Hőnyi Gyula

Az év végéig lehet pályázni földgázüzemű autóbuszok beszerzésére

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a határidőt újabb két hónappal meghosszabbítva, december 31-én éjfélig várja a pályázatokat új, földgázüzemű (cng) autóbuszok beszerzésére. A határidőt egyszer már kitolták, de a tárcához az elmúlt időszakban is számos kezdeményezés érkezett, kérve az ismételt meghosszabbítást, főként a pályázat beadása előtt kötelezően lefolytatandó feltételes közbeszerzési eljárás időigényességére hivatkozva − tájékoztatott az NFM keddi közleményében. A minisztérium az Új Széchenyi terv keretében összesen 1,6 milliárd forint támogatást ad új, sűrítettföldgáz-meghajtású autóbuszok beszerzéséhez, állami vagy önkormányzati tulajdonú közösségi közlekedési társaságok számára. A pénzből az azonos műszaki tartalmú dízelüzemű és gázüzemű járművek árkülönbözete fedezhető. A vissza nem térítendő támogatás mértéke \"szóló\" kialakítású járművenként legfeljebb 18 millió forint, csuklós autóbuszonként legfeljebb 24 millió forint lehet.

Chipsadóköteles a papírpoharas kóla is

A népegészségügyi termékadó (neta) pontosítása miatt a szörpök egy része is a közteher alá kerül. Ez annak köszönhető, hogy a szörp kategória meglehetősen tág volt, így sokan e mögé bújva tudták kikerülni a szabályt. Ám a nagy bevétel nem ezekből a termékekből jöhet, hiszen a szörp annyira kis szegmense az élelmiszeriparnak, hogy a neta bevezetésekor sem igen akartak hozzányúlni a törvényalkotók ehhez a területhez. A szabálymódosítással viszont azok a vendéglátóiparban (például gyorséttermekben) használt termékek is adóznak, amelyeknek a végterméke üdítő lesz. Például kóla. Hiszen a gépekbe üdítőkoncentrátumot és szódavizet tesznek, amely kikeveri a szénsavas üdítőt. Itt mutatkozott némi hiátus a rendszerben, a módosítás ezt a kaput zárta be.

Tetszik a GVH-nak a módosítás

A versenytörvény átdolgozásának célja a korszerűbb, az uniós jogfejlődést figyelembe vevő versenyjogi követelmények hatékonyabb érvényesülése − közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn az MTI-vel annak kapcsán, hogy a kormány pénteken a parlament elé terjesztette a versenytörvényt módosító javaslatot. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (versenytörvényt) módosító javaslatban − a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során − az eljárás átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá válik, az egyszerűbb ügyek elintézési határideje pedig csökken − írta a versenyhivatal. A kartellekkel, a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel összefüggő ügyekben a javaslat − egyebek között − kiigazítja a kartellek feltárásában, azok bizonyításában önként közreműködő vállalkozásoknál a bírság mellőzésére vagy csökkentésére lehetőséget adó, úgynevezett engedékenységi politika szabályait. A kartellek, valamint a kifejezetten telekommunikációs eszközökön keresztül megvalósuló agresszív − a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen − kereskedelmi gyakorlatok felderítése érdekében a GVH törvényi felhatalmazást kap, hogy hozzáférhessen bizonyos hírközléssel kapcsolatos személyes adatokhoz.

Kényszertörlések rontják az építőipari statisztikát

Idén a harmadik negyedévben 876 építőipari vállalkozás kényszertörlését rendelték el a hatóságok, szemben a tavalyi harmadik negyedévi 247 céggel − közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel. A felszámolások és a végelszámolások száma egyre csökken az ágazatban, ugyanakkor a tavaly március óta létező kényszertörléseké jelentősen nő − mutatott rá közleményében az Opten. A szaporodó kényszertörlések miatt a harmadik negyedévi összes, megszűnéshez vezető 1632 eljárás a tavalyi azonos időszaki 1859-hez képest 12 százalékos csökkenést, az idei második negyedévhez képest viszont 18 százalékos növekedést mutat. Az Opten szakértői szerint a kisebb építőipari vállalkozásokat nem kecsegteti semmi jóval a lakásárak csökkenése és a szerződésállomány ágazati eloszlása.

Vékony többlet mutatkozott a szeptemberi államháztartásban

Hosszú idő után szeptemberben először produkált többletet az államháztartás, az NGM végleges adatai szerint 12 milliárd forinttal haladták meg a havi bevételek a kiadásokat. Szeptember végén 949 milliárd forintra csökkent a hiány, ami az eredetileg elfogadott 879,8 milliárdos hiánycél 107 százaléka. Az elmúlt hetekben azonban a parlament elfogadta az idei költségvetés hetedik módosítását, amely az év végi hiánycélt 1050 milliárd forintra emelte − így viszont 90,3 százalékra csökkent az időarányos deficit. Az NGM most kiadott közleményéből kiderül, hogy az év hátralevő két hónapjában bizonyosan a GDP három százaléka alatt tartják a hiányt, sőt az NGM helyettes államtitkára, Banai Péter Benő szerint az eredetileg kitűzött 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycél is elérhető.

Mócsing

Az élelmiszerlobbi rágódhat, ízlelgetheti: hatósági áras hús.

Követi a transzparenciát az NFÜ

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a hét végén nyilvánosságra hozza azoknak a cégeknek a listáját, amelyek harmadik felszólításra sem vették át az új és átfogóbb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot és ezzel nem tettek eleget a támogatási szerződésben foglalt nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettségüknek − közölte az ügynökség hétfőn az MTI-vel. Az NFÜ tájékoztatása szerint honlapjukon 2013. október 26-tól mindenki számára hozzáférhető lesz azoknak a cégeknek és civil szervezeteknek a listája, amelyek nem vették át az új nyilatkozatot és nem egyértelműsítették, hogy végső tulajdonosi körükben csak természetes személyek, illetve nyílt részvénytársaságok vagy egyéb, a törvény szerint egyértelműen lekövethető szervezetek találhatók. Az NFÜ közleményében hangsúlyozza: a transzparencia nem csupán etikai kérdés, hanem jogszabályi kötelezettség is, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer visszamenőleg ellenőrzi az összes kedvezményezettet, hogy a támogatás elnyerésekor megfeleltek-e a hatályos jogszabályi feltételeknek.

A törvénybe foglalt kartellt sem helyesli Brüsszel

Kötelezettségszegési eljárást indított a múlt héten az Európai Bizottság, mert a magyar kormány 2012 novemberében úgy módosította a versenytörvényt, hogy a mezőgazdasági termékek árát a Gazdasági Versenyhivatal csak az agrártárca engedélyével vizsgálhatja. A bizottság szerint a törvénybe foglalt kartell sem kedvez a fogyasztónak. A kabinet azt követően változtatott a jogszabályon, hogy 2012-ben az agrártárca egy asztalhoz ültette a kereskedőket és a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a szezonban egységesen 99 forintért adják a görögdinnye kilóját. Az esetet vizsgálta a versenyhivatal és nem állapított meg kartellt, a kormány azonban ezt követően mégis módosított a törvényen, egy fideszes − nem mellesleg dinnyebizniszben érdekelt − képviselő által jegyzett javaslattal. Több kiskereskedelmi elemző akkor megjegyezte, ha a kartell akkor nem volt az, aminek látszott, miért volt szükség mégis a jogszabály módosítására − a változtatás ráadásul arra is alkalmas, hogy a dinnye mellett más termékeknél is csökkenjen a verseny.

Mégis felszámolják a magyar Praktiker anyacégét

A Praktiker Építési és Barkácspiacok Magyarország Kft. anyavállalata, a Baumarkt Praktiker International GmbH felszámolási eljárás iránti kérelmet terjesztett elő a múlt héten. A vagyonfelügyelő Christopher Seagon, ugyanaz a személy, aki a többi operatív Praktiker-vállalat felszámolóbiztosa. A lépés oka a magyarországi Praktiker közleménye szerint, hogy valamennyi külföldi − azaz nem németországi − áruház és leányvállalat eladás előtt áll. Az értékesítésről szóló tárgyalások előrehaladott fázisban vannak. A Baumarkt Praktiker International GmbH kérelme továbbra sem jelenti a leányvállalatok, így a magyar Praktiker csődjét, hiszen az üzletmenet − ahogy korábban is − Németországtól függetlenül, önállóan zajlik a közlemény szerint.