BUX 136594.71 0,49 %
OTP 43280 1,67 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ennél a magyarországi multinál kiértékelik a négynapos munkahét lehetőségét

Az Economx értesülései szerint január végére lezárulhat a Magyar Telekom négynapos munkahéttel kapcsolatos tapasztalatainak kiértékelése. Szerkesztőségünknek jogi szakértők azt is elmondták, jó megoldás lehet, ha a cégek először tesztjelleggel, a munkaszerződések módosítása nélkül vezetik be a négynapos munkahetet.

2024. január 7. vasárnap, 10:32

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás

A négynapos munkahéttel kapcsolatos pilot programjuk
eredményeinek, tapasztalatainak kiértékelése még zajlik, jelenleg ezen
dolgoznak – közölte az Economx megkeresésére a 
Magyar Telekom vállalati
kommunikációs igazgatósága. Legkorábban január végére zárulhat le
az érdemi
értékelés.

Az Economx korábban többször is beszámolt a négynapos
munkahét bevezetésével Magyarországon úttörő szerepet vállaló Telekom tapasztalatairól.
Méry Katalin a Magyar Telekom ügyfélszolgálati vezetője a recruiTECH tavaly
márciusi konferencián úgy fogalmazotthogy határozottan vonzóbb lett a cég, mert ezzel a lépéssel
azt kommunikálja, hogy mernek kísérletezni, ami a jelöltek számára csábító.

Egyelőre hagyjuk a
munkaszerződés módosítását

Jó megoldás lehet, ha a cégek először tesztjelleggel vezetik
be
a négynapos munkahetet, a munkaszerződések módosítása nélkül – mondták el az
Economx megkeresésére a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői.

A cégek ezt megtehetik úgy, hogy a munkáltatók a szabadnapokat egymeghatározott teszt periódus során minden hét péntekjére adják ki.

Amennyiben hosszútávon a négynapos munkahét bevezetése
mellett döntenek a cégek, akkor viszont szükség lesz az általános munkarend
leváltására. Ez történhet munkaidőkeret megállapításával.

A munkaidőkeret
kérdései

A munkaidőkereten belül a munkáltató jogosult a munkavállaló munkarendjét hétfőtől csütörtökig beosztani annak érdekében, hogy megvalósuljon
a négynapos munkahét.

Fotó: Getty Images / Jeremy Moeller

Arra figyelniük kellmunkáltatóknak, hogy amennyiben a
munkavállaló teljes napi munkaideje a munkaszerződés szerint nyolc óra, akkor
csak abban az esetben kötelezhető a munkavállaló hosszabb munkavégzésre, ha a
munkáltató rendkívüli munkaidőt rendel el.

Nyolc óránál hosszabb teljes napi munkaidőben pedig csak szűk körben állapodhatnak meg a felek a munkaszerződésben, például, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakörben dolgozik, illetve akkor, ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója a munkavállaló.

Munkabér, szabadság, túlóra

A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői szerint, ha
továbbra is napi nyolc órás rendszerben foglalkoztatja a munkáltató a
munkavállalóit, akkor a felek megállapodhatnak rövidebb teljes napi
munkaidőben,
úgy hogy a heti munkaidő 32 órának feleljen meg, ebben az esetben
is a teljes munkabérre jogosult a munkavállaló.

De elképzelhető az is, hogy heti 32 órás, részmunkaidős
foglalkoztatásban dolgoztatják tovább a munkavállalókat, azonban ez arányos
bércsökkenéssel is jár.

A szabadságok kapcsán fontos tudnivaló, hogy a munkavállalónak akkor is jár az évi 20 nap alapszabadság, illetve a munka törvénykönyvében meghatározott pótszabadságok, ha rövidebb teljes napi munkaidőben, vagy részmunkaidőben van foglalkoztatva.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – ilyen a munkaidőkeret
– a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a
munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (ez szombat
és vasárnap).

Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a szabadnapok egy
bizonyos részét a munkáltató péntekre allokálja.

Álom marad a négynapos munkahét a közszférában dolgozóknak

Arról is hírt adott az Economx korábban, hogy míg a vállalati szektorban sok külföldi és hazai példa van a négynapos munkahét bevezetésére, addig a közszférában ez nem megoldás. Szombathely önkormányzata például a jogszabályok miatt nem tudta bevezetni a négynapos munkarendet.

A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői az Economx
kérdésére kiemelték: figyelni kell arra, hogy a munkáltató az Mt. szabadság
kiadásra vonatkozó szabályainak betartásán túl se adjon ki aránytalanul sok
szabadnapot péntekre.

Hiszen egyrészt ezzel valószínűleg a munkavállalók kedvét
elvenné a négynapos munkahét rendszerétől, másrészt viszont minősülhet
rendeltetés ellenes joggyakorlásnak
is, mivel ezzel a munkáltató valódi célja a
munkavállaló szabadságának elvonása lenne.

A rendkívüli munkavégzés elrendelésének esetére az általános
szabályok az irányadóak, azzal, hogy természetesen amennyiben a munkavállaló 32
órában van foglalkoztatva, akkor az ezt meghaladó munkaidő rendkívüli
munkavégzésnek, azaz túlórának fog minősülni - húzták alá végezetül a megkérdezett szakértők.

Nagyon bírnák a négynapos munkahetet

A magyar dolgozók 84 százaléka átállna a négynapos munkahétre, és jelentős részük akkor is vállalná ezt, ha 9, vagy akár 10 órára nőne a munkaideje a négy munkanapon – derül ki a PwC tanácsadócég korábbi felméréséből, amelyet több mint 12 ezer ember megkérdezésével készítettek.

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet