Alkudni jön az Európai Tanács elnöke Orbán Viktorhoz. Charles Michel holnap megpróbálja elérni a miniszterelnöknél, hogy Brüsszel és Magyarország egyezségre jusson az Ukrajnának szánt támogatások folyósítása és EU-csatlakozási tárgyalás megkezdésének kérdésében. A Politico szerint Charles Michel célja a látogatással az, hogy olyan alkut kössön Orbánnal, amely megakadályozza, hogy a december közepén esedékes uniós csúcstalálkozó zátonyra fusson.

Kép: MTI, Fischer Zoltán

Mint írtunk róla, egyes diplomaták úgy vélik, hogy a Kijevnek nyújtott amerikai támogatással kapcsolatosan felmerülő kételyek, továbbá a harctéren elért előrelépés hiánya miatt Orbán „felbátorodott”, és szerintük ezúttal többről lehet szó egy teátrális fenyegetésnél.

Közelednek?

Csütörtökön az EU végrehajtó testülete 900 millió euró folyósítását javasolta Magyarországnak az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentését célzó program (REPowerEU) részeként. Az Európai Bizottság azonban gyorsan hozzá is tette, hogy ez a pénzalap nem függ a jogállamisági követelményektől, és azonnali energiatámogatásra szolgál.

  • Előbbi azt jelenti, hogy a helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz (RRF) keretében benyújtott kifizetési kérelmet követően addig nem lehetséges kifizetés, amíg Magyarország nem hajtotta végre kielégítően az úgynevezett szuper mérföldköveket,
  • Utóbbi pedig azt, hogy Brüsszelben pozitívan értékelték Magyarország módosított helyreállítási és rugalmassági tervét, amely tartalmaz egy REPowerEU fejezetet. A terv értéke 10,4 milliárd euró (6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kölcsön), és 67 reformot és 47 beruházást foglal magában.

Támogatások – távolodunk

Bár egyes sajtóhírek szerint a brüsszeli uniós vezetés az Ukrajnának szánt támogatásért cserébe hajlandó lenne engedni az Orbán-kormánynak, és feloldana 13 milliárd eurónyi zárolt pénzt, jogilag a zárolt összegek feloldása független attól, hogy Magyarország megszavazza-e vagy sem az Ukrajnának szánt európai támogatást. 

„Magyarország nem bírja, de nem is akarja bírni, hogy további pénzt küldjön Ukrajnának, a magyar emberek adóforintjaiból” – szögezte le a magyar kormányfő október végén. Orbán Viktor a bürsszeli EU-csúcson azt mondta, Brüsszel arra kéri az EU tagállamait, hogy adjanak még 100 milliót. Orbán szerint az EU valójában két dologra kért pénzt: Ukrajnára és a migrációra.

Uniós tagság – nehéz kérdés 

Később, érintve Ukrajna uniós csatlakozását , november 10-ei rádióinterjújában a kormányfő már úgy fogalmazott: következő másfél hónap a politikának nehéz lesz, mert itt vannak azok a nehéz kérdések, mint a háború, a migráció, és Brüsszelből támadások érkeznek.

Nehéz kérdés az Ukrajnával folytatott, EU-tagságot megcélzó tárgyalások ügye is, amelyeket nem szabad megindítani, mert Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy a tagság ambíciójával tárgyalni tudjon – jelentette ki. „

Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől

– tette hozzá.

Az uniótól várt kohéziós pénzekre utalva hangsúlyozta: Ukrajna európai uniós tagságának, a tárgyalások megkezdésének elutasítása magyar részről nem üzlet tárgya, nem lehet összekötni semmilyen pénzügyi kérdéssel. Azt mondta: „amivel tartoznak, azt ide kell adni”. „Az Ukrajnával való tárgyalások megkezdése, az egész kérdéskör nem kapcsolható össze a Magyarországnak járó pénzek ügyével”– hangsúlyozta. 

Elindult a nemzeti konzultáció, Ukrajna engedne

Miközben novemberben elindult a látványosan Brüsszelt és Ukrajnát célkeresztbe állító nemzeti konzultáció, az Index cikke szerint Ukrajna engedne a magyar kormánynak. A portál arról ír, hogy az ukrán hatóságok eltökéltek abban, hogy teljesítik az EU kisebbségi jogokkal kapcsolatos követelését, mégpedig a lehető leghamarabb, talán még az Európai Unió decemberi csúcstalálkozója előtt.

A módosító javaslat alapján hozzányúlnának a 2017-es oktatási jogszabályhoz, a 2019-ben jóváhagyott nyelvtörvényhez és a nemzeti közösségek jogait szabályozó, 2022 decemberében megszavazott dokumentumhoz. Azonban több vörös vonalat is tartalmaz a tervezet.

Ismert, a kormányfő a kisebbségi törvényre hivatkozva gátolja a tagjelölti státusz megszerzéséhez elengedhetetlen tárgyalások megkezdését.

A miniszterelnök korábban már írt egy nyílt levelet az Európai Tanács elnökének, melyben azt sürgette, hogy haladéktalanul hívjanak össze egy Ukrajnáról szóló stratégiai megbeszélést. 

A holnapi találkozó tétje tehát nem kicsi.