A külföldi részvények kereskedelmének szervezett kereteket biztosító MMTS szabadpiaci rendszer március eleji indulása óta egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A BÉT által működtetett, de az OTC-piac tulajdonságait mutató rendszerben forgalmazott BMW-, General Electric- és Microsoft-részvények közül egyelőre csak a német autógyártó papírjaira jött létre üzlet. Egyes vélemények szerint a tőzsdén jelenleg tapasztalható alacsony forgalom és a folyamatosan csökkenő árfolyamok közepette nem feltétlenül volt jó ötlet az újabb piac megnyitása. A legtöbb szakember szerint könnyen elképzelhető, hogy az alapvetően jónak tartott kezdeményezés hasonló sorsra jut, mint a tavaly februárban útjára indított opciós kereskedés, amelynek során szintén csak elvétve születik kötés. A díjszabás egyébként nem lehet akadálya a piac bővülésének, hiszen a legtöbb brókercégnél a normál, a BÉT-re hivatalosan is bevezetett részvények adásvételénél alkalmazott díjak az érvényesek. A szekcióban a tőzsdei klíma változása mellett a jelenleginél szélesebb körű részvénykínálat hozhatna változást, de a likviditást növelhetné az árjegyzői rendszer bevezetése is. Az esély adott, hiszen a közelmúltig már öt piaci szereplő (a Német Befektetési Rt., a Cashline, a Concorde, az ING Barings és a Quaestor) kapta meg a szekcióban a tagságot, tehát rajtuk keresztül lehet üzletelni a külföldi részvényekkel. Montvai Péter, a Német Befektetési Rt. vezető munkatársa szerint a piac még csak most ismerkedik az új befektetési formával, hosszabb távon viszont komoly alternatívát jelenthet a részvényvásárlóknak a külföldi értékpapírok megjelenése. A problémát ott látja, hogy a befektetők még mindig nem rendelkeznek elegendő információval, a kereskedésben jelenleg alkalmazott bruttó elvű elszámolási rend miatt pedig egyelőre a sokak által bevezetni várt day-trade (napon belüli kereskedés) sem lehetséges. Ha valaki most egyszerre köt vételi és eladási ügyletet, mind a két oldalon rendelkeznie kell a megfelelő számú értékpapírral, illetve készpénzzel, mert a tranzakciók nem vonhatók össze. Éppen ezért a piaci szereplők jelenleg egy olyan értékpapíralap létrehozásán munkálkodnak, amelytől kölcsönözve megoldható lenne ez a probléma. Ami a piacon forgó papírokat illeti, a német BMW a piaci kapitalizáció alapján a harmadik legnagyobb európai autógyár. A társaság elsősorban a felső és a luxuskategóriában érdekelt, de éppen napjainkban próbál betörni az egyéb piaci szegmensekbe is. Érdekeltségei közül említést érdemel a dinamikusan növekvő motorkerékpár-gyártó részleg és a Softlab GmbH nevű szoftvercég. Az európai autóiparban egyre inkább fontosnak tartott konszolidáció jegyében a gyár nemrég eladta a Rover-egységeket, és korábban már megvált repülőgépmotor-gyártó érdekeltségétől is. Az elmúlt évet növekvő eladásokkal zárta. A BMW fő piacának az árbevétel harmadát adó Németország számít, de az egyesült államokbeli eladások is fokozatosan növekednek. Az exportra viszont kedvezőtlen hatással lehet, ha az euró erősödik, és az, hogy az autógyár új termékeivel főként olyan területeken próbál tért hódítani, ahol jelentős a verseny és még nem rendelkezik kiépített pozíciókkal. A társaság csaknem 50 százalékban a Quandt család tulajdonában van, így esetleges felvásárlása akadályokba ütközik. Ha azonban mégis elérné az iparágra jellemző fúziós hullám, a vételi ajánlatnál igen jelentős, akár 30-40 százalékos árprémium is elképzelhető a tőzsdei ár felett. A General Electric (GE) piaci értéke alapján a világ legnagyobb vállalatcsoportja. Alaptevékenysége az elektronikai termékek fejlesztése, az áram elosztására és felhasználására szolgáló gyártmányok előállítása. Emellett tulajdonosa a legnagyobb amerikai tévéhálózatnak, az NBC-nek, valamint különböző pénzügyi szolgáltatóknak, biztosítóknak és ipari termékeket gyártó társaságoknak is. Globális terjeszkedésére jellemző, hogy az elmúlt három évben évente több mint száz akvizíciót hajtott végre. Átfogó átszervezési programja keretében az utóbbi időben több ezer, különböző területeken dolgozó munkatársától vált meg. Eredményessége fokozatosan növekszik, gazdálkodási adatai javulóban vannak. A Microsoft elsősorban operációs rendszereket, felhasználói programokat gyárt és tulajdonosa az MSN internetes hálózatnak, de nem állt meg a szoftverpiac határainál. Legújabb termékével, az Xboxszal például a játékkonzolpiacra próbál betörni. Az iparágon belül kevés, kisebb méretű akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, a chipgyártó Intellel kötött szövetsége ugyanis a meghatározó. A személyi számítógépek területén túl tevékenysége kiterjed az interaktív televíziózásra (WebTV), az elektronikus kereskedelemre, a televízióállomásokra (MSNBC) és egyéb informatikai berendezésekre is. A társaság dollármilliárdokat fektetett kábeltévé-társaságokba, hogy saját szoftverei ellenőrizzék az interaktív televíziós szolgáltatást, és vezető pozíciót szeretne kivívni a telekommunikációs piacon ígéretesen fejlődő Bluetooth vezeték nélküli szabvány területén. A Microsoft terjeszkedése eddig sok területen kooperációkon keresztül valósult meg, számos világcéggel kötött szövetséget. A legtöbb piacon azonban erős versenytársakkal kell szembenéznie. A Windows operációs rendszer dominanciája következtében a Microsoft felkeltette az amerikai kormányzat (és a versenytársak) fokozott érdeklődését, s gazdasági erőfölényének kihasználásával vádolták. A jelenleg is folyó per eredményeként akár több részre is oszthatják a céget, igaz, a legtöbb elemző szerint ez egyáltalán nem biztos, hogy ártana neki. Ivicz Mihály-Madarász János