Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1,6 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számol az idei évre a tavalyi 0,5 százalék után, jövőre pedig 2 százalékos bővülést vár.
A szerdán ismertetett előrejelzés szerint az idén átmenetileg lassul a lakossági fogyasztás növekedése az energiaár-sokk és az üzemanyagár-plafonok év közepére várható fokozatos eltörlése hatására.
A 2022-25 közötti 16 százalékos visszaesés után a beruházások várhatóan fellendülnek a blokkolt uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások előrehaladtával. Az idén a magyar exportot lassítja a euróövezet lassú növekedése, de jövőre már gyorsulhat a kivitel. Az OECD azzal számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank az idén nem változtat az irányadó kamatszinten, jövőre csökkentheti azt.
A szerdán ismertetett előrejelzés szerint az erős nominális bérnövekedés és a személyi jövedelemadó (SZJA) csökkentése ellenére idén átmenetileg lassul a lakossági fogyasztás növekedése az energiaár-sokk és az év közepére várható üzemanyagár-plafonok fokozatos eltörlése hatására.
Magyarországról szólva a jelentésben az szerepel, hogy az infláció a tavalyi 4,4 százalékról idén 3,8 százalékra, jövőre 3,7 százalékra mérséklődik. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció a tavalyi 5,2 százalék után idén 3,9 százalék, jövőre 3,4 százalék lesz.
A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,4 százalékról idén 4,5 százalékra nő, jövőre 4,1 százalékra csökken.
A magyar költségvetési hiány a GDP tavalyi 4,7 százalékáról 2026-ban 6,1 százalékra nő, 2027-ben 5,4 százalékra mérséklődik. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,6 százalékról idén 75,5 százalékra, jövőre 75,9 százalékra emelkedik a jelenés összeállítói szerint.
Erre számítanak globális szinten
Globális szinten az OECD két forgatókönyvet vázolt föl.
Az első, derűlátóbb várakozás azt föltételezi, hogy viszonylag rövid időn belül lezárul a közel-keleti konfliktus. Ebben az esetben az idén 2,8 százalékkal nő a globális GDP, valamivel szerényebben a márciusban becsült 2,9 százaléknál, miután tavaly 3,4 százalék volt a növekedés. Jövőre a globális gazdaság már 3,1 százalékkal nőhet.
A jelentés összeállítói szerint a közel-keleti konfliktus komoly költségekkel jár és próbára teszi a globális gazdaság ellenállóképességét. Úgy vélik, hogy a konfliktus a lezárulása után is valószínűleg még egy ideig éreztetni fogja hatását a globális gazdaságra, mivel hónapokba telik majd a sérült infrastruktúra és a közlekedési útvonalak helyreállítása.
Az OECD által bemutatott másik forgatókönyv abból indul ki, hogy 2027-ig nem sikerül békemegállapodást kötni Iránnal. Ebben az esetben idén a globális GDP-növekedés csupán 2,1 százalék, jövőre pedig 1,8 százalék lesz, ami számos országban recesszióhoz vagy recesszió közeli állapothoz, valamint a munkanélküliség növekedéséhez vezet.
Az elhúzódó válság a nyersanyagárak emelkedésével jár, ami növeli az inflációt. Az inflációs nyomás mérséklése érdekében idén a legtöbb ország központi bankja valószínűleg 50-75 bázisponttal emeli a kamatlábakat a jelenlegi szintjükről, majd 2027-ben fokozatosan enyhítésbe fognak, ahogy lassul a GDP-növekedés.
Az első forgatókönyvében az OECD 2 százalékos amerikai gazdasági növekedést prognosztizál 2026-ban és 1,7 százalékosat 2027-ben, 3,7 százalékos, illetve 2,1 százalékos infláció mellett.
Az euróövezet GDP-je idén 0,8 százalékkal, jövőre pedig 1,2 százalékkal nő, miközben az infláció 2,8 százalék, majd jövőre 2,4 százalék lesz.
Kína gazdasága idén 4,5 százalékkal, jövőre 4,3 százalékkal nő.