A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A vagyonosodási vizsgálatok terjedésével többen is megpróbáltak hasznot húzni abból, hogy a vizsgálat alá vont személyeknek némi anyagi ellenszolgáltatásért papíron jelentős összegű kölcsönt nyújtottak. Az ellenőrzés megindítása után utólag, visszadátumozva köttettek meg az akár 10-20 millió forintról szóló szerződések. A hatóság ilyen esetben azonnal vizsgálatot indít, a kölcsönnyújtó anyagi helyzetét veszi górcső alá, hogy az valóban nyújthatott-e ilyen összegű kölcsönt. A vizsgálódás során meglepő tényekre bukkantak a revizorok. Tipikus volt, hogy a kölcsönt nyújtó évek óta nem adott be bevallást vagy nem mutatott ki akkora jövedelmet, ami lehetővé tette volna jelentős összeg átadását, emellett nem állt sem rokoni, sem baráti, sem üzleti kapcsolatban a kölcsönkapóval, kizárólag a megkötött szerződés tanúskodott arról, hogy a felek tudtak egymás létezéséről.

Az már eleve szerencsés, ha a hatóság a titokzatos kölcsönadó nyomára bukkan, közülük sokan ugyanis Szlovákiában élnek vagy civilben hajléktalanok. Alapesetben aki itt biztosan rosszul jár, az az eredetileg vizsgált személy − mondta lapunknak Kocsis Zoltán, a Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza. A  hatóság ugyanis egyszerűen nem fogadja el bizonyító erejűnek a szerződést, mondván, nincs mögötte hihető háttér. A vitatott összeg után így meg kell fizetni az adót, a járulékokat és a rá rakódó bírságokat, pótlékokat is.

A kölcsönnepperrel szemben azonban sokkal nehezebb fellépni, az ugyanis kevés, hogy a hatóság szerint nem volt elég pénze a kölcsön nyújtására − ez csak azzal a következménnyel jár, hogy az adózónak meg kell fizetnie az adót, de azzal már nem, hogy ezzel együtt adócsalással is megvádolják. Azt kell bizonyítani, hogy a szerződést a benne foglalt összeg néhány százalékáért írta alá a nepper. Utóbbit szinte csak akkor lehet bizonyítani, ha a nepper egyszerre több ügyben is felbukkan kölcsönadóként, ekkor vélelmezhető, hogy a szerződéseket üzletszerűen kötötte. Ilyen esetben okirat-hamisítással lehet megvádolni a csalót − az adós ellen azonban még így sem áll biztos lábon az adócsalás vádja. Lapunk információi szerint több ilyen nepperről is tud a hatóság, arról azonban nem tudtak felvilágosítást adni, hány büntetőfeljelentést tett eddig a Nemzeti Adó és Vámhivatal.