Ez azt jelentené, hogy a bolti vevő vagy akár egy éttermi fogyasztó is köteles lenne elkérni és megőrizni a számlát, illetve nyugtát. Így az adóellenőr a magánszemélyt is megbüntethetné, ha a boltból kilép a frissen vásárolt áruval, ám a nyugtát nem hozta el. A vevők ennek hatására maguk kényszerítenék rá a vállalkozókat a számlázási fegyelem betartatására, vagyis adóköteles jövedelmük bevallására. A KPMG nemzetközi kutatást végzett annak érdekében, hogy képet kapjon a számla-, illetve nyugtamegőrzési kötelezettség nemzetközi gyakorlatáról. A felmérés során több mint húsz ország adatait vetettük össze. Számlát, illetve nyugtát adni csaknem mindenütt kötelező a magánszemély vásárlók, fogyasztók részére, de akadnak kivételek. Új-Zélandon például nincs nyugtaadási kötelezettség magánszemélyek tekintetében, bár gyakorlatilag itt is adnak vásárlást igazoló bizonylatot. A vizsgált országok többségében semmilyen számla, illetve nyugtaátvételi és -megőrzési kötelezettséget nem írnak elő a jogszabályok, de akad néhány kivétel. Hollandiában lehetőséget adnak bizonyos költségek érvényesítésére a személyi jövedelemadóban, és ha a magánszemély ezzel él, a bizonylatot természetesen el kell tennie. Franciaországban a mezőgazdaságitermék-beszerzés és az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele esetén kell megőrizni a bizonylatot. Németországban szintén csak az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások vásárlásánál kell két évre félretenni a papírokat. Az Egyesült Államokban a forgalmiadó-mentes ügyleteknél és költségérvényesítés esetén kötelező eltenni a számlát. Szlovákiában közlekedési eszköz közösségen belüli beszerzése esetén tíz évig kell megőrizni a dokumentumokat.Az általános megőrzési kötelezettség meglehetősen ritka, csak Belgiumban, Romániában és Horvátországban írják elő. Ezekben az államokban a magánszemélyt megbüntethetik, ha a vásárlásról nem tud felmutatni bizonylatot. Belgiumban az általános elévülési időn belül, azaz hét évig kell megőrizni a dokumentumokat, de azokban az esetekben, amikor számlaadási kötelezettség nem áll fenn, elegendő az öt év is. A belga hatóságok viszont a gyakorlatban nem élnek a szankcionálás lehetőségével. Romániában csak az üzlet területének elhagyásáig írják elő a jogszabályok a blokk megőrzését, Horvátországban azonban nem határoztak meg időbeli korlátot. A felsorolt országokban a vonatkozó jogszabályok azt is előírják, hogy az üzlethelyiségben egyértelműen a vásárlók tudomására kell hozni a nyugtaátvételi és -megőrzési kötelezettséget. A legtöbb államban persze az adójogi rendelkezéseken túl egyéb okok is indokolhatják a bizonylat meglétét - ilyen például a garanciális jogok érvényesítésének biztosítása. A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a feketegazdaság elleni küzdelemnek nem a kormány által tervezett megoldás a fő eszköze a világban, vélhetően az ellenőrzési nehézségek és az ellenőrzési kapacitások hiánya miatt.