Az utolsó Castro árnyékában: mikor omlik össze az ország?

A venezuelai események nyomán vajon meddig bírja a havannai rezsim? Kuba lesz a következő dominó? Kuba energiaellátása nagyban függ Venezuelától. A szigetországnak ugyanis Venezuela a legnagyobb olajszállítója. Az ország szükségletének közel fele onnan származik, illetve származott.

Donald Trump amerikai elnök közvetlenül Nicolás Maduro és felesége caracasi elrablása után még azt mondta: Kuba készen áll az összeomlásra. Nem tudom, hogyan tartanak majd ki, de jelenleg nincs bevételük. Minden pénzük a venezuelai olajból származott.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Ki lesz hatalmon jövőre?

Maduro elfogása óta nem futott ki olajszállító hajó Kubába és mivel Washington gyakorlatilag blokkolja a venezuelai olajszállítmányokat, nem is várható a közeljövőben szállítás. Ehhez jön még a szigetet érintő amerikai embargó. 

Az ország a Szovjetunió összeomlása óta gyakorlatilag folyamatos gazdasági krízisben él.

Ha nem érkezik energia, akkor a szigetországban több lesz az általános hiány és nagyobb a nélkülözés.

„Amennyiben Havanna nem talál alternatív olajimportot, komoly problémákkal nézhet szembe a rezsim.  Nem biztos, hogy jövőre ők lesznek hatalmon. Az Egyesült Államok szerepe ebben döntő lehet” 

– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Kubában alapvető dolgok hiánya nehezíti az emberek életét, az üzemanyagtól egészen a bébitápszerig. A mi jólétünkben elképzelni is nehéz, milyen lehet úgy élni, hogy alapvető higiéniai cikkekhez nem jutnak hozzá a lakosok, például wc-papír, fogkrém, és a hús is ritka.

– fogalmazott a térség szakértője, aki szerint részben a koronavírus-járvány a felelős a hanyatlás felgyorsulásáért, mert a kubai gazdaság jelentős bevétele származott a turizmusból. A covid miatt azonban akkor az teljesen leállt és a hiányt a mai napig nem sikerült behozni.

Maga a turizmus is egyre rosszabb állapotban van, amikor nincs pénz hotelek felújítására, strandok tisztítására, és az olyan szolgáltatásokra, melyet egy külföldi nyaraló joggal elvárna, mint minimumot. 

Venezuela pótolhatatlan?

Mexikó jelenleg is szállít olajat Kubának, de messze nem annyit, amennyire Havannának szüksége lenne, illetve pótolni tudná Venezuela korábbi támogatását.

Az MKI vezető kutatója szerint Mexikó általában jó kapcsolatot ápol Havannával, de ingyen nem fog olajat adni. Már most vizsgálódások folynak Mexikóban a baloldali kormány ellen, hogy milyen alapon szállít és mennyiért olajat Kubába. 

„Az Egyesült Államok szerepe itt is releváns lehet. Amennyiben rászólna Mexikóra, hogy ne adjon el több olajat Kubának, előbb, vagy utóbb Mexikó, ha nem is szívesen, de teljesítené Washington kívánságát”

– közölte Reile Zsolt, egyben hozzátette, hogy Peking és Moszkva elvben Havanna komoly támogatói, de

A szakértő aláhúzta, hogy a Kubának nyújtott katonai védelem teljesen kizárt. Nincsenek meg hozzá se Kínának, se Oroszországnak az eszközei. Legalábbis nem a térségben.

„Ráadásul Moszkvának megvan a maga baja Ukrajnával. Nem szívesen dotálna egy karib-tengeri országot, amikor minden kopejkára szüksége van Ukrajna tekintetében. Márpedig Havanna nem tud fizetni”.

Raúl az utolsó bástya?

Képes-e a kubai rezsim túlélni az amerikai nyomást, vagy belátható időn belül összeomlik?

Reile Zsolt szerint ez a nyomás mértékétől függ. Az embargónak köszönhetően Kuba elszigetelt és szenved. A rezsim sem annyira erős, mint korábban. Érezhető volt a gyengülés Fidel Castro halála után.

– közölte a kutató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Kuba meglehetősen zárt rendszer, ahol helyiekkel beszélve azt látni, hogy egyre kevesebben mennek el rendőrnek is, mert félnek, hogy családjukkal, barátaikkal kerülnének szembe a tüntetésekkor, melyek agresszivitásba is fordulhatnak.

Úgy látja a kubai katonaság erős. Legalábbis a kubai társadalmon belül és tisztelete is van. Szerepe inkább az államellenes, rendszerellenes akciók felderítése és elfojtása. Ezenkívül erős a humanitárius küldetése is. A lakosság ellen nem kellett bevetni őket, de vajon mi lenne az a határ, amikor a hadsereg megtagadná a parancsot?

Nagy kérdés Reile Zsolt szerint, hogy Donald Trump mikor és milyen módon szeretné a kubai kommunista rezsim bukását, és most nem fegyveres beavatkozásra gondol.

„Elég lenne a szigetet blokád alá venni, márpedig a Karib-tenger most nyüzsög az amerikai hadihajóktól. Félidős választások is jönnek. A floridai kubai szavazatokra is szükség lesz. Részben ez az oka Trump megnyilvánulásainak Kubát illetően”.

A kubai emigráció harciassága már a múlté?

 „Ez már új generáció. Nem hiszem, hogy fegyvert fognának Kubáért. Ám semmin nem lepődnék meg. Ha az Egyesült Államok rezsimváltást akar Havannában, akkor az be fog következni” – fűzte hozzá a térség szakértője.