gazdasági növekedés

Gazdasági hidegzuhany a választási hajrában: néhány hét, és jöhet a fekete leves

Hiába a kormányzati hurráoptimizmus, az MNB és a piaci elemzők egybehangzóan 1,7 százalékra vágták vissza a növekedési várakozásokat. Ez a szint a gyakorlatban stagnálást jelent, miközben a választás utáni hetekre már az infláció újbóli gyorsulását és kényszerű költségvetési szigort jósolnak a szakértők.

Óvatos prognózist adott a kormányfő

Medgyessy Péter miniszterelnök szerint az export és a magánszektor befektetéseinek élénkítésével jövőre 4,0 százalékos növekedést produkálhat a magyar gazdaság, az idei 3,0-3,5 százalékot követően. A kormányfő a Reutersnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az államháztartás hiánya idén valamivel meghaladja majd a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát, jövőre viszont 4,5 százalékra csökkenthető a deficit. A GDP-re adott prognózis a kormány hivatalos előrejelzésének (4,0-4,5 százalék) alsó széle, míg az idei államháztartási hiányra vonatkozó szám kívül esik a még aktuális 5,5-6,0 százalékos sávon. Az értékek egybevágnak viszont a piaci várakozásokkal. Medgyessy szerint a fiskális politika jövőre tervezett szigorodása nem egy új Bokros-csomag bevezetését jelenti, viszont megnyitja az utat ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank csökkentse a kamatokat. Az óvatos bérpolitikával szerinte teljesíthető 2003 végére a 4,5 százalékos inflációs cél. A kormányfő ismét kifejtette, hogy a forint korábbi drágulása károkat okozott az exportőröknek, egyben reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben nem változik a forint stabilitása (a sávcentrum erős oldalán, 11-12 százalék között mozgott az utóbbi napokban a nemzeti valuta). Medgyessy kizárta a sáv közepének eltolását, szerinte a jelenlegi árfolyam-mechanizmus fennmarad az eurózónabeli csatlakozásig. Ezt 2007-re várja a kormány. (NAPI)

Idén négyszázalékos növekedés várható

A külső kereslet csökkenése a magyar gazdaságra is hat - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter, a MGYOSZ közgyűlésén. Varga elmondta, hogy idén a korábban jelzett 4-5 százalékos gazdasági növekedés helyett éves átlagban 4 százalékos növekedés várható, ami lehet néhány százalékponttal ennél több vagy kevesebb. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az első negyedévben 4,4, a másodikban 4, a harmadik negyedévben pedig 3,7 százalékos volt a növekedés.

Nem vár gyors fellendülést az ECB

Az eurózónában fokozatosan tovább mérséklődik az infláció, mert eltűnnek a korábban áremelkedési nyomást okozó tényezők, elsősorban az energiahordozók és élelmiszerek drágulása - áll az Európai Központi Bank (ECB) jelentésében. A termelői árak az ipar összes szegmensében csökkennek, lassul a gazdaság, ami a béremelési nyomást kordában tartva enyhíti az inflációs várakozásokat. Így a 12 havi infláció már 2002 elején a 2 százalékos középtávú plafon alá süllyed a jelenlegi 2,4 százalékról. Az M3 pénzmennyiségi mutató éves bővülési üteme ugyan szeptemberben gyorsult, de az adatot továbbra is torzítják a külföldi befektetők kétévesnél nem hosszabb lejáratú kötvényekbe való befektetései, ezért a bank visszamenőleg korrigált adatsort tesz majd közzé. Az év hátralévő részében és 2002 elején a térségben gyenge marad a gazdasági növekedés, a tartós fellendülés megindulása csak a jövő év közepe táján várható, mivel a jelenlegi nagyfokú bizonytalanság a vállalati állóeszköz-beruházások elhalasztásával jár és ugyancsak negatívan hat a magánfogyasztásra. Figyelembe véve a közeljövőben napvilágra kerülő, várhatóan további gyengülésre utaló adatokat, a bank valószínűleg lefelé fogja módosítani korábbi előrejelzéseit. Mindazonáltal a rövid és hosszú távú kamatszintek egyaránt kellően alacsonyak a gazdasági növekedés támogatásához - szögezi le az ECB, amely ezzel kevés kétséget hagy afelől, hogy a jelenleg 3,25 százalékos repokamat-minimumot mind az árstabilitás, mind a gazdaság ösztönzése szempontjából megfelelőnek tekinti, így egyhamar nem várható újabb monetáris enyhítés a múlt heti 50 bázispontos kamatcsökkentés után. (NAPI)