Több milliárd euró hever látszólag elfeledett bankszámlákon Németországban, ahol a kormány most azt tervezi, hogy hozzáférést szer ...
Olyan körmönfontak egyes online csalási műfajok, hogy tulajdonképpen azzal teszünk rosszat, ha jót teszünk.
A bankszektor hatalmas IT-költéseinek döntő része továbbra is az örökölt rendszerek fenntartását szolgálja, miközben a mesterséges ...
Az elmúlt években a lakáspolitika fókusza egyértelműen a vásárlás finanszírozására helyeződött át. A kedvezményes hitelek és támogatások javítják az egyéni lehetőségeket, de közben csak korlátozottan hatnak a lakáskínálat bővülésére. A nemzetközi példák alapján ez a megközelítés hosszabb távon inkább az árak alakulását befolyásolja, mint a megfizethetőséget. Tanulságok Magyarországról, Lengyelországról és Bécsről.
Szerző(k): Horváth BalázsA hazai lakossági bankszámlák éves költségei között még azonos számlahasználat mellett is óriási eltérések lehetnek, az MNB szerint akár hússzoros különbségek is előfordulnak. A bankok által évente megküldött díjkimutatás pontos képet ad arról, mire és mennyit fizettünk, mégis kevesen használják ki ezt az eszközt a költségek csökkentésére. Pedig egy tudatos áttekintéssel, illetve szükség esetén bankszámlaváltással akár tízezreket is meg lehet spórolni évente.
Szerző(k): Horváth BalázsMintegy 50 százalékkal nőtt az átlagosan felvett személyi kölcsön összege a K&H-nál, jelenleg 2,4 millió forint. A munkáshitelt a legtöbb fiatal kimaxolja, felveszi a 4 millió forintot. A munkáshitelek átlagos futamideje 9,7 év, jellemzően 10 éves konstrukciókkal, a leggyakoribb felhasználási célok pedig az ingatlancélú kiadások – például felújítás, korszerűsítés vagy önerő kiegészítése –, az autóvásárlás és a korábbi hitelek refinanszírozása.
Szerző(k): H. B.Rekordot döntött a lakossági hitelállomány, és közben látványosan nőnek a rövid lejáratú, mindennapi kiadásokra használt kölcsönök. A magyar háztartások egy része már nem tervez, hanem túlél – például folyószámlahitellel.
Szerző(k): Horváth Balázs