A kétnapos eseményen a három nagyágyú közül az első nap Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter szólalt fel majdnem egymás után, így még egy kis vita is össze tudott jönni, ami kifejezetten előnyös is lehet, hiszen hallhattuk, hogyan értékelte a monetáris politika vezetője a fiskális politika korábbi lépéseit, és fordítva.

Abban egyetértettek mindketten, hogy a nagy infláció letörése elsődleges feladat, ugyanakkor előkerült a múlt is: abban már nem volt teljes egyetértés, hogy az Európában messze legmagasabb hazai inflációt mi hozta létre.

Matolcsy György szerint a jegybank már 2020-ban és 2021-ben inflációs veszélyre figyelmeztetett, és megkezdte az ellene való küzdelmet, azonban véleménye szerint ekkor a kormány a fiskális politikában az ellenkezőjét tette. Szó szerint idézve:

Lehet, hogy tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette.

Az ársapkákról Matolcsy György úgy vélte, hogy azok inkább növelték az inflációt a helyettesítő termékek áremelkedésén keresztül. Kétségtelen, hogy az a néhány termék, ahol egy adott korábbi bolti árszintet kellett alkalmazni, sokszor irreális árszintet jelentett, ami teljes áruhiányhoz vezetett, és ezt a későbbi adminisztratív intézkedések sem tudták megoldani. A tojás esetében ugyanakkor, ahol jóval később vezették be az ársapkát, és egy nem irreálisan alacsony szinten, ott működött is a rendszer és nem lett áruhiány.

Kötvényvásárlással fűtött infláció

Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, hogy most már nagyjából együttműködik a kormány és a jegybank, a múltban azonban ténylegesen voltak erőteljes eltérések. A jegybank korai infláció elleni küzdelméről elmondta, hogy akkoriban még javában tartott a jegybank állampapírvásárlási vállalati kötvényprogramja, ami a fedezetlen pénz piacra bocsátását jelenti, így jócskán besegített az infláció felfűtésébe.

A nagy infláció és az ellene való küzdelem gazdasági recessziót okozott, ami az amúgy is nagy hiánnyal tervezett költségvetés felborulását okozza. A pénzügyminiszter nagy meglepetésre felvetette a bankadó megnövelését és a kedvezményes kamatok körének és/vagy mértékének csökkentését, mint a költségvetést kiegyensúlyozó intézkedéseket, de ezekről nem konkrét tervként, csak lehetőségként beszélt.

A újabb bankadó lehetősége napon belül bedöntötte az OTP részvényének árfolyamát, és ezt az sem tudta ellensúlyozni, hogy délután Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője cáfolta ezeket a lépéseket.

A szomorú igazság

A második nap kora délután szólalt fel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki elmondta: nem számítottak ekkora fogyasztás-visszaesésre, az EU-rekorder hazai infláció azt eredményezte, hogy ennél nagyobb reálbércsökkenés utoljára 2009-2010-ben volt, az akkori pénzügyi világválság hatására.

Ez a szomorú igazság, de Nagy Márton abban bízik, hogy az infláció visszaszorul, a reálbércsökkenés újra növekedésbe megy át, amihez jövőre 4 százalékos gazdasági növekedés társulhat.

A gazdaságfejlesztési miniszter a monetáris politikára is kitért: úgy gondolja, hogy a tavalyi és az idei szigor indokolt, ám ha egyszámjegyűvé válik az infláció, akkor ezt a kamatoknak is követniük kell.

Szerint jövőre az inflációt fékező monetáris politika már ellenszél lehet, mivel a fogyasztás növelése, a gazdaság beindítása lesz az elsődleges cél. Ez alapján nem kizárt, hogy ismét lesznek súrlódások a kormány és a jegybank között, bár ha az infláció csökkenése valóban dinamikus lesz, lehet, hogy a jegybank is rugalmasan reagál, és immár az eredeti szerepét visszanyerő alapkamat is csökkenésnek indulhat.

Nagy Márton szerint az energiasokk nagyján ugyan túlvagyunk, de a magas áron kötött fix áras szerződések miatt sok vállalat még irreálisan magas árat fizet az áramért: átlagosan a piaci ár dupláját, míg a gáz esetében már nagyjából rendeződött a helyzet. Ez elvileg rendeződni fog, ha a fix áras szerződések kifutnak. Arról azonban nem volt szó, hogy a kormány tervez-e további beavatkozást a folyamat gyorsítása érdekében.

Kiigazítás kell, de nem úgy

A gazdaságfejlesztési miniszter az Indexnek adott villáminterjújában elmondta, hogy a költségvetést valóban módosítani kell ahhoz, hogy a tavalyi 6,2 százalékos szintről csökkenjen idén, azonban a jövő évi gazdasági növekedést hátráltató intézkedést nem tud támogatni, így osztja a Fidesz-frakció véleményét, utalva Kocsis Máté tegnapi cáfolatára. 

Nagy Márton szerint az új bankadó és a kamattámogatott hitelek felülvizsgálata a hitelezés újraindítását veszélyeztetné.