Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Több mint 40 ezer darabos növekedéssel zárta a 2023-as évet a tartós befektetési számlák (tbsz) száma, míg a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) száma összességében 860-al csökkent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) erről szóló adatai alapján elmondhatjuk, hogy a magyarok inkább középtávra fektetik be a pénzüket, hosszú távra nem akarnak, vagy sokkal inkább nem tudnak tervezni.

Ebből nem vesz el az állam

Ez a két befektetési forma adókedvezményes befektetési lehetőség, sokkal többet hallunk róluk a szociális hozzájárulási adó (szocho) tavaly júliusi bevezetése óta, amelynek „köszönhetően” a 15 százalékos kamatadó mellé egy 13 százalékos kötelezettség is társul a befektetéssel megszerzett kamat- és egyéb jövedelmekre. Ez egyébként 100 ezer forintos megszerzett hozam esetén 15 ezer forintról 28 ezerre növelte a fizetendő közterheket.

A tbsz és nyesz azonban kivételt képeznek ezen adók megfizetése alól. Fontos azonban, hogy ennek is több feltétele van, amelyekről részletesen írtunk korábbi cikkeinkben: a tbsz-ről itt, míg a nyesz-ről itt tájékozódhat.

A jegybank adatai 2019-től kezdve mutatnak csökkenést a két speciális értékpapírszámla állományában. Ennek oka az lehet, hogy a kormány ekkor törölte el a kamatadót a frissen kibocsátott állampapíroknál, így azok a befektetők, akiknek nem volt nagyösszegű megtakarítása, inkább áttértek utóbbira.

Decemberben kelendőbb

A számokból az is kitűnik, hogy az utolsó negyedévben nőtt a legnagyobb mértékben a tbsz-ek száma. Ez nem meglepő, hiszen decemberben rendszeresen nagy a hajrá, ennek az értékpapír-típusnak ugyanis egyik legfontosabb jellemzője, hogy úgynevezett „gyűjtőévvel” indul, amely után nem lehet több pénzt befektetni az adott számlára.

2023 első negyedévében mindössze 4 598 darab volt az állománynövekedés, a második és harmadik negyedévben 10 ezer feletti volt az emelkedés, míg a szeptember-december közötti időszakban 14 657 új számlát nyitottak.

Csak darabszámban volt rekord az utolsó negyedév: az értékpapír-állomány volumenben ugyanis 358,4 milliárd forintos plusszal zárta 2023 decemberét az előző negyedév végéhez képest. Az év elején egyébként még egy jelentősebb, közel 195 milliárd forintos csökkenés is látszik, de ez a konstrukció specialitása miatt nem kiugró tendencia.

Tartós befektetési számlából jelenleg 299 598 darab van, 4 351 milliárd forintos értékben, míg nyugdíj-előtakarékossági számlából 90 620 darab 486,5 milliárd forintos állománnyal.

Előbbinek átlagos értéke körülbelül 14,5 millió forint volt, míg a speciális nyugdíjszámlán átlagosan megközelítőleg 5,4 milliót tartanak a magyarok. Természetesen, ezek csak átlagolt számok, így nem biztosítanak átfogó képet a hazai befektetési struktúráról, ennél pontosabb adatok azonban nem állnak rendelkezésünkre.

Érdemes átnézni a befektetési portfóliónkat, hiszen egy jó döntéssel tízezreket, százezreket, akár milliókat lehet spórolni. Tbsz esetén 5 éves befektetéssel érdemes számolni, de akkor is jobban járunk, ha legalább 3 évig ott tartjuk a megtakarított pénzünket. A nyesz esetében ennél hosszabb távra kell tervezni, hiszen csak a nyugdíjazás után érdemes hozzányúlni az összegyűjtött pénzhez és annak hozamaihoz. Utóbbival ráadásul még szja-visszatérítést is tudunk kezdeményezni, ennek kimaxolásáról itt olvashat.

Nem jött be a kampányolás

2023 végén már közel 2,1 millió ügyfélnek volt értékpapírszámlája a különböző befektetési szolgáltatóknál, míg a Magyar Államkincstárnál nemrég sikerült elérni a 800 ezres számot.

Ez jól mutatja, hogy bár nagyon sokan döntöttek úgy, hogy állampapírba fektetnek, sokan tartottak ettől, ezért inkább más akár teljesen adó- és járulékmentes befektetési formákat választottak. Pedig az Orbán-kormány nagyon próbálkozott:

  • a szocho bevezetésével állampapír vásárlására próbálták ösztönözni az ügyfeleket,
  • majd arra kötelezték a Magyarországon működő bankokat, hogy küldjenek egy ki egy levelet, amelyben tulajdonképpen „elküldik” a náluk befektetőket a kincstárhoz.

A legújabb MÁK-dobás

Nyesz nyitására már a Magyar Államkincstárnál (MÁK) is lehetőségünk van, az új szolgáltatás február 2-án indult. A bevezetés célja az „állampapírban történő megtakarítási lehetőségek szélesítése”, szóval az, hogy minél több kormányzati értékpapírt vásároljanak a magyarok.

A nyugdíj-előtakarékossági számlát már jól ismerjük a bankszektorból, ahol a működés lényege az, hogy az ügyfél szabadon választható összeget tölthet fel, amiből különböző értékpapírokat: kötvényeket, részvényeket vásárolhat vagy például befektetési alapokba is teheti a pénzét. 

Hasonló a koncepció a kincstári verziónál is: a különbség csak annyi, hogy kizárólag forintalapú állampapírokat vehetünk a befizetett pénzből. Sokkal kisebb tehát a mozgásterünk a termékek terén, ugyanakkor a kockázat is jelentősen csökken. A jelenleg kapható állampapírokról és az azokkal elérhető hozamokról részletesen is írtunk korábbi cikkünkben, amelyet itt olvashat el.

Bár a számlavezetési díj nagyon kedvező a pénzintézeteknél is (nagyjából 2-3 ezer forintba kerül), a MÁK-nál nyitott számla működése teljesen ingyenes.