Több szakszervezet jelezte az igényét az elmúlt hetekben a korkedvezményes nyugdíj visszaállítására, a vasutasok és a BKV-s járművezetők mellett már a rendvédelmi és a katasztrófavédelmi dolgozók is fontosnak tartanák a régi kedvezmények visszahozását. Felhívták a figyelmet arra, hogy az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók nagy része meg sem éri a nyugdíjaztatását a kedvezmény 2012-es eltörlése és az öregségi korhatár emelése miatt.

A jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár a férfiakra nézve különösen súlyos hátrányt jelent: ők az átlagos férfi halandósághoz képest is rosszabb életkilátásokkal rendelkeznek.

A helyzetet elemezve Farkas András nyugdíjszakértő emlékeztetett arra, hogy a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők 2014. december 31. után már nem szerezhetnek korkedvezményt. Eddig az időpontig azonban a foglalkoztatókat korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség terhelte. 

A korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése e speciális munkáltatói járulékfizetési kötelezettség tükrében is teljességgel érthetetlen, hiszen e nyugdíjakat a korhatár betöltéséig a munkáltatók finanszírozták, nem a társadalombiztosítás

- mutatott rá a szakértő. Úgy vélte, a korkedvezményes nyugdíj visszavezetése hasonló munkáltatói többletjárulék-fizetéssel ma sem jelentene plusz terhet a társadalombiztosításnak.

A Nyugdíjguru mégsem a korkedvezményes nyugdíj visszaállításában látná hosszabb távon a megoldást. Farkas András szerint

a korkedvezményes nyugdíj helyett célszerűbb általában a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét megvizsgálni, és ehhez egységes, korszerű keretrendszert teremteni. A megoldás ugyanis a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének jövőbeni megteremtése lehet. 

Ennek következménye viszont az lenne, hogy a Nők40 a jelenlegi formájában megszűnne, és a mindkét nem számára nyitott kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné: annyiszor 4-5 százalék mértékű málusz, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása.  A nők javára ez esetben úgy biztosítható az alkotmányos pozitív diszkrimináció, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat lényegesen kisebb mértékű elvonás terhelné.