Az európai energiapaci helyzetről szólva hangsúlyozta: áttevődtek a súlypontok, de az ellátásbiztonsági kockázat többé-kevésbé fennmarad. „Ellátásbiztonsági káosz" azért nem alakult ki – mondta –, mert egyrészt meleg tél volt egész Európában, másrészt az árak miatt „elképesztő mértékben" csökkent a gázfogyasztás, Európában 22 százalékkal.

Hernádi Zsolt egy német lapban megjelent hírre reagálva, amely szerint a Mol és Törökország a legnagyobb dízelbeszállítója Ukrajnának, azt „bődületes hazugságnak" nevezte. Azt mondta,

a Mol a logisztikai lehetőséget, a logisztikai támogatást adja, és Magyarországról az ukrán dízelbehozatalnak hat százaléka érkezik.

A szemét

A hulladékgazdálkodás és a zöld átmenet témájával kapcsolatban egyebek mellett azt emelte ki, hogy a Mol tíz éven belül 185 milliárd forintnyi beruházást vállalt. Úgy fogalmazott:

elvállaltuk azokat a kritériumokat, amelyeket a magyar államnak teljesítenie kell a hulladékfeldolgozásnál.

 

Hamarosan új automaták lepik el az országot

Érkezik a visszaváltás új dimenziója: aki visszaviszi a használt üvegeket és palackokat, még anyagilag is jól járhat. Bővebben >>>

Megjegyezte az is, hogy teljesen más típusú hulladékválogatókat fognak építeni, olyanokat, amelyek valóban minőségi alapanyagot tudnak készíteni az újrahasznosításra, és ezeket értékesíteni lehet. Kitért arra is, hogy a hulladék a rezsivédelem alá tartozik, és

per pillanat nincsen arról szó, hogy a hulladék elviteléért a lakosság többet fizessen.

A rezsicsökkentés

Hernádi Zsolt a rezsivédelem témáját érintve, fontosnak tartotta, hogy a rezsicsökkentés kedvezményezettjei valóban a ténylegesen rászorulók legyenek, és a lakosságnak egy részének igenis szüksége van támogatásra – hangoztatta.

Van létjogosultsága annak, hogy a lakosság kap támogatást, de nem lehet, hogy ez mindenkire érvényes legyen

– jelentette ki.

Ekkor csökkenhet akár felére a piaci lakossági gázár

Míg az európai gázárak visszatértek a korábbi években jellemző szintek közelébe, a lakossági átlagfogyasztás felett továbbra is a tavalyi, igen magas piaci ár alapján számolt ár van érvényben. Az igazán nagy gond, hogy ez az átlag alatti fogyasztókat is sújthatja, ha csak átmenetileg is. Bővebben >>>

A Mol

A Mol pénzügyi helyzetéről és gazdasági környezetéről szólva, arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei évben a cég makrogazdasági, olajipari környezete sokkal rosszabb, mint a tavalyi volt. Hozzátette: tavaly a vállalatoknál az ipari beruházások összege már markánsan elkezdett csökkenni, és a magyar makrogazdaságban három év múlva hiányzik majd, ha a Mol csökkenti a beruházásait.

Az extraprofitadóval összefüggésben megjegyezte,

az olyan, mint a kábítószer: rá lehet szokni. egyszer-egyszer lehet használni, de utána gyorsan ki kell vezetni, mert beruházások fognak elmaradni.

Kitért arra is, hogy a Molnál azt vallják, ami jó a cégnek, az jó az országnak, és ez fordítva is igaz: ami rossz az országnak, az rossz a Molnak is. Hozzáfűzte: egy magyarországi központú vállalat akkor lehet erős, ha a magyar kormány is erős.

Az egyetemek

Hernádi Zsolt – aki a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke is – arról beszélt, hogy az ő felfogásában

az egyetemek átalakítása sebességváltásnak tekinthető. A kuratóriumok sok olyan döntést tudnak meghozni, ami korábban évekig tartott. Az átalakítás gyorsítás, ütemváltás, amire a felsőoktatásnak szüksége volt.

Az Erasmus programmal kapcsolatban Brüsszellel fennálló vitáról szólva, Hernádi Zsolt közölte azt is, hogy az alapítvány szükség esetén Brüsszel helyett kifizeti a diákoknak az ösztöndíjat.

Nem csak az Erasmus van veszélyben az egyetemeken

Az ösztöndíjak mellett a kutatási tevékenység és a felsőoktatási fejlesztések is veszélybe kerültek. Nincs más választás, csak saját magukon tudnak segíteni az egyetemek. Bővebben >>>