Tóth Levente László

Már vetnék a gm-kukoricát Magyarországon

A kormány legújabb jelentése a géntechnológiáról azt sejteti, hogy tovább szigorítanák a vonatkozó törvényt. A negatív hozzáállás tovább hátráltathatja a biotechnológiai kutatásokat Magyarországon, de az EU új gm-vetőmagok engedélyezésével akár túl is léphet a magyar tilalmon.

Már kapják a nemzeti támogatást a gazdálkodók

A területalapú agrártámogatások uniós részének (SAPS) kifizetése a hét közepén elkezdődött. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) eddig 20 milliárd forintot utalt át a 2007. évi nemzeti részre a jogosult gazdáknak - tájékoztatott Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. A támogatást mintegy 160 ezer gazdálkodó kapja meg. A rendelkezésre álló keret hozzávetőleg 67 milliárd, ebből szántóföldi növényekre 42 milliárd forint jut, egy hektárra 11 542 forintot fizet a hivatal. Tart még a területalapú támogatás uniós részének (SAPS) múlt év végén indult kifizetése is. Eddig a 192 ezerből 172 ezer kérelmező vehette át járandóságát, ami 92 milliárd forintot tesz ki a 128 milliárdos uniós keretből. Így a 2007 után járó uniós és nemzeti támogatás együtt körülbelül 37 ezer forint hektáronként. Ez a növénytermesztők számára persze átlagosan még így is kevesebbet jelent hektáronként, mint 2005-ben, mert bár a 2007. évi SAPS és TOP UP hektáronként átlagosan 299 forinttal több, mint az előző évben, a 2005-ösnél viszont 922 forinttal kevesebb - hívta fel a figyelmet Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára. A Magosz szerint a kormány 25 milliárd forint, a nemzeti költségvetésből adható agrártámogatást nem fizetett ki a költségvetési hiány pótlása miatt, ezt azonban a kormány részéről cáfolják. Obreczán szerint a TOP UP mértéke Magyarország EU-csatlakozása óta egyszer sem érte el az adható szintet, miközben a múlt évben a gazdálkodóknak már az uniós támogatások 70 százalékát kellett volna megkapniuk.

Az Európai Unió átgondolja bioüzemanyag-politikáját

Az agrárminiszterek e heti tanácsülésükön nem foglalkoztak a bioüzemanyagok kérdésével - mondta Gráf József, a magyar szaktárca vezetője Brüsszelben. A kérdésről a magyar álláspont az, hogy mivel a bioüzemanyagok előállítása üzleti befektetés, az állam nem akarja a befektetőket döntésükben befolyásolni. Bár az utóbbi időben jelentősen megnőtt az alapanyagár és az olaj is drágult; a takarmány áremelkedése kissé meghaladja a nyersolajét, de egy normál évben minden valószínűség szerint a jelenlegi 60 ezer forint körüli tonnánkénti kukoricaár 45-50 ezer forinton áll be. Gráf szerint egy lepárlóüzem létesítése - 200 ezer tonna feldolgozási kapacitást feltételezve - 22-30 milliárd forint közötti költséggel jár. Ez óriási pénz, nem vállalhatjuk annak felelősségét, hogy elvesszük a befektetők kedvét - mondta el a miniszter. Magyarország évi 14 millió tonna gabonát normál körülmények között nagy biztonsággal elő tud állítani, miközben a belső felhasználás 8 millió tonna körüli. Ez még az állattenyésztés bővülésével sem haladja meg a jövőben a 9 millió tonnát, van tehát árualap, exportcélra is vagy 3-4 bioetanol-üzem számára. Emellett az eredeti elképzelések szerint egy ilyen nagyüzem létesítéséhez legfeljebb 1 milliárd forint állami támogatás járna, és még nincs döntés róla, hogy egyáltalán adnák-e. A kérdésben az EU-nak sincs határozott álláspontja. Az Európai Bizottság (EB) hamarosan nyilvánosságra hozza a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet. Egy kiszivárgott belső jelentés ugyanakkor lesújtó véleménnyel van az EB bioüzemanyagok felhasználására vonatkozó, kötelező erejű, tízszázalékos célkitűzéséről. A Föld Barátai elnevezésű nemzetközi hálózat európai csoportjának birtokába került jelentés rávilágít, hogy az unió bioüzemanyag-politikája akár 65 milliárd eurót is felemészthet, Európán kívül óriási földterületeket vesz igénybe, ráadásul kétséges, hogy egyáltalán eléri-e célját, segítségével csökken-e az üvegházhatású gázok kibocsátása. A költség-haszon elemzésen alapuló jelentést az Európai Bizottság kutatási központja, a Joint Research Centre állította össze. A szervezet szerint a nitrogénműtrágya felhasználása által okozott üvegházhatás nagyobb a korábbi becsléseknél. A földhasználat megváltozása - így az erdőirtás, tőzeglápok kiszárítása vagy a gyepek felszántása - miatt pedig annyi üvegházhatású gáz jut a légkörbe, hogy az kioltja a bioüzemanyag céljából termesztett növények által megkötött szén-dioxid-mennyiséget. Az ellátásbiztonságról a jelentés készítői úgy vélik: az EU jobban tenné, ha további tárolókapacitások létrehozásába fektetne be, segítene a rövid távú ellátási problémák megoldásában - a bioüzemanyagokra való költés helyett. Bár a lépéseknek lesznek pozitív hatásai is, azok haszna jóval kisebb a költségekhez képest. A jelentés készítői szerint a biodízel- és a bioetanol-termelés felfutásától remélt foglalkoztatásbővülés csak vágyálom, ugyanis más szektorokban több állás szűnik meg, mint amennyi létrejön.

Szigorodnak az agrártámogatási feltételek

Az uniós agrárminiszterek tanácsának hétfőn késő este véget ért brüsszeli ülésén döntés született az úgynevezett keresztmegfeleltetés (cross-compliance) érvényesítésének dátumáról. A keresztmegfeleltetés azt jelenti, hogy a közvetlen támogatások nyújtását környezetvédelmi minimum-feltételrendszer teljesítéséhez is kötik. Ez egyrészt 18 uniós környezetvédelmi direktíva és nemzeti jogszabály betartását, másrészt a tagállamok által megfogalmazott, úgynevezett jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartását jelenti. Ezek teljesítésével - nem utolsósorban a jelentős többletterhek miatt - a régi tagországok gazdálkodói is sokat birkóztak, bár náluk folyamatosan vezették be a rendszert. Az új tagállamok esetében Magyarország is csatlakozott a lengyel állásponthoz, amelynek értelmében három lépcsőben, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban vezetnék be ezeket, a többség azonban az Európai Bizottság javaslata alapján a kétlépcsős, 2009-es és 2011-es bevezetésről döntött. A kérdés még napirendre kerül az uniós agrárpolitika 2003-ban elkezdődött reformjának úgynevezett egészségügyi ellenőrzése során. Az agrárminiszteri tanácsülés másik témája maga az egészségügyi ellenőrzés, a Health Check volt, amelyről a vitát már novemberben elkezdték. A magyar kormány álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy míg 2003-ban még a túltermelés, illetve annak levezetése okozott problémát, azóta megnövekedett az élelmiszer iránti kereslet. Amennyiben tehát az EU tovább megy az elkezdett úton, akkor nem túltermelés lesz, hanem hiány, ami a gabona és a tej esetében már tavaly is tapasztalható volt. Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter a tanácsülés után elmondta: az egészségügyi ellenőrzés során az lesz az alapvető kérdés, hogy legyen-e felső határa a közvetlen kifizetéseknek. Ezt Magyarország - más, nagy birtokszerkezettel rendelkező tagállamokkal együtt - ellenzi, egyetért azonban azzal, hogy egyre több agrártámogatást csoportosítsanak át vidékfejlesztési célra.

76 millió forintnyi LEADER-támogatás a ráckevei kistérségnek

A Kis-Duna-menti LEADER Plusz Akciócsoportot tizenhét, közigazgatásilag szomszédos település alkotja, az érintett települések a ráckevei kistérségbe tartoznak. A térség a közép-magyarországi régió déli részén, a Ráckevei-Soroksári Dunaág környékén elhelyezkedő településeket foglalja magában. Az akciócsoport tizenhét önkormányzatból, tizenhét civil szervezetből és húsz vállalkozásból áll. Ehhez csatlakozott a kistérség összes önkormányzata, amelyek megfelelnek a kiírás feltételeinek - mondja Farkas József, a gesztor munkaszervezet Szaktudás Kiadó Ház Zrt. vezetője. A Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságunk tagjait úgy választották ki, hogy a közszféra, a civil és vállalkozói szféra közel arányosan képviseltesse magát - magyarázza Farkas József. Az akciócsoportból a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságnak 18 szavazatra jogosult tagja van. A partnerségben részt vesznek művészeti, kulturális, sport-, környezetvédelmi, településfejlesztési céllal alakult egyesületek, több település polgárőr szervezete és egy egyházi szervezet is. A vidékfejlesztési tervezés során a tagok a gesztor szervezet - a Szaktudás Kiadó Ház - irányítása mellett folyamatos elektronikus kommunikációs kapcsolatban álltak egymással. A térség vidékfejlesztési programjának megvalósítása során elsősorban a déli kisebb települések érdemelnek kitüntetett szerepet. E települések küszködnek leginkább társadalmi és gazdasági problémákkal, és ezek a települések rendelkeznek vidékfejlesztési szempontból olyan kiemelkedő adottságokkal, amelyekre építve nemcsak a saját státusuk, de a kistérség helyzete is javítható. A terv célcsoportjának kiemelt szereplői a térségben élő iskolások, fiatalok, akiken keresztül a leghatékonyabban megváltoztatható a térségi attitűd. A térség számára vidékfejlesztési szempontból két kitörési pontot állapítottak meg: természetközeli, helyi értékeken alapuló turizmus, valamint a biokertészeti termékek és bioélelmiszerek. Ezek által növekedhet a munkahelyek száma, illetve megtarthatók a jelenlegi munkahelyek is. A ráckevei térség LEADER programjára 52 pályázat érkezett, amelyből 35 nyertest hirdettek és 17 pályázóval a kifizetés, elszámolás már meg is történt. A pályázatok összértéke 76 millió forintot tett ki. A ráckevei térség jövőbeli tervei szerint a főváros ökológiai alapokon nyugvó rekreációs központja kívánnak lenni, és ezért próbálják a kistérség önszerveződési potenciáljának kihasználásával megalapozni a vidékfejlesztés helyi struktúráit, erősíteni a közösségek közötti kohéziót, kialakítani a kiegészítő jövedelemszerzés fenntartható kereteit. A vidékfejlesztési célok elérése érdekében a következő rövid időszakban kiemelt beavatkozási területeként, prioritásaként három szegmenst tartottak fontosnak: a kulturális, szabadidő- és vízi turizmus, másrészt a természet- és környezetvédelem, valamint a humán potenciál fejlesztését. A prioritások kijelölése esetén arra törekedtünk, hogy olyan beavatkozási kulcsterületeket azonosítsunk, amelyekben már a következő két és fél évben is jelentős eredményeket tudnak elérni, és megalapozzák a hosszú távú célok elérését - tette hozzá Farkas József.

"A változástól nem kell félni..."

Többlépcsős az agrár-szaktanácsadás egyre inkább termelőcentrikus rendszere, amelyben az országos koordinációs feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Képzési és Szaktanácsadási Intézete látja el. A Pataki Tamással, az intézet főigazgatójával készült interjúból egyebek mellett kiderül az is, hogyan lehet költségvetési intézményként ügyesen gazdálkodni.

Decemberben lehet csatlakozni az agrárkár-enyhítési rendszerhez

Az idén a gazdálkodók mindössze hat százaléka lépett be a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerbe. Annak, aki 2008-ra vonatkozóan szeretne kárenyhítési jogosultságot szerezni, 2007 decemberében jeleznie kell szerződéskötési szándékát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes megyei kirendeltségén. Ha ezt elmulasztja, akkor a 2008. január 1-jén érvényes kárenyhítési szerződés hiányában nem szerezhet jogosultságot az esetleges jövő évi fagy és aszály okozta károk után járó juttatásokra. Azon gazdálkodóknak, akik 2007-ben érvényes kárenyhítési szerződéssel rendelkeznek - és a szerződés megszüntetését egyik fél sem kezdeményezte -, nem kell ismét bejelentkezniük - jelezte lapunknak Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. Szerződésük a 2008. évre is érvényes marad, de természetesen nekik is gondoskodniuk kell az önrészük időben történő befizetéséről, ami kizárólag banki átutalással történhet, legkésőbb 2008. május 31-éig.

Fejldés a tudomány útján

Az elmúlt idszak gabonaipari híreiben szakértk többször figyelmeztettek az ágazat alapvet átalakulására. A gabonaárak alakulása és az egyéb termelési költségek folyamatos növekedése költségoldalról teszi egyre feszítettebbé a gabonaféléket legfontosabb alapanyagként felhasználó sütipari és állattenyész vállalkozások gazdálkodását. Értékesítési oldalról az ers uniós versenytársak megjelenése és a kiskereskedelmi láncok ers pozíciói jelentenek kihívást a pékségek, valamint a húsértékesítési tevékenységet folytató vállalkozások vezeti számára. A kiutat keres cég számára két lehetséges stratégia hozhatja meg a kívánt sikert. A költségek visszafogása, a termelés hatékonyságának és a kapacitások kihasználtságának növelése az egyik lehetséges út, de ennek vannak veszélyei. A költségek nem szoríthatóak egy bizonyos szint alá, st sokszor küls adottságok (pl. energia, alapanyag). Az alternatíva az innováció és a marketing: az aktuális kutatási eredmények gyors gyakorlati alkalmazása, értéknövelt, egyedi termékek piacra vitele. Magyarországon számos kutatóhely folytat magas színvonalú élelmiszer-tudományi és takarmányozási kutatásokat, jelents, a gyakorlatban is jól alkalmazható, gyors, kézzelfogható eredménnyel. Az üzletmenet mindennapi problémái, a vevk pontos, gyors kiszolgálására törekvés sok esetben elvonja a figyelmet és az energiát az újdonságok folyamatos követésétl. Így elfordul, hogy a kutatóintézetekbl lassan és nehezen kerülnek át a vállalkozások napi munkájába a legújabb módszerek és fejlesztések. A széles vevkörrel rendelkez vállalatok támogathatják partnereiket azzal, hogy az egyetemek, kutatóintézetek tudását beépítik termékeikbe és szolgáltatásaikba, megmutatják azok gyakorlati alkalmazásának módját és elnyeit. A malom- és takarmányipari területen szolgáltató ABO CSOPORT érzékelte ennek fontosságát és partnerei számára szakmai napokat szervezett a funkcionális sütipari termékek és a modern takarmányozás témakörében. A Kaposvári Egyetem, a Keszthelyi Egyetem, a Mosonmagyaróvári Egyetem, a Nyíregyházi Fiskola, a Debreceni Agrártudományi Egyetem elismert, vezet kutatói ismertették a meghívott vendégekkel munkájuk eredményeit. Az eladásokat követ szakmai konzultációkon a gyakorlati szakemberek hasznos tudást kaphattak az ket leginkább foglalkoztató témákban. A sütiparban a funkcionális élelmiszerek, a természetes alapanyagokkal – tökmag, lenmag, paradicsom – egészségesebbé tett sütipari termékek váltották ki a legnagyobb érdekldést, míg a takarmányozás témakörében a bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználási lehetségeirl folyt aktív szakmai párbeszéd. A partnerektl érkez pozitív visszajelzésektl megersítve az ABO CSOPORT a szimpóziumok évenkénti megrendezésével hagyománnyá kívánja fejleszteni a tudomány és az üzleti élet közvetlen kommunikációját lehetvé tev rendezvényeket.

Már idén is lesznek kifizetések

Nincsenek késésben az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatásai, sőt kifizetésekre már idén is számíthatnak a gazdálkodók - derül ki egyebek mellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökével készült interjúból. Margittai Miklós elárulja azt is, hogy az első jogcímekre mintegy 300 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett.