A megfelelő jogi támogatással a válás lebonyolítását
könnyebbé és gördülékenyebbé lehet tenni – írja Dr. Bagi Éva blogjában. A
válások közel egyharmadában érintett egy közös kiskorú gyermek, míg egyötödénél
már két közös kiskorú gyermek is van. A bíróság a házasságot akkor bontja fel,
amennyiben bizonyításra kerül, hogy a házasság visszafordíthatatlanul
megromlott, a házassági életközösség a felek között megszűnt és
helyreállítására nincs lehetőség. Ennek bizonyítása a válni akaró fél
kötelezettsége.

A házastársak megállapodhatnak minden lényeges kérdésben és
közösen is kérhetik megromlott házasságuk felbontását, ami azt jelenti, hogy „szép,
csendben” is el lehet válni, akár 2-3 hónap alatt. Megállapodás hiányában
tényfeltárásos lesz a válás, ez évekig eltarthat, ekkor a felek „kiteregetik a
szennyest”.

A keresetet benyújtó félnek kell megjelölni a házasság
felbontásához kötelezően előírt kérdésekben
miként kéri a bíróság döntését, azaz:

• ki legyen jogosult használni a házastársak által utoljára
  közösen lakott ingatlant, 
• kiskorú gyermek esetén megjelöli a szülők hogyan fogják
  gyakorolni a szülői felügyeleti jogot és a kapcsolattartást a gyermek és a
  különélő szülő között,
• milyen összegű tartásdíjat fog fizetni a külön élő szülő,
• valamint házastársi tartást kíván-e fizetni, vagy
  házastársától igényelni. 

A bíróság kizárólag ezen kérdésekben született döntést
követően bontja fel a házasságot.

A bíróság – a felek nyilatkozatai és rendelkezésre bocsátott
bizonyítékok alapján – meghatározza az életközösség kezdő időpontját és a
megszűnésének dátumát. Rendelkezni kell az utoljára közösen lakott ingatlan
használata felől, ami nem az ingatlan tulajdoni sorsáról szól.

Amennyiben a feleknek közös, kiskorú gyermekei vannak, a szülői felügyeletről is döntenie kell a bíróságnak, továbbá meg kell határozni
a gyermek tényleges lakóhelyét. Korábban kizárólag a felek egyezsége alapján
döntött a bíróság arról, hogy a szülők közösen jogosultak a kiskorú gyermek
fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlására, de a jelen szabályozás rugalmasságot biztosít a bíróság részére e körben is. A „gyermekelhelyezést”,
azaz a szülői felügyeleti jog gyakorlása körében hozott döntést követően
szabályozni kell a gyermek különélő szülővel való kapcsolattartását: tanítási
időben és a tanítási szünetekre kiterjedően is.

Problémás kérdés a gyermektartásdíj meghatározása.

Az
irányadó jogszabályok szerint a gyermek tényleges kiadásai azok, amelyek
elsődleges jelentőséggel bírnak ebben a körben. A bíróság ezután veszi  figyelembe a szülők anyagi, vagyoni helyzetét,
ahol a gyermekkel együtt élő szülő természetben nyújtott szolgáltatásai is
beszámításra kerülnek.

Végezetül a hazánkban még kevésbé elterjedt házastársi
tartásról kell rendelkezni. Megítélésünk szerint jóval nagyobb számban vannak
olyan helyzetben lévő házastársak, akik jogosultak lennének a házastársi
tartásra, de - pontosan ezen a jogcímen igényelhető tartás kellő ismeretének
hiányában – nem kerül megjelölésre a keresetlevélben így az eljáró bíróságok
nem tudnak erről rendelkezni.

Névviselés válás után

A felek házassági neve a válás kimondásával automatikusan
nem változik meg, illetve vissza. Amennyiben a válást követően bármely fél a házassági
nevét meg kívánja változtatni, úgy ezt bármely anyakönyvvezetőnél tudja
személyesen kérelmezni, külföldön élő magyar állampolgár pedig bármely
hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjesztheti ezirányú kérelmét.

Vagyonmegosztás a válás során

Bár korábban lehetőség volt arra, hogy a házasfelek vagyonának megosztását a válóperrel együtt tárgyalja a bíróság, a jelenlegi
eljárásjogi szabályok ezt nem teszik lehetővé, így a válóper és a
vagyonmegosztás külön eljárásban kerül tárgyalásra.