Az Állami Pénztárfelügyelet - az 1993. évi XCVI., az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény értelmében - ellenőrzi, hogy a pénztárak tevékenysége megfelel-e a törvény előírásainak és egyéb, a pénztárakra vonatkozó jogszabályoknak, a kiadott engedélyeknek, továbbá mindenekelőtt a pénztártagok érdekeinek. Joga van tehát a pénztár tevékenységét érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok bekéréséhez és az azokba való helyszíni betekintéshez. A pénztárfelügyelet a pénztártagok érdekeinek védelme érdekében az előírások betartatására szankciókat alkalmazhat. Felmentheti a vezetőket, határozott időre tagfelvételi zárlatot rendelhet el, bírságot fizettethet, a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonhatja. Emellett felszólíthat a pénzügyi terv, valamint az alapszabály átdolgozására is. Szabálytalanság esetén vagy ha a pénztár pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az alapszabály szerinti működését, a pénztárfelügyelet elrendelheti a pénztár működésének felfüggesztését vagy kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását a bíróságnál. A felszámolás kezdő időpontjától intézkedést már csak a felszámoló hozhat, új tag ekkor már nem vehető fel, a folyamatban levő kifizetéseket szüneteltetni kell, a tagdíjakat nem szabad beszedni. A pénztár az alapokhoz tartozó eszközeinek listáját azonnal lezárja és a felszámolónak átadja. A pénztárfelügyelet a felszámolási eljárás megindulásakor köteles a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni. Ez tehát maga a törvényi rendelkezés. A gyakorlatban most első ízben történt olyan eset, hogy egy piacvezető nyugdíjpénztár működését felfüggesztik. Korábban más, nagyobb pénztárak esetében bírságoltak, különböző hiánypótlásokat kértek, változtatásokra szólítottak fel, ám ilyen mértékű szankcióra nem volt példa. Néhány tíz fős "minipénztárak" felfüggesztése azonban már előfordult. Az Állami Pénztárfelügyelet saját indoklása szerint a Premier esetében a nyilvántartás hiányossága, az egyéni számlavezetés és a hozamfelosztás több hónapos lemaradása miatt döntött a felfüggesztésről. A törvényben szereplő teljes zárolással ellentétben azonban csak új tagok nem léphetnek be és szolgáltatás nem nyújtható, de tagdíjat lehet szedni, a vagyont be lehet fektetni, vagyis a tagokat anyagi hátrány nem éri, vagyonuk hiánytalanul megvan, sőt tovább gyarapodhat. Amint az említett problémák megszűnnek - és lényegében csak arról van szó, hogy a pénztár végezzen az adatfeldolgozással -, a munka folyhat tovább. A Premiernek azonban nemcsak önkéntes, hanem magánnyugdíjpénztára is van. Az utóbbi alapítási engedéllyel rendelkezik, ezért a tagfelvételt megkezdte, de tevékenységi engedélyt még nem kapott. Az 1998. december 31-ig belépett 13 819, ma pedig már mintegy 14 ezer pénztártagnak szinte kifejezetten jól jött, hogy - tevékenységi engedély hiányában - a tagdíjként befizetett 300 millió forintjuk zárolt számlán maradt, hiszen így elkerülték a tavalyi év részvény- és állampapír-piaci hozamingadozását. A folyószámlakamat biztos hozamot jelentett számukra. A Premier egyébként nem fogadta el az elutasítást, először a Pénzügyminisztériumhoz, majd - az újbóli elutasítással a kezében - a Fővárosi Bírósághoz fordult. Sérelmét azzal indokolja, hogy az elutasító határozatban a pénztárfelügyelet konkrét jogszabály megsértését nem tudta kimutatni, csak iratok hiányát. A pénztárfelügyelet a határozatát azzal indokolta, hogy a hiányzó dokumentumok miatt valóban hiánypótlásra szólította fel a pénztárat, majd ezt követően ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés során elsősorban a nyugdíjpénztár informatikai rendszerét vizsgálták és független szakértő véleménye alapján utasították el a kérelmet. Fontos azonban kiemelni, hogy mind a Premier önkéntes pénztára, mind a magánnyugdíjpénztára tagjainak jogai és kötelezettségei rendezettek és a pénztárba beérkezett tagdíjak hiánytalanul megvannak. Ezt írásos anyagában maga a pénztárfelügyelet is szükségesnek tartotta leszögezni. A pénztártörvény a tevékenységi engedély elutasításával kapcsolatban a következőket mondja ki: a pénztárfelügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha mag a kérelem és a mellékletei (az alapító közgyűlés iratai és jegyzőkönyve, a nyugdíjpénztár adó- és bankszámlaszáma, a gazdálkodásra, későbbi üzletmenetre vonatkozó szerződések, a pénzügyi terv, a bírósági nyilvántartásba vétel kérelmét igazoló okirat) nem felelnek meg a jogszabály előírásának. A benyújtott okiratok módosítását írhatja elő, ha azok célszerűtlenek vagy szakszerűtlen rendelkezést tartalmaznak. Az ügy rendeződéséig a nyugdíjpénztár nevének megváltoztatását kérte, így most Saturnus Magánnyugdíjpénztár néven üzemel tovább, hogy a bírósági per a névazonosság miatt ne vessen rossz fényt az önkéntes nyugdíjpénztár működésére. KONDOROSI NOÉMI