Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentősen csökkent a háztartások inflációs érzékelése és várakozása is a Magyar Nemzeti Bank lakossági megtakarítási felmérésének 2026 második negyedéves adatai szerint.
Az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja 4,8 százalékra csökkent a 2026 első negyedévi 7,2 százalékról, míg a két évre előretekintő várakozásoké 4,7 százalékra csökkent 6,9 százalékról.
Az elmúlt egy évben érzékelt infláció szintje 9,9 százalékról 8,7 százalékra mérséklődött.
A forint erősödését lekövette a lakosság is: az egy évre előretekintő várakozások mediánja 349 forint/euróra javult, az előző negyedéves 382 forint/euróról.
A munkaképes korú háztartások anyagi helyzetük alakulására vonatkozó várakozásaiban 2022 kezdete óta először fordult elő, hogy a javulást várók aránya (30 százalék) meghaladta a romlást várók arányát (19 százalék).
A nyugdíjas főkeresővel rendelkezők esetén ezek az arányok nagyjából megegyeznek, (26 százalék vár javulást, 28 százalék romlást); ami jelentős javulás az előző negyedévhez képest (10 százalék várt javulást, 44 százalék romlást).
A következő egy évben megtakarítást tervezők aránya magas szinten stabilizálódott (57,5 százalék közelében); a hitelfelvételt tervezők aránya a 2025 végén látott magas szintre ugrott vissza (4,6 százalékról 6,2 százalékra), elsősorban a fogyasztási típusú hitelek iránti érdeklődésnek köszönhetően.
Az MNB felmérte azt is, a megtakarítók miért maradhatnak távol az állampapíroktól. A válaszokból kiderült, az alacsony kamat egyre kevésbé jelenti a vásárlás korlátját, ami összefüggésben állhat az elmúlt időszakban tapasztalt csökkenő hozamkörnyezettel és az inflációs várakozások mérséklődésével. Az állampapírok ismertségével sincs gond, ugyanakkor egyre többen válaszolták azt, hogy nem tudnak értékpapír-számlát nyitni.
