Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egyelőre ugyan továbbra is lavírozik a piac és koalíciós partnereinek elvárásai között, egyre több jel utal azonban arra, hogy a miniszterelnök-helyettes Matteo Salvini befolyása növekszik. A következő hónapokban azonban egyre nagyobb kutyaszorítóba kerülhet a római kormány.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennA Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 97,80 pontos, 0,22 százalékos emelkedéssel, 44 592,90 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 7,3 milliárd forint volt, a vezető részvények a Richter kivételével emelkedtek az előző napi záráshoz képest.
Szerző(k): Szász PéterA Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,41 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig. A BUX 14.30 órakor 44 504,93 ponton állt, ami az előző, pénteki záró értékéhez képest 9,83 pontos, 0,02 százalékos emelkedés, a hétfői nyitásnál 8,42 ponttal magasabb.
Szerző(k): Szász PéterHavi összevetésben második hónapja stagnálnak a bérleti díjak a KSH-ingatlan.com októberi lakbérindexe szerint, éves szinten ugyanakkor 20 százalék feletti volt a drágulás - írta meg az MTI.
Szerző(k): EconomxSajtóértesülés szerint a brit kormány olyan hosszú távú terveken dolgozik, amelyek alapján Nagy-Britannia a svájci típusúhoz hasonló kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval. A legújabb felmérés szerint ugyanakkor rekordmagasságba emelkedett azoknak a briteknek az aránya, akik ma már hibás döntésnek tartják a kilépést az EU-ból.
Szerző(k): Domokos ErikaA Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 30,46 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel, 44 277,83 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 12,5 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.
Szerző(k): Szász PéterA Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 325,35 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. A BUX 14.30 órakor 44 043,60 ponton állt, ami a keddi záróértékéhez képest 264,69 pontos, 0,60 százalékos csökkenés, a szerdai nyitásnál 60,66 ponttal magasabb.
Szerző(k): Szász PéterA hazai médiapiac számos kihívással néz most szembe: meg kell felelni a fokozatosan bevezetett új uniós szabályoknak, meg kell birkózni az aktuális gazdasági, energia- és munkaerőválsággal, ráadásul egy belső szerkezeti átalakulás is megkezdődött. Megnőtt a kormányközeli tulajdonú média súlya, az ez ezredforduló környékén és utána születettek pedig már inkább a nemzetközi hírforrásokat böngészik.
Szerző(k): Csernik-Varga Adrienn