A segítő családtagi jogállás jogszabályi megfogalmazása nem tárgya a polgári jognak, a munkajognak és egyéb, a munkavégzéssel összefüggő szabályozásnak, az ilyen munkavégzéshez például szerződés megkötése nem szükséges. Klasszikus értelemben véve a segítő családtagnak nincs munkaideje, illetőleg ez a munkaidő rendszerint a tevékenységhez igazodik (például valamely üzlet nyitva tartásához). E megállapításnak nem mond ellent, hogy a vállalkozónak a segítő családtag munkavégzéssel töltött idejét - a költségek adózással összefüggő elszámolására tekintettel - éppúgy célszerű nyilvántartania, mint a nála munkaviszonyban állók munkaidejének nyilvántartását. Nem beszélhetünk esetükben fizetett évi szabadságról és egyéb, a munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásokról, járandóságokról sem. Ugyanígy, ha a segítő családtagi jogállás megszűnik, felmondási idő, illetőleg végkielégítés nem jár. A segítő családtag tehát a vállalkozó közeli rokona, aki a vállalkozás tevékenységében munkavégzésével részt vesz. E munkavégzésnek adójogi és társadalombiztosítási vonatkozásai vannak, illetve lehetnek. A segítő családtagi jogállásra vonatkozóan tehát e két joganyagban található előírás. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló módosított 1997. évi LXXX. törvény szerint segítő családtag az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetve a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez. Kivétel az a személy, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő, amennyiben a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. (A közeli hozzátartozók jogi meghatározását a polgári törvénykönyv 685. szakasza tartalmazza.) Megállapítható: közeli hozzátartozót csak egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozások közül a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, tehát a közkereseti társaságok, illetve betéti társaságok tagjai foglalkoztathatnak. A segítő családtagnak más munkavégzéssel összefüggő jogállása nem lehet. Nincs mód arra, hogy valaki heti 36 órát meghaladó, úgynevezett főállású munkaviszony mellett segítő családtag is legyen. Az illető társadalombiztosítási jogállása ugyanis a munkaviszonyban rendezett, így segítő családtagi jogállást már nem szerezhet. Hasonló szabályok vonatkoznak a nyugdíjasokra. 2001. január 1-jétől a jog úgy rendelkezik, hogy az özvegyi nyugdíjban részesülő sem lehet segítő családtag, amennyiben a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. Kiss Ferenc munkajogász