A 309 oldalas Clarity törvényjavaslat világos jogi keretekben határozza meg, hogy melyik amerikai hatóság felügyeli a kripto ágazatot, vagy tudományosabban fogalmazva a digitális eszközpiacot, milyen szabályok vonatkoznak a centralizált és a decentralizált tőzsdékre, hol húzódik a határ az értékpapír és a digitális árucikk között, és milyen kötelezettségei lesznek azoknak a cégeknek, amelyek ma még a szürkezónában mozognak.
A törvény reménybeli elfogadása után a kripto ökoszisztéma a szabályozott pénzügyi keretrendszer része lesz, és véget érhet a vadnyugat, ami eddig visszafogta a tisztességes működésre törekvő szereplőket.
Vagyis a kripto már nem csak influenszerek játszótere lesz, nem a lambo meg a fűtött medence lesz a döntő, hanem a globális gazdaság fogja komolyan venni az iparágat.
Nem nyuszis meg kutyás mémcoinok jelentik majd a kriptót, hanem olyan tokenizációs megoldások, amelyeket a nagy alapkezelők a székházaikban vitatnak meg.
A kripto a blokklánccal együtt új technológiai pályára állítja a gazdasági mechanizmusokat, vagyis a magyar vasút helyett a japán mágnesvasútra ültetik a piaci szereplőket. A törvényjavaslat már 2025 júliusában átment a Képviselőházon, azóta azonban a törvénytervezetben több fontos pontosítást eszközöltek, amelyek biztonságot adnak a piaci szereplőknek, hogy valóban a blokkláncokra kerülhessenek a vagyoni eszközök, legyenek azok ingatlanok, kötvények, állampapírok, hitelek vagy más értéktárgyak.
A törvény véget akar vetni a „szabályozási káosznak”, ami évek óta tart az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) és a Határidős Árutőzsdei Kereskedelmi Bizottság (CFTC) között. Egyértelműen meghatározza, hogy mely kriptoeszköz számít értékpapírnak (SEC felügyelete) és melyik digitális árucikknek (CFTC felügyelete).
Szigorú kereteket szab a dollárhoz kötött tokeneknek, azaz a stabilcoinoknak, előírva a megfelelő tartalékok meglétét és a rendszeres auditokat. Kötelezi a kriptotőzsdéket az ügyfélvagyon elkülönítésére, és tiltja a pénzek saját célú felhasználását.
Neuralgikus pontok
Az egyik neuralgikus pont a stabilcoinok körüli vita volt, ugyanis a bankok attól féltek, hogy a stabilcoinok a banki betéti termékeket helyettesítő eszközökké válnak, miközben nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokra.
Nem akarták engedni a pénzintézetek, hogy a kripto pénzügyi rendszereiben a stabilcoinok után ugyanúgy kamatot kaphassunk, mintha egy bankban kötöttük volna le a pénzünket.
Végül kompromisszumként a Clarity törvény módosított tervezete szerint a kriptós szolgáltatók (központosított vagy dcentralizált tőzsdék – CEX, DEX) ugyan adhatnak aktivitáshoz kötött jutalmakat a stabilcoin-használat után, de passzív hozamot, kamatokat nem fizethetnek a náluk tartott egyenlegekre.
Nem véletlenül az egyik legmegbízhatóbb és a kripto ökoszisztémában kulcsszerepet játszó Coinbase időközben ki is akart szállni az egyeztetésekből. Ugyanis a tőzsde által támogatott USDC-re kínált 3,5 százalékos kamat alternatívát jelentett az amerikai banki betétek nulla közeli hozamai mellett. A bankok hozzáállása szokás szerint egy olyan önvédelmi reflexet mutat, amely már több évszázada a pénzvilág velejárója, sokszor az innovációt is késleltetik, lásd a neobankok világa.
Etikai kérdések
Az is köztudott, hogy mióta Donald Trump elnök lett, nagy pártfogója a kripto-ökoszisztémának, egyenesen úgy fogalmazott, hogy Amerikát teszi meg a kripto fővárosává. Korábban a nevével és a felesége nevével mémcoinokat is indítottak, amelyek árfolyama azóta nagyot zuhant, ugyanakkor a Trump-család nagyot kaszált. Nem feltételezzük, hogy az elnök hirtelen elementáris kripto szakértővé vált volna, inkább a fiai állhatnak a háttérben, akik ráadásul egy meghatározó bitcoinbányászati vállalat tulajdonosai is.
Ez a gazdagodás szemet szúrt a demokratáknak, ezért a törvény körül egy etikai réteget is megpendítettek, vagyis szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat követeltek. A demokraták több módosítója szerint a közszereplők pozíciójukat kihasználva ne profitálhassanak kriptós érdekeltségekből. A bizottsági vitában a legtöbb módosító javaslat elbukott, ami később még fontos lehet a szavazás során a Szenátusban. A törvényjavaslat most a Szenátus elé kerül, ahol a párbeszéd a szakpolitikai vitáról a lehetséges megvalósításra helyeződik át.
Mi lesz most?
A végső voksoláson majd 60 támogató szavazatra lesz szükség. A republikánusoknak 53 helyük van a testületben, vagyis legalább hét demokrata támogatása kellene a végső elfogadáshoz.
Azonban a mostani bizottsági szavazáson a republikánusok mellé álló demokraták jelezték, hogy a bizottsági igenjük csak a jóhiszeműség jele, és nem jelent automatikus igen szavazatot a teljes szenátusi voksoláson, ha az etikai aggályokat nem rendezik.
Mindenesetre a Fehér Ház július 4-ig szeretné az elnök asztalán látni a törvény végleges szövegét. Mivel az év második felében már a 2026-os félidős választási kampány uralja majd a közbeszédet, ha a menetrend csúszik, az jelentősen csökkentheti a törvény idei elfogadásának esélyét, így a szabályozási bizonytalanság nem engedné a tokenizáció elterjedését az USA-ban. A törvény nagy szerepet játszhat abban, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet tud-e betölteni a szabályozott digitális pénzügyi infrastruktúrában, vagy továbbra is megosztott marad az állami és szövetségi szabályozások között.
A tokenizáció a lényeg
A törvényjavaslat több kulcsterületet érint, köztük a kriptotőzsdék regisztrációját, a letétkezelési standardokat, az ügyfélvagyon elkülönítését, a stabilcoinok felügyeletét, valamint a SEC és a CFTC közötti hatásköri kérdések tisztázását. A stabilcoin szektor növekedése is felgyorsulhat, amely egyre inkább túllép a klasszikus kriptokereskedési szerepen, és valódi pénzügyi infrastruktúraként kezd működni.
„Az onchain eszközök, azaz a tokenizáció termékei a következő évtizedben akár a globális szabályozott pénzügyi eszközök közel 10 százalékát is képviselhetik. Ez konzervatív becslések szerint 3,5 ezer milliárd dolláros piacot jelentene, míg erősebb intézményi adaptáció mellett a teljes tokenizált eszközállomány akár 10 ezer milliárd dollárra is emelkedhet.
A tokenizáció már most is megjelent az állampapírpiacokon, a magánhitelezésben, az ingatlanszektorban és az intézményi fedezetkezelésben. A következő években ez a trend alapjaiban formálhatja át a globális pénzügyi piacok működését”, nyilatkozta a napokban Gracy Chen, a Bitget kriptotőzsde vezérigazgatója.
Ha elfogadják, a Clarity törvény befolyásolhatja, hogy az intézmények hogyan közelítik meg a tokenizált pénzügyi eszközöket, a digitális eszközinfrastruktúrát és a feltörekvő tőkepiacokon a részvételt. A tokenizáció nem pusztán a szabályozás révén, hanem a szabályozott infrastruktúrán keresztül fog terjedni.
Már a múlt héten megrendezett Consensus Miami is megerősítette – amelyről az Economx részletesen beszámolt –, hogy a tokenizációt nem a jövőbeli piaci struktúraként tárgyalják, hanem az intézmények a megvalósítási tervek felé haladnak. Jelenleg a vállalati adósságokra, a magántőkére, az ingatlanfedezetű struktúrákra, a tokenizált alapokra és a megfelelő kibocsátási keretrendszerekre összpontosítanak.
A korábbi piaci ciklusokhoz képest az intézmények már nem spekulatív eszközkitettségre törekszenek, hanem olyan infrastruktúrát keresnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy pénzügyi eszközöket bocsássanak ki és kezeljenek egyértelmű tulajdonosi nyilvántartással, befektetői bevonással, megfelelőségi ellenőrzésekkel, jelentési munkafolyamatokkal és életciklus-kezeléssel, olvasható a tokenizációs platformként működő Brickken elemzésében.