Matolcsy György jegybank elnök és Varga Mihály pénzügyér között legendásan jó a munkakapcsolat, főleg ha a hazánkban elszabaduló inflációról van szó. Ugyanis mindkét fél a másikat hibáztatja. Úgy tűnik, ez a feszült viszony nem most fog oldódni a magyar gazdaságpolitika két erős embere között. 

A vitának újabb aprópót adott, hogy két szocialista országgyűlési képviselő, Tóth Bertalan és Vajda Zoltán írásban fordult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökéhez, amelyben azt a firtatták, hogy vajon tényleg igaza van-e a pénzügyminiszternek abban, hogy a megugró infláció és a 2022 őszi forintgyengülés a elsődleges felelőse az MNB.

Matolcsy György válaszában először kiemelte, 2021 elején az MNB a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére, majd határozott választ adott rá: a jegybank 2021. június 23-án az EU-ban elsőként megindította a kamatemelési ciklusát, és a leghatározottabb kamatemelési ciklust hajtotta végre Európában. 

Parragh László odaszúrt a MNB-nek: „csekély vigasz, hogy nem értenek hozzá″

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: ők már régóta tudták, hogy az infláció meg fog jelenni, ám a jegybank ezt nem ismerte fel. Bővebben >>>

Ugyanakkor a hazai infláció 2022 közepétől elvált a régiós átlagtól.

Ezt Matolcsy György szerint számos ok együttes hatása okozta:

  • a magyar gazdaság energiaigénye és energiafüggősége magas, és az emiatt romló folyó fizetési mérleg pozíció az árfolyamot leértékelődési nyomás alá helyezte;
  • alacsony a versenyképesség, és a hazai élelmiszeripar visszafogott termelékenysége miatt a magyar élelmiszerárak érzékenyebbek (és aszály is volt);
  • az ársapkák egy ideig védtek a külső sokktól, de idővel a vállalatok az árkorlátozó intézkedésekből eredő veszteségeiket igyekeztek más termékek árainak emelésével kompenzálni, így közvetett módon tovább emelték az inflációt;
  • döbbenetes, de összességében 2023 első negyedévében a régióval szembeni inflációs különbözet közel 70 százalékát magyarázta az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése;
  • az infláció emelkedéséhez hozzájárultak a költségvetési egyenleg javítása érdekében bevezetett a adóemelések is - a 2022. júliusi adóemelések összesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá az inflációs emelkedéséhez;
  • illetve a gyorsuló árdinamikában jelentős szerepe volt a vállalati profit emelkedésének is. 

Ezért kellett újraírni a költségvetés hiányát

Az energiacégek támogatásának nagyarányú megugrását, a nyugdíjellátás növekedését nem tudták ellensúlyozni az általános forgalmi adó (áfa) bevételek, így elkerülhetetlen volt a magyar államháztartási pálya korrekciója. Bővebben >>>

Matolcsy György az NB válaszlépéseinek bemutatása után megállapította, az infláció nagymértékű emelkedését és az árfolyam tavaly őszi gyengülését nem az MNB intézkedései okozták. Éppen ellenkezőleg, az MNB határozott és hatékony döntései stabilizálták a pénzpiacokat és erőteljes dezinflációt indítottak be. Szerinte az infláció idei csökkenésének közel háromnegyed része mindössze két tényezőből adódik: az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek alakulása. Ezek a tételek a legérzékenyebbek a pénzpiaci stabilitásra, amit a monetáris politika hatékony intézkedéseivel biztosított - fogalmazott az MNB első embere.