Ez a kis zalai falu Magyarország karácsonyfa nagyhatalma

Kanász János, a zalai Surd polgármestere szerint lényegében majd mindenki (de 98
százalék biztosan) fenyőfázik a 600 lelkes faluban: akad, aki főállásban, és
akad, aki munka mellett. Ám ha átlagot számolunk, minden emberre ezer fenyőfa
jut, természetesen vannak kisebb és nagyobb gazdák.

Az ország éves szükséglete mintegy kétmillió fenyőfa, ebből Surd egyharmadot tud
vállalni. Az országban természetesen máshol is termesztenek fenyőfát, ám ilyen volumenben
sehol másutt. Valamennyi fát hoznak még be külföldről is, például Dániából.

Az Economx kérdésére a polgármester utalt rá: egyelőre nem sikerült megfejteni, hogyan érheti meg Dániából fenyőt behozni, ráadásul
nem csupán a skandináv országból történő szállítási költség tetemes, hanem
ezeket fákat még hűtőházakban is tárolják, amiért bérleti díjat kell fizetni.

Orosz hadifogságból
hazatérő erdész hozta a fenyőmagokat

A surdi fenyvesek története Petrzilka Károly erdészmérnök
nevéhez kapcsolódik, aki 1915 februárjában esett orosz hadifogságba. A fenyőmagvakat
onnan hozta haza és szétosztogatta a faluban.

Majd kiderült, a helyi klíma és a föld is kitűnően alkalmas a termesztésre,
ám ne higgye senki, hogy nincs sok gond a fenyőfákkal.

A fenyőfát három éves korában ültetik el, addig kis, földdel töltött ládákban, dobozokban nevelik. A földet ültetéshez elő kell készíteni, tárcsázni, és évente legalább ötször kaszálni kell. Sőt, a fákat nyírják is, hogy szabályos legyen az alakjuk, és egyik oldalra se billenjen el a karácsonyfa a talpban.

A fenyőfatermesztés olyan, mint bármelyik másik mezőgazdasági munka: nyolc-tízévente aratják, ennyi kell például a nordmann fenyőnek, hogy elérje a
másfél-kétméteres magasságot. Az emberek keresik a lucfenyőt, az ezüstfenyőt is,
ám a nordmann egyeduralkodó azon egyszerű oknál fogva, hogy két hónapig sem
hull le a levele a fűtött szobában.

1. a nordmann fenyő métere 6000-8000 forint;
2. az ezüstfenyőé 5000 forint körül;
3. a lucfenyőé 4000-5000 forint között alakul majd.

Kanász János kiemelte: a fenyőtermesztés nem erdőirtás,
például minden 100 ezer eladott fa után 130 ezer újat ültetnek.

Bár a
gazdasági nehézségek mindenhol éreztetik a hatásukat, egyelőre nem történt
jelentős áremelés, és ebben az is szerepet játszik, hogy a magyarok nem spórolnak
a fenyőfán.