Böröcz Petra

Médiaköltés, 2005

(milliárd forint) TNS Media Intelligence* MRSZ becslés Televízió 331,2 69,7 Sajtó 106,3 63,3 Közterület 29,6 15,2 Rádió 29,2 11,3 Mozi 1,3 1,0 Internet 5,6 6,1 *Listaárak alapján Forrás: MRSZ

Sokaknak ötödével is csökkenhet a jövedelme (részletes)

Nincs foglalkoztatási hatástanulmány a kiigazítási csomaghoz, a munkanélküliség esetleges növekedését szociális transzferekkel tompítaná a kormány. A minimálisan elvárt jövedelemfehérítés ugyanakkor sokaknak 20 százalékos jövedelemcsökkenést is okozhat.

Sokaknak ötödével is csökkenhet a jövedelme

Nincs foglalkoztatási hatástanulmány a kiigazítási csomaghoz, a munkanélküliség esetleges növekedését szociális transzferekkel tompítaná a kormány. A minimálisan elvárt jövedelemfehérítés ugyanakkor sokaknak 20 százalékos jövedelemcsökkenést is okozhat.

Megszorítások és munkanélküliség: nem készített hatástanulmányt a kormány!

Az országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén kiderült: a kormány nem készített hatástanulmányt arról, hogy a kiigazítási csomag hogyan befolyásolja a foglalkozatás és a munkanélküliség szintjét Magyarországon.

Pellengérre állítják a járulékcsalókat

Az az elképzelés ugyan meglehetősen kérészéletűnek látszik, miszerint a fővállalkozók is viseljék alvállalkozóik munkaügyi szabálysértéseiért a felelősséget, a szerződéses partnerek tisztasága iránt érdeklődő vállalkozóknak ugyanakkor több ponton is megadná a kormány a tájékozódás lehetőségét. Míg az adóhatóság az áfaalanyok nyilvántartását közölné a jövőben az interneten, az OMMF a munkaügyi jogsértést elkövetett cégekkel kapcsolatos tudnivalókat teszi majd fel a honlapjára – az informatikai feltételek megteremtését követően. Ennek jogszabályi feltételét is a kiigazítási csomag tartalmazza. Így a foglalkoztató cégadatai, a jogsértést megállapító határozat száma és kelte, maga a jogsértés és ennek következményei lesznek olvashatók mintegy öt éven át. Az állami támogatást nyújtó hatóságok számára már a lista nyilvános közlése előtt is megküldi kérésre a felügyelet a 2006. január 1-je és a hatálybalépés közé eső jogsértések adatait – legkorábban a jogszabály hatálybelépése utáni harmincadik naptól. Ugyanilyen adatsor kialakítására és közlésére hatalmazza fel a törvénytervezet az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is, vagyis a jogtalan diszkrimináción kapott foglalkoztatók is „közszemlére lesznek téve”. A munkaügyekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések emellett több ponton is szigorodnak, illetve szélesedik, átalakul a hatóságok jogköre – az APEH-nél például bevezetik a majdani Közép-magyarországi Regionális Igazgatósághoz tartozó központi ellenőrzéseket egyebek között az országhatáron átnyúló vagy a területileg decentralizált ügyekben. Az adócsomag rendelkezik továbbá arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség szeptember 15-e után a munkáltatással kapcsolatos adó- és járulékterheket – vagyis a fekete- és a színlelt szerződéssel való foglalkoztatást – illetően is eljárjon. Mindezek személyi, dologi és fejlesztési költségeihez az előirányzottnál nagyobb mértékben is hozzájárulhat az államkassza. Az APEH és a VPOP esetében legfeljebb az ellenőrzésekből fakadó plusz költségvetési bevétel 20 százalékával lehet túllépni a beruházási és dologi kiadások előirányzatát. Emellett a munkaügyi felügyelet ellenőrei legfeljebb a vizsgálatokból fakadó pluszbevétel mértékében részesülhetnek éves rendes jutalmuk megelőlegezésében, az év egészére nézve azonban nem nő a jutalomkeret. A felügyelőség személyi juttatásokra (járulékokkal együtt) mindenesetre mintegy 220 millió forinttal többet költhet.

A szélesített járulékalap is ellenőrzési fegyver lehet

A KPMG Hungária Kft. tanácsadó cég munkatársai számos, az adótörvény-tervezetekben szereplő logikai bukfencre hívták fel a figyelmet tegnap. Ezek egyike az adózás rendjéről szóló törvényben (art.) taglalt önrevízió könnyített (vagyis pótlékmentes) lehetősége egy–öt éves részletfizetési lehetőséggel, amit a beadott javaslat az év végéig minden adóalany és minden adónem esetében lehetővé tesz. Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint ezt úgy korrigálják majd, hogy az év végi határidő szeptemberire változik. A szakértők szerint mindenesetre érdemes a majdani határidőig előkészíteni az önrevíziót azoknak, akik esélyesek egy hatósági ellenőrzésre, mivel ez esetben az esetleges szankciókat kivédhetik az önkéntes korrekcióval – jóval olcsóbban. László Csaba, a KPMG adópartnere ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szövegezés mellett akár az is jogszerű lehet, hogy az adóalany áfakötelezettségére önellenőrzés jogcímén ötéves részletfizetést kapjon. Az új minimális járulékalap bevezetése a szakértők szerint korántsem biztos, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket, mivel a szeptember 1-jével havi 125 ezer forintra (vagyis a jelenlegi minimum kétszeresére) emelkedő tétel járulékterheit (62 ezer forint) augusztus 31-éig teljesített bejelentés alapján csökkenthetik a foglalkoztatók legfeljebb a minimálbér alapján fizetendő terhekkel, vagyis a mostani minimális szintre. Szakértők úgy látják, hogy a cégek így valószínűleg nem választják majd a megduplázott járulékterhet. Nem árt azonban felkészülni arra, hogy ezeket a bejelentéseket az APEH minden bizonnyal felhasználja majd az ellenőrizendő cégek kiválasztásakor. Mint azt Karácsonyné elmondta, nem tartják majd valószerűnek, ha egy cég ügyvezetője és segédmunkása egyaránt minimálbér után fizet járulékot. A foglalkoztatók adatszolgáltatási kötelezettségeit egyébként jelentősen átszabja a tervezet: az eddigi háromirányú (EMMA, OEP, APEH) helyett egycsatornás adatszolgáltatást és átutalási kötelezettséget vezetnek be (az APEH-hez csatlakoztatva) a munkavállalók be- és kilépésénél. Ez egyszerűsítés ugyan, ám a cégek informatikai rendszereibe mélyen bele kell nyúlni, akárcsak az elektronikusan teljesítendő havi adatszolgáltatás tartalmának több ponton való változtatása okán. Az informatikusok augusztusi feladatait gyarapítja továbbá, ha a kamatadót valóban szeptemberi indulással bevezettetik a bankokkal, ám a kereskedőknél a szeptember 1-jei áfaátállásra sem marad sok idő. Ezt a jelenlegi tervek szerint csütörtökről péntekre virradóra kellene levezényelni, így elképzelhető, hogy az átállás dátuma végül 4-e, hétfő lesz. A KPMG szakértői több ponton is aggályosnak látják az art.-ben az adószám felfüggesztésének intézményét, mivel az kellően körül nem bástyázott feltételek esetén mondja ki a felfüggeszthetőséget. Ennek következményeiről pedig nem minden derül ki. Azt például nem tudni, hogy a felfüggesztett cég partnere elszámolhatja-e költségként az illető vállalkozótól származó számla értékét, illetve hogy ez alapján élhet-e áfa-visszaigénylési jogával. A felfüggesztett, majd visszahelyezett társaságok egyébként csak az áfa esetében érvényesíthetik majd a tervek szerint a felfüggesztés idején jegelt visszaigénylést, a többi adónem esetében ez elveszettnek tekinthető.

Gyurcsány Ferenc a 2011-es euróban hisz

Hiszem, hogy teljesítjük a kritériumokat a költségvetés, az infláció és a kamatszint terén 2008-ban – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Dow Jones amerikai hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában az MTI-Eco szerint. A miniszterelnök a kiigazító intézkedések nyomán átmenetileg gyengülő forintra, valamint az infláció átmeneti erősödésére számít. Az átlagos áremelkedés üteme viszont 2007-ben már csökken, 2008-ra ismét 3 százalékpont körül alakul. Középtávon így a magyar fizetőeszköz erősödését várja a kormányfő. Az euró bevezetésének lehetséges dátuma – a kritériumok 2008-as teljesítése esetén – Gyurcsány Ferenc szerint a 2010-es választások utáni másfél éven belül lehet. Vagyis 2011 novembere lehet a dátum – jegyzi meg a hírügynökség.

A nagy cégeket pécézték ki a szolidaritási adóval

Nagyon kevés a gazdasági szereplők rendelkezésére álló idő az új szabályokra való felkészülésre, különösen a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépő módosításokat illetően – véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. A szakértő szerint aligha lesznek hibátlan bevallások a következő bevallási időszakban, nem beszélve a könyvelő- és bérszámfejtési programoknak az új adómértékekhez való igazításáról. Ez utóbbi szükséglet azért jelenthet különösen nagy problémát, mivel az egész országban egyszerre jelentkezik ilyen igény a szeptemberi határidőig. A magánszemélyek négyszázalékos különadója voltaképpen 40 százalékos szja-kulcsot jelent a 6,05 millió éves járulékplafon felett keresők számára, a cégek közül pedig különösen a most jelentős adókedvezményben részesülőket érintheti ez érzékenyen. Erdős szerint az 5–10 évre szóló kedvezményeket a társasági adó 80 százalékáig lehet igénybe venni, így a jelenleg voltaképp 3,2 százalékos nyereségadót fizető cégeknek a 4 százalékos szolidaritási adó a terhek megduplázódását jelenti. A szakértő hozzátette: ez ebben a formában alig száz vállalatot érinthet, ám ezek jelentős adóerővel és alkalmazotti létszámmal rendelkeznek. Komoly tétel a telefonköltség A céges telefonáfa javasolt elszámolását a PWC szakértője meglehetősen aránytalannak találja. Az áfatörvény tervezett módosítása szerint ugyanis a cégek ezentúl választhatnának, hogy tételes híváslistát vezetnek, amelyből kigyűjtik a magáncélú beszélgetéseket, s ezeket természetbeni juttatásként számolják el, vagy az össz-telefonköltség 20 százalékát adózzák le a természetbeni juttatások szeptembertől 10 százalékponttal, 54 százalékra emelkedő mértékével. Erdős úgy véli, a több száz embert foglalkoztató cégeknek komoly tétel a telefonköltség 20 százaléka, ám az aligha képzelhető el, hogy minden magánhívást ki tudjanak gyűjteni úgy, hogy évek múltán az adóhatóság egy magánhívásnak titulált beszélgetésre hivatkozva ne állapítsa meg a teljes kiadás 20 százalékára az adóhiányt. Csökkenő bevétellel elkerülhető a minimumadó A társaságiadó-törvényben a legjelentősebb módosulást a minimálisan elvárt adó bevezetése jelenti – ezzel párhuzamosan ugyanez az adóalap fellelhető az egyéni vállalkozókra vonatkozóan az szja-törvényben is. A nyereséget nem produkáló társaságoknak az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett bevételük 2 százaléka után kell majd megfizetni 2007-től a 10, illetve 16 százalékos társasági adót. Ezalól az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben működő cégek képeznek kivételt, valamint szintén mentesülnek a minimumadó alól azok, akik bevétele a tárgyévben nem éri el a megelőző év bevételének 75 százalékát vagy elemi kár érte a tárgyévben vagy az azt megelőző esztendőben (mentesülnek az adó alól egyebek mellett az alapítványok, közalapítványok, valamint a felsőoktatási intézmények). A jogalkotók tehát csupán a cégek működésének első egy-két évében „hiszik el”, hogy valóban veszteséggel is üzemeltethető a vállalkozás. A fejlesztési adókedvezmények esetében könnyítést tartalmaz a módosítás, ez a minimálisan felveendő foglalkoztatottak számának mérséklését, valamint a de minimis támogatásoknál a küszöbérték 5-ről 6 millió forintra való emelését jelenti. Adminisztrációs nehézséget okozhat viszont az, hogy a jövőben a nagyvállalatok csak új eszközberuházás esetén részesülhetnek kedvezményben (eddig 20 százalékig a felújított eszközöket is engedte a szabályozás), míg a direkt állami támogatások esetében nincs ilyen kikötés, így a kedvezmény kiszámításakor eltérő lesz a vetítési alap. Házipénztár A házipénztár megadóztatásáról szóló javaslat szerint a napi készpénz-záróegyenleg átlagos értékének a napi készpénzforgalom (pozitív és negatív forgalom összege) átlagának kétszeresével csökkentett része képezi az adóalapot. Az így kalkulált napi záróegyenleg összege a javaslat szerint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység céljából tartott pénzkészlettel csökkenthető. Ezzel gyakorlatilag kizárja a jogalkotó a bankokat a kötelezettek köréből, a kereskedő cégek szükséges készpénzállományát a kétszeres szorzóval veszi figyelembe, az így adódó összeget pedig 20 százalékkal terhelné a javaslat. Az indoklás szerint az átlagosan felhasznált készpénz kétszeresét meghaladó összeg már nem tekinthető a társas vállalkozások készpénzforgalmához szükséges tételnek. Ez a kormány szerint a vállalkozás vagyonát, egyes esetekben személyes célra felhasznált jövedelmet takar, ami pedig az Alkotmány értelmében megadóztatható. A társaságiadó-alanyoknak a házipénztáradót az adóévet követő 45. napig kell bevallani (a társaságiadó-bevallásban) és megfizetni.

Adó- és járulékemelések

Intézkedés, adónem Életbelépés dátuma 2006. szeptember 1. 2007. január 1. Szolidaritási adó bevezetése 4 százalék vállalkozásoknak 4 százalék magánszemélyeknek Kamat- és árfolyamnyereség-adó 20 százalék – Természetbeni juttatások utáni szja +10 százalék (54 százalékra) – Jövedéki adóemelés Cigarettánál +5,7 százalék +2,7 százalék / + 2,7 százalék* Alkoholnál +7 százalék – Áfa +5 százalék (20 százalékra) – Eva +10 százalék (25 százalékra)** – Munkavállalói egb.*** járulék +2 százalék (6 százalékra) +1 százalék(7 százalékra) Munkavállalói járulék +0,5 százalék (1,5 százalékra) Járulékalap kiszélesítése 125 ezer forintra 131 ezer forintra *2007. április 1. és szeptember 1. **2006. október 1-jétől ***egészségbiztosítási Forrás: NAPI-gyűjtés