Közép- és Kelet-Európa (KKE) továbbra is Európa egyik legellenállóbb növekedési régiója marad, ahol a belföldi kereslet, az uniós beruházások és az enyhülő energiakockázatok támogatják a gazdaságot még úgy is, hogy a kormányoknak a költségvetési konszolidációval és az inflációs nyomással is meg kell birkózniuk. Többek között ezek a legfontosabb megállapításai a The Investment Institute by UniCredit legfrissebb negyedéves elemzésének.
A jelentés rávilágít arra, hogy a GDP-növekedés a KKE-régió legtöbb gazdaságában várhatóan a 2-3 százalékos sávban alakul 2026-ban, amit elsősorban a lakossági fogyasztás és az uniós források erőteljesebb lehívása támogat.
A Hormuzi-szoros újbóli megnyitása csökkentette a regionális kilátásokat fenyegető, egyik fő kockázatot, mivel enyhítette az energiaellátási zavarokkal és az inflációs kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat, bár a közel-keleti helyzetben továbbra is sok a bizonytalanság. Ezzel párhuzamosan Németország költségvetési ösztönzői és védelmi kiadásai 2027-től várhatóan további lendületet adnak a regionális exportnak.
Közép- és Kelet-Európa olyan szakaszba lép, ahol azok az országok lesznek a leginkább alkalmasak a tőkevonzásra és a fenntartható hosszú távú növekedésre, amelyek képesek ötvözni a költségvetési konszolidációt a beruházási és versenyképességi reformokkal. Előretekintve, az uniós források hatékonyabb lehívása és a javuló külső kereslet 2027-től egy szélesebb körű gyorsulást támogat majd a régióban
– mondta Mauro Giorgio Marrano, a UniCredit Közép- és Kelet-Európát elemző szenior közgazdásza.
Eltérő regionális kilátások
- Lengyelország várhatóan az egyik legjobban teljesítő gazdaság marad: a belföldi kereslet ellenállóképességének köszönhetően a GDP-növekedés 2026-ban és 2027-ben is 3 százalék lehet.
- Bulgária gazdasága az előrejelzések szerint 2,9 százalékkal bővül 2026-ban.
- Szerbia növekedése 2026-ban 2,9 százalékra, 2027-ben pedig 3,5 százalékra gyorsul a prognózis szerint.
- Magyarország kilábalása várhatóan fokozatosabb marad: a növekedés 2026-ban 1,3 százalék lehet, mielőtt 2027-ben – a beruházások fellendülésével – 2,5 százalékra javul.
- Románia és Szlovákia rövid távon valószínűleg alulteljesít majd, mivel a költségvetési konszolidáció visszafogja a gazdasági aktivitást; Romániában 2026-ban 0,2 százalékos GDP-növekedés lehet, ami 2027-ben 2,3 százalékra pattanhat fel.
Az infláció fokozatosan visszatér a célszinthez
Az infláció a régió egyik legfőbb kihívása marad. A bázishatások, az adóemelések és az energiaársokkok több országban is felfelé hajtják az inflációt. Az alacsonyabb energiaárak ugyanakkor jelentősen javítják majd a kilátásokat a várakozások szerint.
2027 végére az infláció az euróövezeten kívüli KKE-országokban visszatér a jegybanki célsávokba az UniCredit várakozásai szerint. Magyarországon a vártnál kedvezőbb inflációs adatok, valamint az energia- és élelmiszerár-nyomás enyhülése arra utalnak, hogy
a drágulás üteme a 2027 eleji átmeneti megugrást követően a 3 százalékos cél felé mérséklődhet.
A magyar jegybank valószínűleg folytatja a kamatcsökkentést 2026 folyamán, míg a lengyel, román és szerb döntéshozók előreláthatóan 2027 második feléig várnak a mérsékelt lazítási ciklusok megkezdésével. Csehországban a központi bank 2027-ben valószínűleg visszafordítja majd a 2026-os kamatemeléseket.
Gárgyán Eszter, az UniCredit KKE-régiós devizastratégája elmondta:
„Az inflációs kilátások fokozatos javulása kedvezőbb környezetet teremt a pénzpiacok, a devizák és a befektetési döntések számára. Bár a monetáris lazítás üteme országonként eltérő lesz, a vállalatok és a befektetők középtávon profitálhatnak a nagyobb makrogazdasági stabilitásból és a csökkenő inflációból.”
A költségvetési konszolidáció meghatározó téma marad
A régió kormányai változatlanul azzal a nehéz feladattal néznek szembe, hogy úgy csökkentsék a hiányt, hogy közben továbbra is támogatják a gazdasági növekedést.
Az energiatámogatásokra és a védelemre fordított magas kiadások várhatóan 2026-ban is magas szinten tartják a költségvetési deficitet, mielőtt 2027-ben megkezdődne a fokozatos stabilizáció. Magyarországon a hiány 2026-ban még magas marad, de a költségvetési konszolidáció várhatóan már az év második felében megkezdődik. Az újabb energiaársokkok vagy egy gyengébb növekedés emelnék a szuverén hitelminősítési kockázatokat a magasabb hiánnyal küzdő országokban.
