A négynapos munkahét olyan trend, amely lassan itthon is beszivárog a hétköznapokba, és az elvitathatatlan munkavállalói előnyökön túl a munkaerőpiacon, munkaadóként is versenyelőnyt jelenthet annak a cégnek, aki a home office mellett ezt is biztosítja.

A Cégmendzser Szoftver Kft. friss hazai kkv-kat kérdező felmérés szerint 

Magyarországon a vállalatok közel harmada megfontolná a rövidebb munkahét bevezetését, amelynek a mérhető hatékonyság a fő mozgatórugója.

Ezekkel a kihívásokkal állnak szemben

A legnagyobb, kkv-kat érintő kihívások a következők:
  • elsődleges prioritása a vállalatoknak a megnövekedett működési költségek csökkentése (68 százalék);
  • hasonlóan nagy arányban terveznek új vevőket és új piacokat is felkutatni (64 százalék) az eredményesség növelése érdekében;
  • a vállalatok majdnem felének óriási kihívás a munkavállalók megtartása, és azok elégedettségének növelése.

Egyszerre hatékony és vonzó munkahely

A megkérdezett szolgáltató, gyártó és kereskedő cégvezetők háromnegyede tervez munkavállalókat érintő változtatásokat is ebben az évben.

Felük a munkaerő-kihasználtság és hatékonyságnövelés érdekében, 25 százalékuk pedig azért, hogy vonzó munkáltatóként gondoljanak rájuk a leendő munkavállalók.

Munkáltatói oldalról vizsgálva tehát elmondható, hogy a HR kezdeményezések fő célja mégiscsak a vállalati szintű eredményesség fokozása.

Manapság nagyobb vonzerővel bír egy olyan munkahely, ahol a bérigények teljesülnek, és ahol a rugalmas munkavégzés – home office és a négynapos munkahét – biztosított.

Itt azonban van egy ellentmondás, hiszen a munkáltatónak úgy kellene fokoznia az eredményességet, hogy közben költséget is csökkentene.

Valóra válhat-e a négynapos munkahét álma?

A négynapos munkahét számos hazai, sikeres tesztidőszakon van túl. A hazai kkv-k azonban egyelőre felemásan állnak a kérdéshez:
  • 34 százalékuk már teszteli, vagy kacérkodik a bevezetéssel;
  • 43 százalékuk bár jó ötletnek, de kivitelezhetetlennek tartja a saját iparágában (jellemzően a gyártó cégek esetében);
  • 23 százalékuk viszont egyáltalán nem hisz benne.

Lemaradnak a magyar cégek az uniós átlagtól

A kkv-k több mint 60 százaléka tervez idén valamilyen digitális fejlesztést, vagy azért, mert hisz a fejlődésben (56 százalék), vagy azért, mert fél, hogy a versenytársaktól lemarad (9 százalék).

A válaszadók többsége CRM, vagy vállalatirányítási rendszert vezetne be, illetve webáruház indítását vagy fejlesztését tervezi.

Fejlődni még van hova bőven: az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő Digitális Gazdaság és Társadalom Index 2022-es mutatói szerint

a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 34 százaléka használ tevékenységéhez elektronikus megoldásokat.

Az uniós átlag ezzel szemben jelenleg 55 százalék.