Baka Zoltán

Kevesebben kérnek az üzleti tanácsadásból

A korábbi évektől elmarad a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi érdekeltségénél az árbevétel növekedése a folyó üzleti évben, ennek ellenére a cég nem csökkentette dolgozói létszámát, Robert Stöllinger ügyvezető igazgató szerint ezt egyelőre nem látják szükségesnek. A vállalat - amelynek üzleti éve októbertől szeptemberig tart - 2007-ben kifejezetten eredményes évet zárt, a kimagasló bevételnövekedést azonban 2008-ban már nem sikerült megismételni, míg az idén még ettől is kisebb árbevétel-növekedéssel lehet számolni. Az üzletágak közül a könyvvizsgálat és az adótanácsadás járulhat leginkább hozzá a bővüléshez, viszont a pénzügyi tanácsadás jelenleg stagnál. Robert Stöllinger szerint a cégek megpróbálják saját belső erőforrásaikkal megoldani a feladatot, a költségcsökkentések jegyében. Ami a magyar gazdaság általános állapotát illeti, Robert Stöllinger szerint nagy a bizonytalanság, még rövid távú prognózist is nehéz ebben a helyzetben adni. Az tény - mondta -, hogy az exportpiacok határozzák meg a magyar piac alakulását, márpedig az eurózónában, azon belül is a fő exportpiacnak számító Németországban zajló folyamatok a rendelésállományok gyors csökkenéséhez vezetnek. Az autóiparban érdekelt ügyfelek 20-40 százalékos visszaesést kénytelenek elviselni - és hasonló híreket kaptak a térségbeli, cseh és szlovák tanácsadó cégektől. Közülük inkább a cseh autóipar sínyli meg - szerinte - a válságot, mivel az jóval kitettebb a német piacnak. Kitörési pontként az adók csökkentését és az állami infrastrukturális kiadások növekedését határozta meg, ám úgy véli, ezeket a lépéseket nem könnyű végrehajtani egy amúgy is deficittől sújtott fiskális környezetben, amikor ráadásul az adósság megújítását célzó államkötvény-kibocsátási piac is dermedt állapotban van. Úgy gondolja, a forint árfolyama egyhamar nem tér vissza a 250-es szintre, inkább 270-280 forint között mozoghat a közeljövőben. Ezt egyébként nem tartja a gazdaságra nézve károsnak: a devizahitelben ülőknek ugyan problémát okoz a magasabb törlesztőrészlet, de a magyar munkaerő olcsóbbá vált, ezt mutatja például a szolgáltatóközpontok változatlan intenzitású érdeklődése a magyarországi letelepedés iránt.

Fogy az ekhósok előnye

Egyre fogy a nem az általános szabályok szerint adózó jövedelmek - ekhó, eva - előnye a "rendes" munkabérrel szemben. A tervezett adóváltozások leginkább 2010-től gyorsítják a különböző szakmákra szabott adóformák "felzárkózását". Azért van, ami kedvez például az evásoknak. Mivel az ekhóval általában az amúgy is magasabb jövedelemmel rendelkező szakmák (például a média vagy a filmipar) élhetnek, számításainkban havi bruttó 350 ezres és 500 ezres jövedelmeket hasonlítottunk össze (az ekhó nélkül persze e szakmákban sem tudnák tartani a mostani nettó bérszínvonalat a tulajdonosok). Az alacsonyabb havi jövedelemnél az ekhósok a bruttó összeg 7,79 százalékát fizetik be szja-ban. Az így adózóknak legalább a minimálbér után az általános szabályok szerint kell adózniuk. Az ekhótörvény alapján a tulajdonosnak nem muszáj a szakképzettség szerinti háromfokozatú skálát figyelembe vennie, így sok helyen 63 ezer forint minimálbért vesznek alapul. Ezután viszont nem kell szja-t fizetni, mivel az adójóváírás teljes egészében lefedi azt. A fennmaradó összegre vetül a 15 százalékos ekhó, s ezen belül tesz ki 9,5 százalékot az szja - ezért tér el a teljes bruttó összeghez képest a valódi szja-terhelés a névlegestől. Ugyanekkora havi bruttó jövedelemnek már több mint 28 százalékát kell befizetni szja-ban, ha a munkavállaló az szja-tábla szerint teljesíti kötelezettségeit. A magasabb, 500 ezres jövedelemnél 8,3 százalék a szja-teher az ekhósoknál, míg közel 31 százalék a másik adóztatás mellett. Az eddig megismert kormányzati adótervek nem foglalkoznak az ekhóval, így feltételezhető, hogy nem változik a szabályozás. Az szja-tábla viszont két lépcsőben módosul, a nagyobb könnyítést a 2010-től érvényes adótábla - ha jóváhagyja a parlament - tartalmazza. Érdekessége a változásoknak, hogy 500 ezer forintnál valamelyest emelkedik az szja-teher idén júliustól, úgy tűnik, az alsó adósáv kitolása félmillió forinttal nem kompenzálja az adókulcsok emelkedését. Jövőre azonban ekkora jövedelemnél is érzékelhetően javul a nettó pozíció. A járulékokat is figyelembe véve az látszik, hogy a kétféle közteher-viselési forma között leginkább a 2010-es szabályok szűkítik az elvonásokban lévő aránykülönbséget, mégpedig a 350 ezer forintos jövedelmeknél. Azért az ekhósok előnye még így is tetemes - azonban ők az ekhós jövedelmük után nem jogosultak pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokra, mint a táppénz, és a nyugdíj összegének megállapításakor is csak az ekhós jövedelem 50 százalékát veszik figyelembe. Az eva 25 százalékos kulcsa sem változik az eddig megismert tervek alapján, viszont februártól az evásoknak is fizetniük kell - a feltételek megléte esetén - a cégautóadót, ami legalább havi 7000 forinttal növeli a terheket. Ugyanakkor a 23 százalékra emelkedő áfa növeli a számlában szereplő bruttó összeget, ami után fizetni kell az evát. Míg most 100 ezer forint nettó összeg az áfával 120 ezer forint evaalapot képez, ami után 30 ezer forint adót kell fizetni, tehát a nettó összeg 90 ezer forint lesz, addig júliustól, a magasabb áfa bevezetésével 92 250 forint marad a vállalkozónál.

Dönthetnek a járuléktartozás elengedéséről

Kora tavaszra várható az Alkotmánybíróság határozata arról, hogy az adó mellett a járuléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti-e a jövőben az adóhatóság - értesült a Napi.

Az Ab döntésén múlik a járuléktartozás elengedése

Kora tavaszra várható az Alkotmánybíróság határozata arról, hogy az adó mellett a járuléktartozást is mérsékelheti vagy elengedheti-e a jövőben az adóhatóság - értesült lapunk. Az indítványt bő egy éve nyújtották be, a kijelölt alkotmánybíró pedig idén januárban elkészült a határozat tervezetével. Első körben a múlt héten tárgyalt róla az Alkotmánybíróság. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az APEH jelenleg a járuléktartozást nem engedheti el. Kolláth György alkotmányjo-gász szerint - és az ügyről megismerhető információk alapján - inkább annak van esélye, hogy ez a jövőben sem változik. Az alkotmánybírák azt fogják szerinte vizsgálni, hogy indokolható-e a diszkrimináció az egyes közteherfajták között vagy közjogi, intézményi megítélésük miatt azonos csoportba sorolhatók. Úgy véli, hogy mivel a járulék és az adó között kimutatható a különbség - előbbi célzott felhasználású, a társadalombiztosítás finanszírozását szolgálja -, az indítvány nem lesz kellően megalapozott. Az adóhivatal kimutatása szerint 2008-ban a megállapított nettó adókülönbözet 468 milliárd forint volt, a jogerős 387 milliárd. A hátralékállomány tavaly 575 milliárd forint volt a működő adózók körében. A behajtási tevékenység adóból 174 milliárd forintot, járulékból 94 milliárdot hozott az állami kasszának. Míg két éve 179 ezer elsőfokú határozatot adtak ki fizetési kedvezményről, tavaly 215 ezret.

Ismét háromkulcsos lehet az áfarendszer

Frakciótagokkal folytatott beszélgetések alapján bírja az MSZP támogatását a minap megszellőztetett adócsomag, bár hivatalosan még nem folytak egyeztetések annak tartalmáról - mondta a szocialista párt egyik parlamenti képviselője a Napi-nak.

Túl sok adatot kér az adóhivatal

Az eddigi szűkítések ellenére - még mindig túl sok adatot kér az adóhatóság, pedig ezen információk többsége más forrásból már a rendelkezésére áll.

A szocialisták támogatják az adócsomagot

Frakciótagokkal folytatott beszélgetések alapján bírja az MSZP támogatását a minap megszellőztetett adócsomag, bár hivatalosan még nem folytak egyeztetések annak tartalmáról - mondta lapunknak a szocialista párt egyik parlamenti képviselője. A főbb irányokkal - munkát terhelő elvonások csökkentése, különadók megszüntetése, fogyasztási és vagyoni típusú adók emelése - egyetértenek. Kívánatos iránynak tartja forrásunk, hogy markánsabban jelenhet meg az adórendszerben az egykulcsosság: a tervek szerint az szja alsó kulcsa, illetve a társasági adó is 19 százalék lenne. A jövedelemadó alsó sávja ugyanis eközben olyan szélesre nyílhat, hogy az adózók jelentős részének csak a 19 százalék szerint kell majd adóznia. Kilóg a sorból az áfa, ahol a mostani 20 helyett 2-3 százalékponttal magasabb kulccsal számol a kormány. Elméletileg ez is támogatható az MSZP-frakció részéről, ám arról még várhatók viták a parlamenti pártok részéről, hogy minden termék és szolgáltatás adóterhe növekedjen-e, vagy a mostani 5 százalék mellé belépjen egy második, 15 százaléknál alacsonyabb kedvezményes kulcs az áfarendszerbe. Az alapvető élelmiszereket például sokan sorolnák ebbe a körbe. További kérdéseket vetnek még föl az szja-ban és a társasági adóban megszüntetni tervezett kedvezmények, ezekről konkrétumokat még nem tudni. Az ingatlanadónál az okoz bizonytalanságot, hogy központi vagy helyi adóként kezelik-e, illetve a luxusadó példája emlékeztet arra, hogy nehéz megfelelő besorolási standardokat alkalmazni ennél az adónemnél. Adószakértők leginkább az iparűzési adót hiányolják a csomagból. Forrásunk szerint ennek megváltoztatása jelenleg megoldhatatlan problémát jelentene az államháztartásban, ezért bár voltak korábban elképzelések az adómérték tervszerű, ütemes csökkentésére, ezeket egy időre elfelejtették. A szocialisták szerint a legfontosabb cél, hogy a költségvetési egyensúlyt ne érintsék a változások. Elképzelhetőnek tartják, hogy a parlamenti tárgyalás végén a most nullszaldósra tervezett adócsomag végül néhány tíz milliárddal kisebb bevételt hoz a tervezettnél, ennek kivédésére szívesen látnának egy ekkora nagyságrendű kiegyenlítő kasszát, akár a tartalékok terhére, akár zárolások útján bebiztosítva a büdzsé mérlegét.

Két évre szólhat a munkahely elvesztése

Valamikor 2011 táján szívhatja vissza a munkaerőpiac azt a 150-200 ezer embert, akik a válság miatt veszítették el vagy fogják elveszíteni a munkájukat - vélik az elemzők. Ha beválik a jóslatuk, a szociális ellátó rendszert működtetőknek ilyen időtávra kell megoldást találniuk a növekvő munkanélküliségre. Barcza György, a K&H vezető elemzője a korábbi évek tapasztalatai alapján úgy látja, a bruttó hazai termék (GDP) 2-3 százalékos növekedése a vízválasztó: efölött általában bővül a munkahelykínálat, ez alatt viszont csökken. Időközben viszont a potenciális GDP-növekedés üteme is lejjebb került, a korábbi 3 százalékról 2 százalék körüli szintre, vagyis a munkaerő-piaci küszöbérték is ennek megfelelően alacsonyabb szintre állhatott be. Ha a becslések alsó, 150 ezres határát vesszük figyelembe, akkor a vállalkozásoknál foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete alapján havi 14 milliárd forint járulék kiesésével lehet számolni - vagyis a gazdasági válság a leépítéseken keresztül éves szinten 168 milliárddal rövidíti meg a tb-kasszát. Adóoldalon a veszteség 70,7 milliárd forint, ennyivel kisebb bevétel folyna be évente a költségvetésbe szja-ból egy ekkora mértékű, tartós, évekre elnyúló munkanélküliséget okozó leépítés esetén. Összességében tehát a közterheknél 238-240 milliárd forint az az összeg, aminek búcsút inthet az államháztartás. Ez a számítás csak a vállalkozásoknál dolgozókkal kalkulál, mivel a költségvetési szférában - a kormány ígérete szerint - nem terveznek létszámcsökkentést. A kiesés még ennél is nagyobb lehet, figyelembe véve, hogy a leépítések azokban a szektorokban történnek - például autóipar -, ahol az átlagosnál nagyobb a jövedelem.

Egyre többször villognak a piros lámpák a rendelőkben

Tavaly év vége óta megszaporodtak a "piros jelzések" a rendelőintézetekben a társadalombiztosítási jogviszony ellenőrzése során.