„Ki kell találni egy új növekedési modellt. Nem fog működni az eddigi extenzív modell és a magasnyomású gazdaság sem” – hangsúlyozta Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője.
Mi lenne a jó irányvonal? Munkaerőből nem lesz több. Tőkét lehet növelni, de a hatékonyságot és a termelékenységet is növelni kell. Olyan reformokra van szükség, ami egy kormányzati cikluson túlmutat: alapjaiban kell újragondolni az oktatást (képzett szakemberek) és az egészségügyet (megnövelni a munkában töltött évek számát).
Megkaptuk az esélyt arra, hogy középtávon egy fenntarthatóbb és gyorsabb gazdasági növekedést tudjunk létrehozni.
Például a lengyel kis- és középvállalkozások (kkv-k) termelékenysége 70 százalék feletti, míg itthon ez az arány 50 százalék körül van. Erre a megoldás nem az ingyenpénz lesz, hanem célzottabb támogatásra van szükség az egyes szegmensekben.
Nehéz lesz átállni, mert egy nagyon rossz attitűdben szocializálódtak a vállalkozások az Orbán-rezsimben. Most ezen a beidegződésen kell változtatni.
Kétharmad és rendszerváltás
Ilyen volt a magyar gazdaság 2026-os éve: mérsékelt növekedés, 3 százalék feletti infláció, kissé romló külső egyensúlyi pozíció, magas költségvetési hiány és emelkedő adósságráta.
„A megalakuló kormány kétharmados többsége érdemi bizalomerősítő tényező, ami a forint árfolyamában és az állampapír-piaci hozamokban azonnal lecsapódott, az év további részében pedig akár a beruházásokra és a fogyasztásra is jótékonyan hathat. A választás eredményének ismeretében a korábbinál erősebb forintárfolyamot és alacsonyabb hozamokat prognosztizálunk” – mondta Trippon Mariann.
A rendszerváltásnak komoly kézzelfogható makrogazdasági hatása nem lehet még az idei évben, ezek inkább a jövő évtől lesznek érdemben kimutathatók. Magyarország és a magyar eszközök iránt nagy bizalom kezdett kialakulni: egyrészt a forintárfolyam, másrészt az állampapírok miatt.
A CIB elemzői a piacnál optimistábbak: a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékos növekedését várják 2026-ra. 2027-re 2,6 százalékos (itt vannak felfelé mutató kockázatok), 2028-ban 3 százalékos, míg 2029-ben 2,8 százalékos bővüléssel számolnak.
- A növekedés szerkezetében idén még nem várható drasztikus változás: felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása húzhatja a növekedést.
- Bár a munkaerőpiac lazul, az idei évben a reálkeresetek kimagasló mértékben, közel 7 százalékkal nőhetnek.
- A háztartások fogyasztása 2026-ban 3,4 százalékkal bővülhet.
A gazdasági hangulatindex (EMU) a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború kitörésekor volt olyan gyenge, mint amilyen most.
Vissza kell hozni az EU-s forrásokat
A befagyasztott uniós források várhatóan megérkeznek Magyarországra. De nem szabad elbízni magunkat a lengyel példából tanulva, ténylegesen biztosítani kell az intézményi kereteket, amiket az Európai Unió (EU) elvár.
Pont emiatt augusztustól már beindulhatnak nagy állami beruházások, ami a lakossági beruházásokra is pozitív hatással lehet hosszú távon. Vége lehet a három éve tartó folyamatos zsugorodásnak, kirobbanó növekedés azonban még nem jöhet. Az elemzői várakozás szerint az RRF-pénzek nem vesznek el, az év végére a kohéziós források is hozzáférhetőek lesznek. A források beáramlása 2027-től kezdődően fokozatosan fejti majd ki pozitív növekedési és költségvetési hatását.
Az EU-s források mellett a Tisza-kormány feladata a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára hiteles, reális makrogazdasági pályán alapuló, intézkedésekkel alátámasztott, középtávú, fokozatos költségvetési konszolidációs pálya felvázolása.
Szörnyű állapotban adták át a költségvetést Orbánék
Az új kormány kifejezetten rossz állapotú költségvetést örököl: az első negyedévben a deficit az éves terv 83 százalékát érte el, a 12 havi gördülő egyenleg a GDP 7,5 százaléka körül alakult. Az év egészében a költségvetési hiány 6 százalék felett alakulhat, ami tovább emelkedő adósságrátát vetít előre.
Középtávon a kiadási oldalon a közbeszerzések reformja, az állami támogatások és kiadások felülvizsgálata, a presztízsberuházások törlése és általánosságban a pazarlás megszüntetése növelheti a mozgásteret. Hasonlóképpen az alacsonyabb hozamkörnyezet – amennyiben tartósnak bizonyul – mérsékelheti az adósságfinanszírozás költségeit. Ezek a hatások azonban csak időben elnyújtva, fokozatosan jelentkeznek. Az idei évi magasabb hiányt a piac és a hitelminősítők is tolerálni fogják.
Mi a helyzet az inflációval?
Az energiaársokk kifejezetten kedvező kiinduló helyzetben érte a hazai gazdaságot: februárban többéves mélypontra, 1,4 százalékra esett az éves fogyasztói árindex. Bár márciusban innen 1,8 százalékig kapaszkodott vissza, az első negyedév átlagában így is 2 százalék alatt, évek óta nem látott alacsony szinten állt a pénzromlási ütem.
- A 2025-ös magas bázis, az idei év elején elhalasztott adóemelések, az árréssapkák fenntartása, illetve a januári szokatlan hidegre adott Orbán-kormányi válasz technikailag drasztikusan fékezte az inflációt.
- Ugyanakkor az év eleji átárazások mértéke, a statisztikai hivatal maginflációs indexe, illetve a jegybank alapfolyamatokat megragadó mutatói is mérséklődő inflációs nyomást jeleztek.
Az üzemanyagár-sapka átmenetileg szintén tompítja az inflációs hatást. A CIB Bank vezető elemzője szerint legkésőbb nyáron ki kellene vezetni az ársapkát, ha az iráni helyzet addig nem oldódik meg.
Prognózisuk szerint év végére a teljes fogyasztói árindex a jelenlegi 1,8 százalékos szintről kissé 4 százalék fölé emelkedik, az éves átlagos infláció pedig 3 százalék körül alakulhat.
Forint és MNB
A 2025-ös év egyik fontos hazai eseménye volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésében bekövetkező váltás. A Monetáris Tanács tavaly nem nyúlt az irányadó kamathoz; 2026 februárjában végrehajtottak egy 25 bázispontos monetáris lazítást, amit azonban márciusban és áprilisban nem követett újabb kamatcsökkentés.
„Az egyidejű reálkamat masszívan pozitív tartományban áll, a kamatkondíciók pedig még a vártnál valamivel magasabb inflációs pálya mellett is szigorúnak tekinthetők. Amennyiben a külső kockázati hangulat nem romlik, a zárolt EU-forrásokkal kapcsolatban pozitív előrelépés történik, illetve a hazai pénzügyi piacok stabilitása is fennmarad, az év további részében esélye lehet a fokozatos monetáris lazításnak” – mondta Bukovszki András, a CIB Bank elemzője.
Kiemelte: akár már júniusban jöhet egy kamatcsökkentés. Ennek az oka, hogy a fundamentumainkhoz viszonyítva túl erős a magyar fizetőeszköz. A túl erős reálárfolyam (10 százalékos növekedés 2 év alatt) tönkreteheti az ország versenyképességét, miközben a munka termelékenysége képtelen volt növekedni. Az MNB irányadó kamata év végére 5,75 százalékra süllyedhet.
A forint 2025-ben jelentős erősödést mutatott az euróval szemben. Az idei év elején a választási eredménnyel kapcsolatos pozitív várakozások a továbbra is magas kamatkülönbözettel megtámogatva további nominális felértékelődést okoztak, majd a választási eredmények újabb lökést adtak az erősödésnek – az EUR/HUF keresztárfolyam május elején 355-ig süllyedt.
A korábbi 400-as szintek újbóli elérése a CIB alapforgatókönyvében nem szerepel. A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a külső kapcsolatok normalizálódása, a blokkolt EU-forrásokhoz való hozzáférés, a lehetséges euróbevezetés mind olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a kockázati prémiumot.
Az iráni háború kitörése után frissített, de még a választások előtt készült forgatókönyv év végére 6,9 százalékos tízéves hozamot és 388-as EUR/HUF keresztárfolyamot tartalmazott; a választási eredmény ismeretében az év végi EUR/HUF és tízéves hozamprognozist jelentősen lefele korrigáltuk.
A háború árnyékában
A külső környezet továbbra sem támogató. Az iráni háború alapjaiban írta át az energiaárakra vonatkozó év eleji prognózisokat, így a bank elemzői a nagy gazdaságok növekedésére és inflációs pályájára vonatkozó előrejelzéseiket is módosítani kényszerültek. A globális GDP-növekedésre vonatkozó prognózis 0,3 százalékponttal, 2,4 százalékra süllyedt a megemelkedett bizonytalanság, a magasabb energiaárak, a kitermelési és szállítási zavarok, illetve a háztartások reáljövedelmének lassabb ütemű emelkedése miatt.
Ha a közel-keleti helyzet meg is oldódna, a szállítási útvonalak, illetve a sérült kitermelési kapacitások teljes helyreállítása több negyedévet, utóbbi esetében több évet is igénybe vehet. A Brent-típusú kőolaj esetében a második negyedévre 110 dollár feletti átlagos árat valószínűsít, ami az év végére 80–90 dollár közé süllyedhet. 2025-höz viszonyítva azonban éves átlagban 35 százalékkal magasabb árral kalkulálnak. A háború hatására a globális infláció a második negyedévben 4 százalék fölé ugrik.
A negatív hatásoknak az ázsiai gazdaságok a leginkább kitettek, az USA-t a legkevésbé sérülékeny gazdaságnak tekinti, míg az európai gazdaságok a két véglet között helyezkednek el. Az euróövezet 2026-os GDP-növekedési ütemére vonatkozó prognózis a tavalyi 1,5 százalékkal szemben 0,9 százalékos bővülésre módosult. Az inflációs pálya ennél is erőteljesebben átalakult: a harmonizált fogyasztói árindex az őszi hónapokban 4 százalék felett tetőzhet, éves átlagban pedig 3,3 százalékra gyorsulhat a pénzromlási ütem. Az infláció csak 2027 második felében térhet vissza az Európai Központi Bank (EKB) középtávú céljához.
Az egyszerre romló növekedési és inflációs kilátások a nagy jegybankok számára is dilemmát jelentenek. A bank prognózisa szerint az EKB esetében idén két, összesen 50 bázispontnyi monetáris szigorítás várható, mivel a háború kitörése előtt az irányadó kamat már egyensúlyi szinten állt, miközben az euróövezetben az energiaársokk inflációs hatása erősebb lehet, mint a tengerentúlon. A Fed irányadó kamata a háború kitörése előtt enyhén restriktív tartományban volt, és mivel az energiaársokk az amerikai gazdaságot kevésbé sújtja, a jegybank rövid távon nem kényszerül a kamatok kiigazítására – decemberre azonban a CIB alapelőrejelzése még mindig egy 25 bázispontos lazító lépést tartalmaz.