Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gazdasági Versenyhivatal versenytorzítás miatt mind a négy, eljárás alá vont mobilszolgáltatót elmarasztalta (vagyis a Vodafone-t és az azóta megszűnt Westel Rádiótelefon Kft.-t is), míg a Matáv ellen megszüntette az eljárást - jelentette ki a NAPI Online kérdésére Bara Zoltán eljáró versenytanács-tag. Büntetést azonban csak két társaságra szabtak ki, a Westelt 210, a Pannon GSM-et pedig 150 millió forintra bírságolta a hivatal. Azért csak ez a két vállalat kapott büntetést, mert az 1999-2000-ben megkötött végződtetési szerződéseiket ők dolgozták ki, s ezeket a Matáv és a Vodafone csak átvette.
A mobilcégek kifogásolt tevékenysége ugyan a hétköznapi értelemben nem tekinthető kartellnek, ám a társaságok versenykorlátozásra alkalmas megállapodásokat kötöttek egymással, s ezek egyes pontjai a versenytörvény kartellről szóló, XI. paragrafusába ütköztek - jelentette ki Bara Zoltán.
A GVH azért indított eljárást, mert észlelte: a mobiltelefon-társaságok egymás közötti forgalmukban (vélhetően összehangoltan) alacsony árat állapítottak meg a mobil-mobil hálózatok közötti összekapcsolási díjak kialakításakor. Emellett a GVH arra is felfigyelt, hogy a mobiltelefon-társaságok és a Matáv valószínűsíthetően összehangoltan - a versenytársak kiszorításával - túlzottan magas árat alkalmaztak a mobil-vezetékes hívások összekapcsolásakor.
Ha a versenytanácsi határozatot bíróság előtt meg is támadja a két, megbüntetett cég, a bírság összegét akkor is be kell fizetniük 30 napon belül, ugyanis a fellebbezés nem halasztó hatályú. A jogerős ítéletig úgy kaphatnak haladékot, ha a bíróság külön kérelem alapján engedélyezi a bírság befizetésének felfüggesztését.
A Westel semmiféle versenyzavaró magatartást nem folytatott sem a GVH által kifogásolt 1999-2001-es időszakban, sem a korábbiakban. Sugár András, a társaság vezérigazgatója ezért is megalapozatlannak és bizonyítatlannak tartja a hivatal döntését. A Westel - bár még nem vette kézhez a döntés írásos indoklását - bírósághoz fordul, valamint a kiszabott bírság felfüggesztését kéri.
A Vodafone semmiféle jogsértést nem követett el - jelentette ki Marchhart Pál, a cég távközléspolitikai igazgatója, aki hozzátette, hogy csak azt követően dönt a cég további lépésekről, hogy megismerte a GVH írásos indoklását.
A Pannon GSM biztosan bírósághoz fordul, a mobilszolgáltató azt akarja elérni, hogy a testület kimondja: jogszerűen járt el a távközlési cég a szerződés vitatott pontjának meghatározásakor.
1998-ig a mobil-mobil hívások díja államilag szabályozott volt, majd 1999-ben szabadárassá vált. Az állam akkor a díjak megugrásától tartott, a mobszolgáltatók pedig attól féltek, hogy ha az állam emiatt aggódik, akkor esetleg visszahozza a hatósági ármegállapítást. Az akkor a GSM-piacon lévő két cég emiatt betette a kettejük közti - s a GVH által most vizsgált - hálózati szerződésbe azt a kitételt, hogy a mobil-mobil hívásért nem lehet többet kérni, mint egy vezetékes-mobil hívásért.
A mobilszolgáltatók szerint ez önkorlátozó lépés volt, amelyet ma a GVH úgy értelmez, hogy túl alacsonyan tartották az egymás közötti hívások költségét, amivel a vezetékes és mobil hálózatok között telefonálni akarókat hozták hátrányba. A társaságok nem értik a GVH elmarasztaló, a szerződés kitételét piactorzítónak minősítő döntését, hiszen szerintük a megállapodás valójában a szabályozott, hatósági árak gyakorlatának továbbvitelét jelentette.
