Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amikor az azóta már lemondott főügyész, Fürcht Pál arról beszélt, hogy
az áprilisi választások óta megjelentek a pentitók a hazai gazdasági bűncselekményeknél is,
egyből felcsillant a szemünk. A főügyész az olasz maffiaellenes gyakorlatból ismert „pentito”, vagyis megbánó együttműködő szereplő kifejezést akkor használta, amikor a rendőrséggel közösen bemutatták a Magyar Nemzeti Bank körül kialakult több mint 91 milliárdos kárt okozó bűnözői hálózatot.
Akkor az Economx érdeklődésére elmondta, hogy már az ügyészségen is viccelődnek a helyzettel:
egymilliárd forint fölött balra, egymilliárd és százmillió között jobbra, százmillió forint alatt pedig írásban kérik a jelentkezést.
Ennek örömére megkerestük a Budapesti Rendőr-Főkapitányságot az Arton Capital letelepedésikötvény-kereskedő kirámolása kapcsán; hátha előkerült egy bűnbánó gengszter, aki segít felgöngyölíteni a Rogán Antal köréhez kapcsolt bizniszt.
De egyelőre nincs pentitó.
A BRFK mai közlése szerint a korábbi, március 31-ei válaszukat tekintsük irányadónak:
Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt
– válaszolta az Economx érdeklődésére a BRFK Kommunikációs Osztálya az Arton Capital letelepedési kötvénykereskedő iroda 2017. április 8-i kirámolásával kapcsolatban.
Bármilyen meglepő, de ez egy jó hír, hiszen így még nem évült el az ügy. Pedig sokan tartottak attól, hogy a határidő tavaly áprilisban csendben lejárt.
2017. április 8-án virradóra ugyanis ismeretlenek betörtek az Arton Capital terézvárosi irodájába, és többek között rengeteg készpénzt, valamint érzékeny dokumentumokat – és szervereket – vittek magukkal a letelepedésikötvény-program zászlóshajójaként számon tartott cégtől.
2017. április 8-án virradóra ugyanis ismeretlenek betörtek az Arton Capital terézvárosi irodájába, és többek között rengeteg készpénzt, valamint érzékeny dokumentumokat – és szervereket – vittek magukkal a letelepedésikötvény-program zászlóshajójaként számon tartott cégtől.
Mint egy rossz filmben
A korabeli beszámolók szerint a térfigyelő kamerák dacára a titokzatos elkövetők éjszaka, észrevétlenül mentek be a belvárosi irodába, majd ugyanígy távoztak. Kulcsuk volt, ismerték a riasztórendszer kódját, és profi módon kikapcsolták az elektronikus védelmi rendszert is. Pontosan tudták, hol van a készpénz, és ismerték a dokumentumokat rejtő szerverek helyét is. A nyomozók nagy lendülettel vetették magukat a munkába: ezer embert hallgattak ki, az iroda dolgozóit hazugságvizsgálatnak is alávetették, azonban a mai napig nem sikerült meggyanúsítani senkit.
Történt mindez annak ellenére, hogy rendkívül sok spekuláció kapott szárnyra az ügyben, az önbetöréstől kezdve egészen egy fedett titkosszolgálati akcióig, amely célzottan a frissen leállított letelepedésikötvény-program érzékeny dokumentumaira pályázott.
Emlékeznek még Rogán Antal egyik nagy találmányára?
A magyarországi letelepedési kötvényprogram egy 2012 végén elfogadott törvénymódosítás nyomán, 2013-ban indult el, és éppen a betörés előtt, 2017 márciusában – egy kormányzati moratórium bevezetésével – ért véget. A konstrukció hivatalos célja az államadósság piacinál kedvezőbb kamatozású finanszírozása volt az Európai Unión kívüli, harmadik országbeli befektetők bevonásával. A program keretében a külföldi állampolgárok magyarországi tartózkodási, majd letelepedési engedélyt – és ezzel a schengeni övezeten belüli szabad mozgás jogát – szerezhettek egy meghatározott névértékű, ötéves futamidejű, speciális magyar államkötvény megvásárlásáért cserébe. A program makrogazdasági mérlege utólag jelentős vitákat váltott ki. Mivel a nemzetközi kötvénypiaci hozamok a vizsgált időszakban drasztikusan csökkentek, az ÁKK a letelepedési kötvények után a piaci kamatoknál lényegesen magasabb hozamot fizetett ki a közvetítőknek. Ennek következtében a magyar államkincstár becslések szerint 17,5 és 30 milliárd forint közötti veszteséget könyvelt el. Ezzel szemben a kiválasztott közvetítő cégek együttesen mintegy 156-165 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a program 2017-es lezárásáig.
Magyar Péter és a pentitók
A párhuzam nem meglepő, amikor Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben bejelentette a Tisztítótűz névre keresztelt programot, azzal nyitott, 34 éve Olaszországot két merénylet rázta meg, Giovanni Falco bírót és Paolo Borsellino ügyészt gyilkolták meg. Emlékeztetett, a Cosa Nostra maffia ellen küzdöttek, amely évtizedekig működött és milliók életét keserítette meg. „Óriási társadalmi megmozdulás” indult, maffiaellenes törvényt fogadtak el, és ennek nyomán hivatalt is életre hívtak velük szemben. Onnantól százával foglalt le tőlük az állam cégeket évente.
Magyar jelezte, a maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, ezt állapította meg az olasz állam 1992 után.
Ahogy az olasz maffia médiát vásárolt magának, a magyar Cosa Nostra, a Fidesz is saját propagandagyárat épített. Ezért szerinte a legszigorúbban kell eljárni, le kell vágni a csápjaikat.
