Három éve szenvednek a kínai részvénypiacok. A világ második legnagyobb gazdaságát már hosszabb ideje ingatlanválság sújtja, a demográfiai helyzete sem rózsás, lassul a gazdaság növekedése és
a geopolitikai feszültségek sem tettek jót neki. A nemzetközi befektetők egy
inkább kiábrándultak a kínai eszközökből. Az Institute of International Finance becslése
szerint tavaly 80 milliárd dollárnyi forrás áramlott ki a kínai portfóliókból, a
blue-chipeket tömörítő CSI 300 index 43 százalékkal esett a három évvel
ezelőtti rekordértékéhez képest.
A viharedzett tőzsdei
befektetők azonban jól ismerik a mondást, hogy akkor érdemes vásárolni amikor
vér folyik az utcákon. Azaz akkor érdemes igazán beszállni, amikor a
legrosszabb a hangulat és a legtöbben temetnek egy piacot. Sokak szerint ez a
helyzet állt elő Kínában és immár érdemes lehet elgondolkozni azon, hogyan
lehetne profitálni az ázsiai gazdaságban bekövetkező esetleges pozitív
fordulatból.
A kínai CSI
300 index átlagos P/E (árfolyam/nyereség)
hányadosa jelenleg alig 12,
míg az amerikai S&P 500 indexnél ugyanez a mutató szintén a várt nyereségek
számolva 24 a Morningstar
Direct adatai szerint.
Ez egy potenciálisan egyszer az életben adódó lehetőség arra, hogy kínai részvényeket vásároljunk olyan értékelési szinteken, amilyenekre már régóta nem volt példa
– mondta Jonathan Krane, a Kínára összpontosító KraneShares ETF-szolgáltató
vezérigazgatója a Reuters tudósítása
szerint.
Az ETF-ek a tőzsdén kereskedett nyílt végű
befektetési alapokat jelentik, amelyek valamilyen mögöttes eszköz árfolyamát
hivatottak lekövetni. A
KraneShares 2021 eleje óta négy új Kína-fókuszú tőzsdén kereskedett alapot
indított. A listáján szerepel az egyik legnagyobb Kína-fókuszú ETF is, a
KraneShares CSI China Internet ETF. Ez 2013-ban indult, és mintegy 5 milliárd
dollárnyi eszközzel rendelkezik.
Nem kérdés, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának valamilyen formában képviselve kell lennie egy kiegyensúlyozott és kellően széles körű befektetői portfólióban
– mondta Bryon Lake, a JP Morgan
Asset Management ETF-megoldásokért felelős globális vezetője. A cég 2023
márciusában indította el a JPMorgan Active China ETF-et, amely jelenleg mintegy
9,2 millió dollárnyi eszközzel rendelkezik.
Iparági szakértők szerint
már csak azért is érdemes időben elindítani egy-egy ETF-et, mert amikor
megindul a fellendülés akkor már késő. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják,
hogy amikor a befektetők egy-egy piacot terméket felfedeznek, akkor általában
nem az azon a piacon indulok új alapokba rakják a pénzt, hanem a már meglévő és
kedvező visszatekintő hozamot mutató eszközöket részesítik előnyben. És mivel
egy ETF engedélyeztetése és bevezetése az összes adminisztrációval együtt akár
hónapokat is igénybe vehet Ezért az jár jól, aki már kellő időben felkészült.
Jobb nem közvetlenül bemerészkedni
Persze a kínai
befektetéseknek, különösen a közvetlen tőkepiaciaknak mindig megvolt a az extra
kockázata. Ezek közül az egyik legfontosabb a politikai és szabályozói kockázat.
Urában ugyanis a kínai kormányzat komoly adminisztratív eszközökkel igyekezett
megakadályozni a jelentősebb külföldi tulajdonszerzést részvény vásárlást a
nagyobb kínai cégekben.
Az élelmes tőzsdei
befektetők egy része azonban erre is megtalálta az orvosságot. Egy csoportjuk
ugyanis úgy véli, hogy a kínai gazdaság esetleges fellendülését érdemes lehet
inkább közvetve megjátszani. Például a luxuscikkeket gyártó európai cégek
részvényein keresztül. Ezek termékeinek ugyanis jelentős felvevő piaca van az
ázsiai országban különösen akkor amikor pörög annak gazdasága. Kevésbé fenyegeti
őket azonban a veszély, hogy akár a kínai akár az amerikai hatóságok valamilyen
okból tiltólistára tegyék azokat – mondták Financial Timesnak nyilatkozó
iparági szakemberek.
A 10 legnagyobb ilyen európai részvény árát követő Stoxx Luxury 10 index - amelynek tagjai
a Barclays becslései szerint a bevételek mintegy 26 százalékát Kínából szerzik
- idén 9,3 százalékkal emelkedett, jóval megelőzve az európai részvénypiacot
széles körben mérő Stoxx Europe 600 index 0,8 százalékos emelkedését. A Kínának
kitett egyéb európai részvényszektorok, például az autógyártók és az
egészségügy szintén jobban teljesítettek.
Az európai
részvények biztonságosabb lehetőséget kínálnak a kínai kitettség megszerzésére.
A legtöbb európai szektor profitálhatna a kínai javulásból, és ez a javulás még
nincs beárazva – mondta a lapnak Florian Ielpo, a Lombard Odier Investment
Managers makrogazdasági vezetője.
A luxus mellett más európai szektorokat is húzhat Kína
Szerinte a
luxus-részvények a nyilvánvaló befektetési célpontok, de nyerhetnek a kínai
fellendülésen az egészségügyi, az autógyártó és az ipari részvények is.
Az európai
luxusrészvényeket az elmúlt hetekben az LVMH és a Hermès eredményei húzták. Az
előbbi árfolyama idén 9,2 százalékkal, míg utóbbié 11,8 százalékkal emelkedett.
A Mercedes-Benz és a Volkswagen
autógyártók - amelyek a becslések szerint árbevételük mintegy 30 százalékát a
kínai piacról szerzik - részvényei az év eleje óta 6,9 százalékkal, illetve 14
százalékkal került feljebb.
