A fogyasztás meglódult, a verseny élénkebb lett, nem nyomta agyon a cégeket az árrésstop, viszont az inflációt lejjebb hangolta. Ezért felmerül a kérdés: kinek áll érdekében az intézkedés kivezetése? Csak az erőfölényben lévő élelmiszerláncoknak, mivel

az idei béremelések tükrében újabb áremelésekre fenik a fogukat

– jelentette ki az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke az Economxnak annak kapcsán, hogy a keddi inflációs jelentés rámutatott: az árrésstopos termékek fogyasztói ára mostanáig átlagosan 23 százalékkal csökkent, és fékeződött az árromlás üteme. Ez Bubenkó Csaba szerint minden vásárlónak kedvező trend.

Viszont a külföldi láncok képviselői sürgetik a február végéig meghosszabbított intézkedés kivezetését, annak ellenére, hogy a riogatás ellenére mégsem szakadt rájuk a profitplafon, nem kellett dolgozókat az utcára tenniük, és még a forgalom is bővült – fogalmazott, kiemelve, hogy 

aki az árrésstop eltörlését követeli, "az a magyar melósok, családok, nyugdíjasok zsebéből akarja a pénzt áttenni a sajátjába". 

Felidézte: 2017-től például a tej, tojás, baromfihús, hal  áfáját fokozatosan 5 százalékra csökkentette a kormány, ám abból máig nem sokat érzékelnek a vevők, mert a kereskedők lenyelték a különbözetet, sőt, inflációs bombát dobtak a magyar piacra. Ez amiatt érdekes, mert Ausztriában most arról döntöttek, hogy

5 százalék alá vágják az alapélelmiszerek áfáját

– erre pedig várható, hogy itthonról újra megélénkül a határmenti bevásárlóturizmus.

Már nem állják a vevők a láncok veszteségeit

Az Egyenlő.hu reprezentatív, friss felmérése megerősíti, hogy

az árrésstop támaszt adott a fogyasztásnak a munkavállalók legszélesebb körében, azaz a minimálbéreseknél.

Eszerint a havonta legfeljebb félmillió forint elkölthető jövedelemből gazdálkodó  családoknál az átlagos árukosár tartalma mennyiségben mérve minden érintett árucsoportban érezhetően nőtt az elmúlt fél évben, és a karácsonyi költekezés is lendületet vett.

A válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy azok az alapélelmiszerek, amelyeket a legkisebb pénzű emberek is mindenképpen megvesznek, mert enni kell valamit – például a liszt, cukor, tejtermékek, tészta, bizonyos húsáruk –, jobban fogytak a korlátozás bevezetése óta a kedvezőbb árak miatt. De az is látszik, hogy

az árrésstop miatt drágult, egyéb termékekről sokan lemondtak, vagy ritkábban vették,

ez pedig fordított hatást ér el a láncok kasszájában – magyarázta.

Mivel ugyanis bejött az aggodalom, hogy az áruházak az egyéb fogyasztási cikkek áremelésével igyekeztek behozni az intézkedés miatti „veszteséget”, ám mindig is az alapélelmiszerekből vásároltak többet, így bár pörög a piac,

az árrésstop komoly gátat vetett a nyereségvágynak.

A drogériatermékeknél is elérték a kívánt hatást, az átlagos árcsökkenés 28 százalék

A kisboltnak nem az árrésstop fáj, hanem a túlerő

Nem a bolti eladó, a targoncás, vagy a raktári  dolgozó érdeke, hogy holnaptól többet kelljen fizetni ugyanazért a kenyérért, húsért, de nem is annak a nyugdíjasnak vagy édesanyának, aki számolja a forintokat a pénztárnál. Hanem azoknak a globális vállalatoknak, amelyek évtizedekig százával nyitották rá az áruházakat a kisboltokra, és talicskázták ki a milliárdos nyereségeket – mondta az elnök.

A KSH jelentése szerint 2025 végén a szolgáltatások, a rezsi és számos termék 6–9 százalékkal drágult, a bolti élelmiszerek ára viszont gyakorlatilag megállt, sőt, több esetben csökkent.

Ez nem véletlen, hanem a profitplafon hatása is, és nem érdemes a kisvállalkozók mögé bújni:

a sarki közért nem azért megy tönkre, mert olcsóbb a tej,

hanem, mert a nagyok diktálnak a beszállítóknak, és elszívják a forgalmat a tömegkínálattal – mondta.

Árrobbanás csőre töltve: elúsznának a plusz bevételek

A szakszervezet álláspontja az, hogy a korábbi – akár az áfacsökkentés utáni – tapasztalatok alapján senkinek ne legyenek illúziói:

az árrésstop sürgetett kivezetésével újra berobbannának a fogyasztói árak, megugrana az infláció,

amit a családok fizetnének meg, elveszítve azt a többletet, amit az év eleji béremelések, az új adókedvezmények a zsebükben hagyhatnak.

Mi nem  nyereségkalkulátorokkal kelünk vagy fekszünk, hanem a pénztáraknál, a pultok mögött, a raktárakban, a sorok között, árcímkézővel a kezünkben élünk nap mint nap. Az árrésstop ugyan nem tökéletes piaci mechanizmus, viszont

megvédi a bérek értékét, lehetőséget ad a belső fogyasztás élénkítésére,

ami a gazdaság teljesítményének is a motorja – jegyezte meg az érdekképviselő.

Csökken az áfa a szomszédban, de van, akinek nem tetszik

Alig öt százalékra csökken az alapvető élelmiszerek (például a kenyér, a tojás, a tej, a vaj, a tészta, a burgonya, az alma) áfája Ausztriában, legújabban erről döntött az osztrák kormány. Az intézkedést nemcsak a lakosság, hanem a kiskereskedelmi szektor is üdvözli, míg az euroszkeptikus, jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) élesen kritizál. A Krone.at beszámol: a centrista kormány szerint látható, hogy a lakosságnak a napi bevásárlás teherré vált, ezért az áfacsökkentéssel kívánnak segíteni, amire 400 millió eurót különítettek el a költségvetésben – az ellenfinanszírozást a harmadik országokból, például Kínából érkező szállítmányokra kivetett csomagadó is támogatja. Az ottani kiskereskedelmi szövetség már kijelentette: a cégek a „lehető legközvetlenebb módon”, ahol lehet, 1:1 arányban továbbadják az adócsökkentés hatásait a fogyasztóknak, amit egyébként a kormány is szigorúan elvár, máskülönben versenyhatósági intézkedések jöhetnek. Egyedül a Patrióták Európáért pártcsaládhoz tartozó Szabadságpárt elégedetlen, szerintük ez egy „félszívű intézkedés", és nem hozza meg a kívánt hatást – idézi a lap. Szerintük egyébként is a menedékkérők és a nem kormányzati szervezetek finanszírozásának csökkentéséből kéne ellensúlyozni az áfa miatti veszteséget, amit a Zöldek viszont a szupergazdagokra kirótt adókkal oldanának meg.