Lázár János elismerte a hétfői Közlekedésinfón, hogy a projekből nem lesz semmi. Mint mondta: Fideszben nem volt konszenzus, „mellékvágányra futtatták a saját párttársaim”, „az Állami Számvevőszék a lábát lejárta, hogy megmattolja”.

A tárcavezető 2024. augusztusában beszélt arról, hogy nincs állami forrás, ezért magántőke bevonásával újítanák fel a legnagyobb pályaudvarokat és egyes kisebb vasútállomásokat. A vasútállomás vasúti funkciót nem érintő területeit átveszi az ingatlanbefektető, kereskedelmileg hasznosítja, és ezért cserébe a Magyar Állam javára az épületet teljes egészében felújítja – közölte akkor a miniszter.

A felújításért cserébe a befektetők 99 évre kapták volna meg az ingatlanok, közte a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar kereskedelmi hasznosítási jogát.

Jelentkező volt bőven, tavaly februárban Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója arról számolt be, hogy 62 helyszínre több mint 49 fejlesztési ötlet érkezett a MÁV pályázatára. A pályázati eljárást aztán leállították. 

Az RTL Híradó megkeresésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt közölte: minden beruházást támogatnak, amelyben érvényesül a közpénzzel való felelős gazdálkodás kötelezettsége.

Hozzátették: a pályázatokat gyakorlatilag érdemi előkészítés nélkül írták ki, „a MÁV pedig nem tudta, mit vár el, mi kér az esetleges nyertesektől, és azt sem, hogy mit kínál ellentételezésül”.

Az ÁSZ szerint az elképzelt konstrukció nem felelet meg a hazai közbeszerzési jog előírásainak.

Lázár János éítési és közlekedési miniszter hétfőn bejelentette: a miniszterelnök felkérésére a választási kampányban kell dolgoznia, ezért Csepreghy Nándor miniszterhelyettes vezeti tovább a minisztériumot. Erről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó