A kereszténydemokrata CDU/CSU és a szocdem SPD pártok kormánykoalíciója szemet vetett a németek úgynevezett alvó számláira: ezek olyan lakossági folyószámlák, amelyeken évek óta nem történt semmilyen aktivitás, mert a tulajdonosok elhunytak és nem jelentkeztek az örökösök, vagy akár csak elfelejtkeztek a bankban parkoló pénzről.

Az inaktív számlákon becslések szerint országszerte két és kilenc milliárd euró (761 ezer-3426 ezer milliárd forint) közötti összeget tárolhatnak a pénzintézetek.

Kapcsolódó

Nyilvánossá teszik a parlagon heverő összegeket

Az elképzelés döbbenetet váltott ki a polgárok körében, mivel ebbe a kategóriába sorolják azokat a számlákat is, amelyeknek még élnek a tulajdonosaik, vagyis nincs halotti anyakönyvi kivonat és más jellegű irat sem a bankoknál, ami pontosan tisztázná a legalább 15 éve érintetlen eurómilliók sorsát.

Márpedig a koalíciós megállapodásban tavaly rögzítették, hogy ezeket az „elfeledett” pénzeket egy állami szociális  beruházási alapba kell átvezetni. Már zajlanak a jogi előkészületek, ami alapján előbb egy központi  digitális nyilvántartást hoznak létre. Ebből bárki megtudhatja, hogy jogosult lehet egy magánvagyonra, amihez hozzáférhet, mielőtt az állam ráteszi a kezét – derül ki a Ruhr24 beszámolójából.

A bankok már lázadnak, nem adnák a vagyont

A Német Bankszövetség élesen bírálja a kormány terveit, jogi és erkölcsi aggályokat emlegetnek.

Szerintük nincs irányelv arra, hogy hány év után számít egy számla inaktívnak, noha a briteknél már alkalmazzák a modellt. Emellett a tulajdonjog megsértésének tartják, ha olyanok pénzét is elvonják, akik még élnek, csak például elhagyták az iratokat, vagy a hagyatéki eljárásban nem találtak rájuk örökösként.

Ráadásul a jelenlegi szabályok szerint 30 év elteltével az érintetlen összegek elvileg a bankot illetik meg, bár, ha csak az utolsó pillanatban kerül elő a jogosult, akkor is ki kell fizessék őt. Ám a kormány még ezelőtt az állami szociális alapot hozná helyzetbe, így várhatóan 15-30 év között lesz az időhatár.

Sokan gazdagodnak meg örökösként

Megírtuk: évente körülbelül évente 154 ezer milliárd forintnyi örökölt vagyon cserél gazdát Németországban – a gigantikus összeg elég lehetne hazánk teljes állami működésére, körülbelül négy évig. Felmérések szerint a legtöbben  készpénzt örökölnek, vagy értékes tárgyakat, műkincseket, lakásberendezést, könyveket, ingatlant és céget.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) számításai szerint az összes örökség mintegy fele az örökösök leggazdagabb tíz százalékához kerül – átlagosan 85 ezer eurót (~32,3 millió forintot) kapnak. De reálisabb szám a fejenként 32 ezer euró (~12,2 millió forint), mivel a nagy vagyonok jelentősen torzítják az átlagot. 

A pénz mellett sokan műtárgyakat, ingatlant, vállalkozást is örökölnek
A pénz mellett sokan műkincseket, ingatlant, vállalkozást is örökölnek

A legtöbben a szerencséjükben bíznak

Egy másik, friss felmérés pedig azt állapította meg, hogy míg az egymillió eurós nyereséget (~380,6 millió forintot) a lakosság nagyobb része elérhetetlen álomnak tartja, az 500 ezer eurós vagyonhoz jutás reálisabb cél.

Viszonyításképpen: az elmúlt években a német háztartások leggazdagabb rétege legalább 777 ezer eurós (~296 millió forintos) tartalékkal rendelkezett. Ehhez képest az összes magánháztartás medián nettó vagyona körülbelül 103 ezer euró (~39 millió forint) volt.

A Postbank és a YouGov kutatása szerint fő nyugati partnerünknél inkább a  szerencsében bíznak az emberek, és kevesebben vannak, akik tudatos pénzügyi stratégiával érnének el nagyobb nyereséget. Eszerint minden ötödik német a lottónyereményt tartja a legvalószínűbbnek, közel tizenkét százalék számít nagylelkű örökségre. A lakosság kilenc százaléka viszont úgy véli, hogy részvényekbe vagy alapokba való befektetéssel juthat előrébb – ez az arány az értékpapír-tulajdonosok körében 20 százalék.