Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI gazdaság által megkérdezett vállalatok szerint a 2004-es adóváltozások közül leginkább a fogyasztáshoz kapcsolt adók befolyásolják gazdálkodásukat. A magas áfakulcsok miatt a magyarországi cégek versenyhátrányba kerülnek a szomszédos államokkal szemben. Rajtuk kívül a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is változásokat sürget e téren a 2005-ös adórendszerhez készített szakmai javaslatcsomagjában, amelyet jövő héten tárgyal a kamara elnökségi ülése.
Magyarországon a kiskereskedelmi árak az áfakulcs emelkedésénél kevésbé nőttek, azaz a növekedés az élelmiszeripar értékesítési áraiban nem jelent meg – mondta lapunknak Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) főtitkára. Véleménye szerint a társasági adókulcs 2 százalékpontos csökkentésének hatását igazából majd jövőre lehet látni, ugyanakkor a társaságiadó-rendszert nehezen áttekinthetőnek tartja. Nem az a fontos, hogy a társasági adó csökkent, hanem az, hogy miért nem lehet egyszerűsített rendszert csinálni, illetve miért kell a vállalkozásoknak több mint hatvan módosító tényezővel foglalkozniuk – magyarázta Piros.
A Friesland Hungária Rt.-t leginkább az áfaváltozás érintette, hiszen ennek nagyon erős hatása van az árra: vagy drágulást jelent, vagy árcsökkenést, azaz vagy a forgalomból veszít a cég, vagy az árban – mondta lapunknak Temesvári Kornél, a társaság elnök-vezérigazgatója. Komolyan érintette a céget – és óriási visszatartó erőt jelent – a környezetvédelmi járulék és az innovációs hozzájárulás.
A magyar kiskereskedelem versenyképességét is jelentősen rontja az áfarendszer változása. A 12-ből 15 százalékos áfasávba került termékeknél a növekvő költségeket az éles verseny miatt képtelenek áthárítani a kereskedők, így a bevételkiesést kénytelenek lenyelni – mondta lapunknak az országos barkácsáruházláncot működtető OBI Magyarország Kft. pénzügyi szakértője. A nagyobb értékű termékeknél a vásárlók elgondolkodnak azon, hogy az árucikket inkább külföldön szerezzék be. Az áfa miatt növekvő költségeket nem kompenzálja a két százalékkal mérséklődött nyereségadó, ami ráadásul ez az OBI-t idén kevésbé érinti, ugyanis a cég üzleti éve nem esik egybe a naptári évvel, félévkor zárja pénzügyi évét. A barkácsáruházlánc szerint Magyarország azonban még mindig előnyt élvez az olcsóbb munkaerő miatt.
Az ingatlanfejlesztő cégeket érzékenyen érintette a 25 százalékos telekáfa januári bevezetése. A telekáfa egy átlagos társasház építésekor 8 százalékos drágulást okoz lakásonként, egy budai lakóház esetében (amelyben általában kevesebb lakást alakítanak ki) azonban a lakások ára akár 50 százalékkal is emelkedhet – mondta lapunknak Pfandler Katalin, az Interestate Rt. elnök-vezérigazgatója. A lakáspiacon is egyre erősödő verseny miatt azonban ezt a drágulást részben kénytelenek lenyelni az ingatlanfejlesztők.
A BKIK szerint az áfakulcsok jelenlegi magas szintje rontja a kiskereskedelem, és így közvetve a magyar gazdaság versenyképességét. A kamara javaslata szerint a jelenleg 25 százalékos felső áfakulcsot legkésőbb 2006-ig 20 százalékra kellene csökkenteni, majd az EU áfaelszámolási szabályainak várható változásával párhuzamosan 15-16 százalékon kellene azt véglegesíteni. Támogatnák a kétkulcsos szja-tábla bevezetését, a járulékoknál pedig a munkavállalókra hárítanák a terhek nagyobb hányadát 4-5 éves program keretében. Figyelemre méltó az a javaslat, amely szerint az élet-, baleset- és nyugdíjbiztosítások adókedvezménye a magasabb jövedelműeket preferálja, és a biztosítóintézeteket „táplálja", ezért támogatásuk nem indokolt. A helyi adók közül csökkentenék, majd hosszabb távon megszüntetnék az iparűzési adót, ennek kompenzálására az önkormányzatok javára viszont nem elfogadható a társasági adó bevonása. A kamara továbbra is fenntartaná az egyszerűsített vállalkozási adót, sőt, kiterjesztenék annak logikáját az átalányadózásban is. A javaslatcsomag összegzése szerint a magyar és a nemzetközi gazdaság fejlődési trendje, a költségvetési hiány várható mérséklődése, az EU-tól származó fejlesztési lehetőségek lehetővé tesznek egy alkalomra szóló, valóban érzékelhető, például 25 százalékos mértékű összadócsökkentést.
