Aláírásgyűjtésbe kezdett a Magyar Biokultúra Szövetség, hogy civil és szakmai szereplőktől szerezzen támogatást annak érdekében, hogy a bioélelmiszerek minél hamarabb megjelenhessenek a közétkeztetésben. 

A petíció szövege rámutat, hogy ehhez minden tárgyi feltétel adott Magyarországon, a lépés csak döntés kérdése, és óriási hatással lenne mintegy 2 millió, közétkeztetésben résztvevő, jelentős részben gyerekek és idősek egészségére. Ha elég aláírás gyűlik össze, a szövetség benyújtja a petíciót a kormányzat megfelelő fórumaihoz, és kedvező fogadtatás esetén tagjai mindent megtesznek, hogy szakmailag és tevőlegesen is támogassák a folyamat gyakorlati megvalósítását.

A lappangó bizonytalanság nem felvállalható

A Magyar Biokultúra Szövetség szerint egyértelmű tapasztalat, hogy a rendszer átalakítása főleg akarat kérdése, érdemi többletköltséget nem igényel. Eltérő stratégiai megoldás kívánatos az intézményi és munkahelyi közétkeztetésben, különbség van a szabályozási rendszerben, a termékkörben, a beszállított mennyiségekben, a menüsorban és a tálalás módjában is.

A szövetség úgy fogalmaz, a közétkeztetési szabályozás átalakítására elérkezett az idő. A szakemberek meg tudják jelölni, hogy hol és milyen formában kellene a szabályozást módosítani, ahhoz, hogy szinte azonnal érdemben tudjon javulni a közétkeztetés minősége.

„A bioélelmiszer-kínálat és a közétkeztetés igénye (beleértve a választékot, volument, feldolgozottsági szinteket és logisztikát) még nincs szinkronban. Fejleszteni szükséges a bioélelmiszerek kínálatát, termelési volumenét, ki kell dolgozni az élelmiszer-biztonsági garanciákat, a kapcsolódó feldolgozó kapacitást, szállítási rendszereket és ezt követően a fokozatosság elvét figyelembe véve kerülhetnek ezek a termékek a közétkeztetésbe” – nyilatkozta az Economxnak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke.

„A közétkeztetés ugyanis – éppen a fogyasztók egészsége és biztonsága érdekében – szigorúan szabályozott, számos előírásnak kell megfelelnie. Ellátórendszere előre tervezetten, pontosan, meghatározott minőségben, konyhakészen, az előírásoknak mindenben megfelelő, igazoltan biztonságos alapanyagok beszállításától nem tud eltekinteni”

– hangsúlyozta. Hozzátette: azt is látni kell, hogy a nagykereskedők, logisztikai kapcsolatok kihagyásával egy-egy központi közétkeztetési főzőkonyha nem képes a különböző termelőktől, különböző helyszínekről, különböző fajtájú, előkészítettségű élelmiszerek beszállítását feldolgozását koordinálni. Erre sem humán, sem infrastrukturális adottságai nincsenek, és a benne lappangó bizonytalanság sem felvállalható.

Zoltai Anna szerint tehát amellett, hogy a KÖZSZÖV és számos érdekelt fél szorgalmazza a bioélelmiszerek közétkeztetésben való, a jelenleginél nagyobb arányú felhasználását, elsősorban az ellátási rendszer kidolgozásában szükséges a szakmai szervezeteknek együttműködniük.

Túl drága a bio alapanyag, nem véletlenül megy külföldre

„A petíció megfogalmazói bennünket sem a petíció, sem egyeztetések miatt nem kerestek meg. Megismerve a fogalmazásukat, álláspontunk szerint az esetenként pontatlan. A lakosság, a fogyasztók hiteles tájékoztatását e témában is elengedhetetlennek tartjuk” – közölte a szövetség elnöke.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a bioélelmiszerek magyar közétkeztetésbe való bekerülését természetesen a KÖZSZÖV támogatja, a hazai közétkeztetés nyitott az ökológiai termelésből származó élelmiszerek befogadására. Jelenleg ma a közétkeztetés 1-1,5 millió embert lát el, eltérő kapacitású, körülbelül 3 ezer főzőkonyháról, amelyeknek egy része a nyári termelési időszakban szünetelő gyermekétkeztető.

A Magyar Biokultúra Szövetség ismertetője szerint az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya dinamikusan bővül Magyarországon, az elmúlt 14 évben a háromszorosára nőtt, de

a hazánkban előállított biotermékek 90 százaléka főként alapanyag formájában el is hagyja az országot.

Ez egyfelől folyamatos kiszolgáltatottságot jelent a hazai ökológiai gazdálkodók számra a mindenkori exportpiacok felé, másfelől az ökológiai termékek fogyasztásából eredő társadalmi haszon sem itthon érvényesül.

Ezzel kapcsolatban Zoltai Anna elmondta, hogy a bioélelmiszerek ára jellemzően magasabb, mint a konvencionális társaiké. Ennek oka többek között a konvencionálisnál alacsonyabb termelékenység. Az sem véletlen, hogy a megtermelt bioélelmiszerek a fizetőképesebb kereslettel bíró Nyugat-európai országok irányába kerülnek értékesítésre.

Az MBSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy Nyugat-európai országok sora bizonyítja, hogy az egészség- és környezettudatosság növelésével és a szabályozási rendszer átalakításával az ökotermékek a közétkeztetésben is felhasználhatók. A közétkeztetésben dolgozó szakemberek szerint probléma, hogy mindig csak támogatásról esik szó, azonban nincs meghatározva, hogy cserébe „mekkora összeget kell valóban a tányérra tenni”, azaz mekkora összegből gazdálkodhatnak ténylegesen az élelmezésvezetők/séfek.

Külföldi példákban bíznak

A külföldi tapasztalatok alapján a közétkeztetésben az ökotermékek felhasználása szinte minden európai országban jellemző, ehhez az egészségség- és környezettudatosság növelése mellett a szabályozási rendszert alakították át – közli a biokultúra szövetség. Sok esetben csak településszintű (például Gent, Koppenhága, Berlin), máshol nemzeti önálló megoldásokat (például Dánia, Olaszország) keresnek és találnak.

Ezen tapasztalatok alapján szintén elmondható, hogy

jelentős megtakarítás érhető el a közegészségügyben, lásd Dánia, ahol 300 euró/fő/év a megtakarított kiadás, valamint a közkonyhák fejlesztésére szánt minden 1 euró 35 eurós megtakarítást jelent az egészségügynek.

Készült egy interjúsorozat iskolák, fenntartók, közétkeztetők és beszállítók körében, ahol minden fél megerősítette, hogy az ökotermékekre szüksége van a közétkeztetésnek, de ezt meg kell előzze egy általános tudatformálás az élelmezésvezetők és a népesség körében.

Ezzel egyetért Zoltai Anna is, aki arról tájékoztatott, hogy több kutatás is zajlik, ahol a kutatóintézetek (Ökológiai Kutatóintézet, Agrárközgazdasági Kutatóintézet), egyetemek mellett, tanúsító szervezetek és maga a KÖZSZÖV is részt vesz. Folyik a párbeszéd, egyeztetés és egymás helyzetének megismerése.