A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám, azaz szén-dioxid-kiegyenlítő mechanizmus (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, javarészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára.

Ez egyik napról a másikra a kereslet csökkenésével is járhat, fontos exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végezetül arra késztetheti az érintett kormányokat, hogy a kiugróan szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket bezárják. 

Kapcsolódó

A Portfolio.hu azt írja, értékelések alapján, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélybe sodorhatja.

A CBAM úgy szól, hogy az unión kívülről a közösség területére behozott áruk importőreinek fizetniük kell az adott termék származási országában való előállításával járó CO2-kibocsátás után. A karbonvám vagy szén-dioxid-határadó fő céljai közt szerepel, hogy megakadályozza a karbonintenzív tevékenységek kiszervezését, és megvédje az európai ipart az olcsóbb, de környezetszennyezőbb importtermékekkel szemben. Fokozottan súlyos hatásokkal kalkulálhatnak azon nyugat-balkáni országok, valamint Ukrajna, ezek villamosenergia-termelése ugyanis még mindig zömmel a szénre támaszkodik, melynek égetése során minden más fosszilis energiahordozónál több szén-dioxid jut a légkörbe.

Környezetvédelmi csoportok úgy vélik,  

a Balkán szénalapú áramexportja akár össze is omolhat a karbonvám 2026 eleji bevezetése miatt. Ide sorolhatók Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia szénfüggő energiatermelői is.

Ugyan az uniós szabályok szerint azon országok, melyek jelentős előrelépést mutatnak az uniós energia- és klímatörvények alkalmazásában, részleges mentességet is kaphatnak a CBAM hatálya alól. Ezt viszont eleddig elmulasztották. A CEE Bankwatch Network október végi jelentése szerint jelenleg a négy nyugat-balkáni államból az EU-ba importált villamos energia akár 60 százaléka is széntüzelésű erőművekből származhat. Az újonnan élesedő CBAM azzal járhat, hogy a jelzett országokból az EU-ba irányuló áramexportot egy csapásra megwattóránként 70-80 eurós extra büntetés terhelheti – szól a Bruegel nevű agytröszt elemzése. A csökkenés révén 6 terawattóráról 2,5 TWh-ra olvadhat az áramexport.

A szervezet szerint a szabályok finomítása híján nem csupán a Balkánt, de a kelet-európai, s ezzel a magyarországi árampiacot is megrengetheti az új CBAM. Az EU költségvetésébe azonban akár közel 965 millió eurónyi bevétel érkezhet ezáltal.

Sodródunk a katasztrófa felé, a Föld kilenc biztonsági határából hetet már átléptünk

Egy német klímakutató intézet jelentése szerint riasztó ütemben romlik a Föld állapota, az emberiség pedig egyre távolabb sodródik a biztonságos működés határától. Bővebben >>>