Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ritka együttállás alakult ki a magyar gazdaságban:
- a forint az év egyik legerősebben teljesítő devizája,
- az infláció egyelőre visszafogott,
- a piac pedig már kamatcsökkentéseket áraz.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője egy keddi háttérbeszélgetésen elmondta, hogy mindezek önmagukban még nem jelentenek tartós fordulatot. A magyar gazdaság előtt valóban megnyílhat némi mozgástér, de ehhez fegyelmezett költségvetésre, kiszámítható gazdaságpolitikára és termelékenységi fordulatra lenne szükség.
A K&H friss előrejelzése szerint az idén 1,5 százalékos GDP-növekedés várható Magyarországon, jövőre pedig 2,5 százalékra gyorsulhat a gazdasági bővülés. Ezt követően az éves növekedési ütem akár a 3 százalékot is elérheti.
Németh Dávid ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tartósan fenntartható növekedéshez nem lesz elég a fogyasztás élénkülése vagy néhány nagyobb beruházás megvalósulása.
A felzárkózáshoz ez édeskevés
A magyar gazdaságra a következő időszakban lassú bővülés várhat, de a felzárkózáshoz ennél többre lesz szükség. A szakember szerint
a hatékonyság, a versenyképesség és a termelékenység javítása nélkül a növekedési pálya továbbra is sérülékeny marad.
Magyarország termelékenységi mutatója az elmúlt években nem tudott érdemben közelebb kerülni az uniós átlaghoz, jelenleg nagyjából annak 80 százaléka körül alakul.
Az árak jól alakulnak
Az inflációs kép első ránézésre kedvező: az idei éves átlagos pénzromlás 3 százalék körül alakulhat az elemző szerint, sőt a jelenlegi folyamatok alapján akár ennél valamivel kedvezőbb adat sem zárható ki.
Németh Dávid szerint az elmúlt közel 25 évben a január–május közötti időszakot nézve az idei év eddig a harmadik legalacsonyabb inflációjú évnek számít. Ebben fontos szerepe van a forint erősödésének is, amely mérsékelte az átárazódási nyomást.
A szakember ugyanakkor az év második felére vonatkozóan már óvatosabb: a globális költségsokkokat illetően inkább pesszimista, és arra számít, hogy ezek hatása az év végéhez közeledve az árakban is megjelenhet. Éves átlagban így még kedvező maradhat az infláció,
az utolsó hónapokban azonban már 4 százalék feletti pénzromlás is elképzelhető.
Jövőre pedig a K&H az ideinél magasabb éves inflációval számol.
A nemzetközi piacok is derűlátóbbak
A nemzetközi környezet jelenleg alapvetően optimistább, mint az elmúlt években, de több olyan kockázat is látszik, amely gyorsan átírhatja a képet.
A piacokat most elsősorban a Hormuzi-szoros körüli feszültségek mozgathatják, és a térség jelentősége nemcsak az olaj miatt kiemelkedő: a szoroson keresztül kerozin, műtrágya és hélium is nagy mennyiségben halad át, utóbbi pedig a félvezetőgyártás egyik fontos alapanyaga.
Németh Dávid szerint
Európa olajellátása viszonylag diverzifikált, több irányból is érkezhet nyersolaj a kontinensre, ezért ellátási problémára nem számít.
Szerinte a 90–100 dolláros hordónkénti ár tűnik jelenleg a legvalószínűbbnek, ezeken a szinteken stabilizálódhat az olaj ára. A fémeknél és az élelmiszereknél is látható volt drágulás az elmúlt negyedévben, kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen gyorsan és milyen mértékben épülnek be a fogyasztói árakba.
Fókuszban az áram ára
A világgazdaság egyik nagy kérdése továbbra is az energia. Az elektromos áram szerepe egyre fontosabb, elég csak a mesterséges intelligencia energiaigényére gondolni. A villamosenergia-termelésben még mindig meghatározó a fosszilis energiahordozók szerepe, ugyanakkor a megújulók már nagyobb súlyt képviselnek, mint a szén, amire korábban nem volt példa. A K&H vezető elemzője szerint azok a gazdaságok kerülhetnek előnybe, amelyek olcsón és nagy mennyiségben tudnak megújulókból áramot előállítani.
A magyar gazdaság szempontjából az egyik legfontosabb kérdés most a forint.
A hazai fizetőeszköz az év eleje óta látványosan erősödött az euróval szemben, január és június eleje között nagyjából 8 százalékot javított. Ezzel nemcsak a régiós devizák között számít kiemelkedőnek a teljesítménye, hanem a feltörekvő piaci mezőnyben is az egyik legjobban teljesítő devizának tekinthető – a brazil reál az, amelyik még hasonló mértékben tudott az idén erősödni.
A forinterősödés mögött több tényező is áll:
- az alacsonyabb infláció,
- az óvatos és hitelesnek tekintett jegybanki politika,
- a magas kamatfelár,
- valamint az euróbevezetésről szóló diskurzus
is támogatta a magyar devizát. Németh Dávid szerint ez a folyamat javította az MNB mozgásterét is, hiszen az erősebb árfolyam fékezi az inflációt, így elvileg teret nyithat a kamatcsökkentések előtt.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, májusi kamatdöntő ülésén változatlanul 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. A jegybanki üzenetek továbbra is óvatos, szigorú monetáris politikát jeleznek. Az elemző szerint
a piaci árazások alapján ugyanakkor az év végéig akár 75 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető lenne, ami 5,5 százalékos év végi irányadó rátát jelentene.
A K&H ennél óvatosabb forgatókönyvvel számol: Németh Dávid szerint az idén két 25 bázispontos kamatvágás lehet reális, amelyeket jövőre további csökkentések követhetnek. A pénzintézet 2027 végére már 5 százalék alatti alapkamattal kalkulál.
A régiós összevetésben a magyar kamatszint továbbra is magasnak számít. Miközben a környező országokban jellemzően 3,5–3,75 százalék körüli alapkamatszintek láthatók, a 6,25 százalékos magyar ráta még mindig jelentősen kilóg. Ez is azt jelzi, hogy megfelelő inflációs és árfolyamkörnyezetben lehet tér a további lazításra.
Erős vagy gyenge most a forint?
A jelenleg erős forintnak ugyanakkor árnyoldala is lehet. Németh Dávid szerint a magyar deviza régiós összevetésben még mindig nem tekinthető túlértékeltnek, az elmúlt években inkább az alulértékeltség volt jellemző. A gyors és nagymértékű erősödés azonban már fejtörést okozhat az exportáló cégeknek. Az elmúlt években sok vállalat számára a forint fokozatos, évi 2–3 százalékos gyengülése részben kompenzálta a költségnövekedést, például a béremeléseket – válaszolta az Economx kérdésére a szakértő, hozzátéve, hogy
ha ez a dinamika tartósan megfordulna, az szűkíthetné az exportőrök mozgásterét.
A lényeg szerinte a dinamikában van: a forint 2008 utáni gyengülő trendjének az „alját” is átütötte, amire nem volt korábban példa, viszont a jegybanknak sem kell ettől „megijednie”, hiszen – ha szükséges – számos eszköze van a forint gyengítésére, így összességében a jelenlegi árfolyamszint még bőven kezelhető.
Az egyensúlyi euróárfolyamot 370–380 forint környékére teszi, ehhez képest a 355 körüli szint már erős, de önmagában még nem okoz rendszerszintű problémát. Németh Dávid oldalazó árfolyammozgást vár, szerinte az euró-forint a következő időszakban a 350–370-es sávban mozoghat.
A forint és a kötvénypiac teljesítményében az euróbevezetésről szóló diskurzusnak is fontos szerepe van. A magyar állampapírpiacon látványos kereslet alakult ki:
a 10 éves magyar hozam már a lengyel szint alatt van, és csak kevéssel haladja meg a cseh hozamot, miközben Magyarország adósbesorolása lényegesen gyengébb ezeknél az országoknál, ami arra utal, hogy a piac a korábbinál kedvezőbben ítéli meg a magyar kockázatokat.
Távolinak tűnik még az euró
Ugyanakkor az euróbevezetést még nem árazza teljesen a piac. Németh Dávid szerint az 5 éves hozamok nagyjából a cseh és a lengyel szinteken állnak – ahol korona és złotyi van –, vagyis a befektetők egyelőre nem úgy viselkednek, mintha Magyarország öt év múlva már biztosan az eurózóna tagja lenne. A diskurzus tehát segíti a piaci hangulatot, de önmagában nem elég: a hitelességet költségvetési oldalról is alá kell támasztani.
Ez vezet el a magyar gazdaság egyik legnagyobb kockázatához – amelyet a három nagy nemzetközi hitelminősítő is hangsúlyozott az elmúlt hetek felülvizsgálatakor, legutóbb a Fitch – a költségvetéshez.
Az idei első hónapokban magas deficit halmozódott fel, az éves előirányzat túlnyomó része már teljesült. Az új kormány végleges célszámai egyelőre nem ismertek, a költségvetés felülvizsgálata még tart. A 2026-os terveket várhatóan augusztusban, a 2027-es költségvetési törvénytervezetet pedig októberben lehet majd érdemben látni.
Németh Dávid szerint ezek a számok kulcsfontosságúak lesznek a hosszabb távú költségvetési pálya megítélése szempontjából. Az eddig megjelent információk alapján nagyon fegyelmezett fiskális politikára lesz szükség ahhoz, hogy 2030-ra költségvetési oldalról is teljesülhessenek az euró bevezetésének feltételei. Ez nemcsak a hiány fokozatos csökkentését jelenti, hanem kiszámítható gazdaságpolitikát is feltételez.
A fiskális pálya hitelessége azért is fontos, mert a befektetői megítélésen, az állampapírpiaci hozamokon és közvetve a forint árfolyamán keresztül a monetáris politika mozgásterét is befolyásolja. A túlzottdeficit-eljárás ugyan nem lépett új szakaszba, de Magyarországnak hosszabb távú tervet kell küldenie az Európai Uniónak.
A hitelminősítők egyelőre megtartották Magyarország jelenlegi besorolását, negatív kilátással. Németh Dávid arra számít, hogy novemberben ezen a téren már lehet változás, és a kilátásokat stabilra javíthatják.
A lakossági jövedelmi folyamatok egyelőre kedvezőek. Márciusban a bruttó átlagbér éves összevetésben 9,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal nőtt, így a reálbér-emelkedés 9 százalék felett alakult. Ez a fogyasztás és a kiskereskedelem szempontjából kedvező fejlemény, különösen az alacsony inflációs környezetben.
A K&H szerint ugyanakkor ez az ütem várhatóan nem marad fenn tartósan. Az év végére a nettó reálkeresetek növekedése 6–6,5 százalék környékére lassulhat, részben az infláció várható gyorsulása, részben a korábbi adókedvezmények bázishatásának kifutása miatt. A versenyszférában ráadásul visszafogottabb a bérdinamika, mint a költségvetési szektorban, mivel a gyenge gazdasági növekedés szűkíti a vállalatok béremelési mozgásterét.
A beruházások továbbra is a magyar gazdaság egyik gyenge pontját jelentik.
Az első negyedévben éves alapon 1,3 százalékkal csökkentek, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a visszaesés. A hosszabb távú kép sem kedvező: a beruházási volumen több mint 19 százalékkal marad el a 2021-es szinttől. A kilábalást a lakásfejlesztések, a folyamatban lévő nagy ipari beruházások, például a CATL- és BYD-projektek, az uniós források felhasználása, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések támogathatják.
Németh Dávid szerint
az idei 1,5 százalékos GDP-prognózisnál inkább felfelé mutató kockázatok látszanak,
vagyis a növekedés akár kedvezőbben is alakulhat. A plusz uniós források érdemi növekedési hatása ugyanakkor szerinte inkább 2027-ben jelenhet meg, az idei évben ezek beérkezése elsősorban a költségvetés helyzetét javíthatná.
A magyar ingatlanpiacon is látszanak kockázatok. Németh Dávid szerint uniós összevetésben Magyarország az egyik legtúlértékeltebb – konkrétan második a vonatkozó rangsorban – lakáspiaccal rendelkezik. Az elmúlt években a gazdasági növekedés gyenge volt, a foglalkoztatottak száma pedig fokozatosan csökkent, ami óvatosságra int. A szakember ugyanakkor nem 10–20 százalékos áresésre számít, inkább arra, hogy a bérek emelkedése és az árak stabilizálódása hozhat korrekciót a piacon.
Összességében a magyar gazdaság helyzete kedvezőbbnek tűnik, mint néhány hónappal korábban: az infláció alacsonyabb, a forint erős, a kötvénypiacon jelentős a kereslet, és a kamatcsökkentési ciklus újra napirendre kerülhet.
A kockázatok azonban nem tűntek el. A külső költségsokkok, az energiaárak, a költségvetési fegyelem és a termelékenység alakulása döntheti el, hogy a mostani piaci bizalom tartós fordulat kezdete lesz-e, vagy csak átmeneti fellélegzés. Németh Dávid szerint a kamatcsökkentések javíthatják a finanszírozási feltételeket, de önmagukban nem oldják meg a növekedési problémákat. A költségvetési fegyelem, az infláció kordában tartása és a termelékenységi fordulat együtt teremtheti meg a fenntarthatóbb növekedési pálya alapját.