Magyarország és az Európai Unió között ez év márciusában várható főtárgyalói szintű találkozó - hívta fel a figyelmet Vajda László, az agrártárca európai integrációs főosztályának vezetője, egyúttal emlékeztetve arra, hogy az agrártámogatásokról január végén nyilvánosságra hozott brüsszeli bizottsági munkaanyag javaslatai messze elmaradnak attól, amire 1999 novemberében számítani lehetett. A bizottsági javaslat szerint az új tagok mezőgazdaságában a közvetlen jövedelemtámogatás az első évben negyede lenne az uniósnak, ezt évente 5 százalékkal növelnék, és 2013-ra érné el a jelenlegi tagok szintjét. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet számításai szerint Magyarországnak 2002-ben 300-330 milliárd forint értékű kompenzációs kifizetés járna, ami 1,2-1,3 milliárd euró, azaz az EU által most kilátásba helyezett támogatás ötszöröse. Magyarország több ízben jelezte, hogy a csatlakozástól kezdve a jelenlegi tagországokéval azonos támogatási szintre tart igényt (NAPI Gazdaság, 2002. január 31., 1-3. oldal; február 1., 1-3. oldal; február 4., 1-3. oldal). A magyar fél bízik abban, hogy 2002 júniusáig el tudja fogadtatni álláspontját az EU-val - fogalmazott Vajda. A Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) elemzése szerint mindenesetre az uniós előcsatlakozási támogatások - PHARE, SAPARD, ISPA - összesen 208-252 millió eurót, azaz 52-65 milliárd forintot kitevő kerete 2-2,5-szer több annál, mint amire Magyarország eddig a PHARE-program keretében jogosult volt. Ám ez az összeg az EU-tagságra való magyar felkészülés közvetlen és közvetett költségeinek még a töredékét sem fedezné. Magyarország a PHARE-program keretében évente 100-150 millió eurót költhetne el, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján kérdéses, sikerül-e a határidőkön belül szerződéseket kötni. A másik előcsatlakozási program, a SAPARD kapcsán a berlini csúcs után emlegetett 52 millió euró (13 milliárd forint) helyett csak 38 millió euró (9,5 milliárd forint) várható, pedig már a korábbi összeg is mindössze az agrárköltségvetés 10 százalékát fedezte volna. A harmadik előcsatlakozási program, az ISPA keretében Magyarország évi 100 millió euró támogatásra számított infrastruktúrája fejlesztésére és környezetvédelemre, de csak 70 millió euróra van esély. Pedig éppen ezeken a területeken a legnagyobbak a felkészülési kiadások. A 2002-től várható csatlakozás után - az EU 1999-ben elfogadott költségvetése szerint - Magyarország az első évben 662 millió euróra (mintegy 166 milliárd forint) számíthat, később ez az összeg növekedne. Nagyobb részét azonban a strukturális támogatások adnák - ezek értéke a 2002-es 406 millióról 2006-ra 1,7 milliárd euróra nőne -, s körülbelül 30 százalékuk szolgálná csak a mezőgazdaság és vidékfejlesztés céljait. Sőt, míg az első évben a támogatások csaknem 40 százaléka, 256 millió euró irányul az agrárszektorba, az időszak végére ez az arány már csak 24 százalék lenne, bár az EU-n belül a mezőgazdaság még ekkor is 39 százalékos támogatási arányt élvezne. A csatlakozáskor így - 2002-es dátummal számolva - egy magyar agrártermelő 853 euró agrártámogatást kapna - vélhetően kompenzációs kifizetések nélkül -, szemben egy már most is az unióban élő farmer 5853 euró támogatásával, ami hétszeres különbség lenne. L. L.