2025-ben az altcoinok minden befektetőt kiábrándítottak, aki a 2021-es bikafutam megismétlődésére számítottak. A csúcsok eddig a bitcoin árához igazodtak, hiszen mindig annak négyéves felezése után indult meg a következő bikapiac. Tavaly azonban, miközben a BTC új árfolyamcsúcsra emelkedett, az altok csak kisebb részben hozták a várt hype-ot.
Ez annak köszönhető, hogy miközben 2021-ben 6000 kriptovalutáról beszélhettünk, 2025-ben több tízmillió tokent indítottak útjára, amelynek túlnyomó többsége semmire sem jó, csak sima divathullám. A pumpálási időszakot sok esetben nagy zuhanás követte, majd jött a rugpull, vagyis kirántották a projekt alól a likviditást, így a kereskedés megszűnt. A sok csalás miatt sokan elfordultak a kriptótól és kivonultak a blokkláncok világából.
Most azonban a következő bikafutás biztosan más lesz. Az emberek ráébredtek, hogy nem minden altcoin fog százszoros értéknövekedést elérni, hiszen a túlnyomó többségük eltűnik a süllyesztőben. Ezzel párhuzamosan a kriptopiac és a blokklánc-technológia érettebbé válik, a valódi hasznosság előtérbe kerül. Vagyis pár év múlva azok a projektek, amelyek valódi hasznossággal, szolgáltatási potenciállal rendelkeznek, valószínűleg elválnak a bitcointól, és az áruk is más utat követhet.
De melyek a hasznosság kritériumai? Többek között az alábbiakat sorolhatjuk fel:
- megoldást biztosít egy világszerte jelenlévő problémára,
- vagyis valóban van értelme és haszna;
- megfelelő szabályozási környezetben működnek a tokenek,
- illetve a kriptó a szolgáltatások által bevételt generál a működési költségek fedezésére.
Új trónkövetelők
Jelenleg több ígéretes eszköztípusról is beszélhetünk, így megemlíthetjük a dePIN-t (decentralizált fizikai infrastruktúra-hálózatok), az AI-t és az RWA-t. Most koncentráljunk az RWA-szektorra (real world asset), vagyis a valós eszközökre, amelyeket a jövőben nem csak pénzért adhatunk-vehetünk, hanem tokenekért is. Ezt hívjuk tokenizációnak. Ide tartozhatnak az állampapírok, kötvények, hitelek, ingatlanok, értéktárgyak, műtárgyak satöbbi.
Most zoomoljunk az ingatlanpiacra, amelyet azért forradalmasíthat a kripto, mert ugyan hatalmas mennyiségű pénz van lekötve az ingatlanokban, de ezek illikvid eszközök. Az ingatlanok tokenizálása likviddé teszi ezt az illikvid eszközosztályt: friss tőke juthat a piacra a kisbefektetőkön keresztül is, és a nagybefektetők, akik ingatlanokat birtokolnak, tokenizálhatják eszközeiket, hogy készpénzt generáljanak más befektetésekhez.
Az átlátható blokklánc-tranzakciók közvetítők nélkül teszik lehetővé az eszközökhöz való hozzáférést, így rövidesen lehetséges lesz akár 1000 dollárt is befektetni egy bérlakásba, és havonta arányos hozamot kapni. Most úgy tűnik, hogy a tokenizáció elindulhat a siker útján, de van még egy neuralgikus pont, még pedig a szabályozás. Ez a legnagyobb kihívás, és egy RWA projekt, bármennyire ígéretes is, nem tud semmit sem tokenizálni a helyi jogszabályok betartása nélkül. Ez a befektetők és a tulajdonosok védelmének kulcskérdése, akik tokenizálni szeretnék az eszközeiket.
Új pénzügyi architektúra
Azonban a szabályozás még csak most kezdi utolérni magát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április 2-án közzétett egy feljegyzést Tokenizált pénzügyek címmel, amelyben Tobias Adrian a Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója a tokenizációt a pénzügyi architektúra alapvető átalakításának nevezte. Szerinte a blokklánc a globális pénzügyi rendszerben a bizalom, az elszámolás és a kockázatkezelés szervezésének alapvető újragondolását jelenti. Ugyanakkor alapvető a keretrendszer, vagyis a szabályozás: a valós eszközök tokenizációja kapcsán hogyan és milyen feltételekkel fogják meghatározni a részvételt.
A tokenizáció valójában egy pénzügyi eszköz vagy kötelezettség reprezentációja a digitális főkönyvben, a token pedig a blokkláncon található. Az alapul szolgáló eszköz – államkötvény, magánhitel, ingatlankövetelés, részvény – továbbra is létezik a hagyományos pénzügyi rendszerben, csak a token és az adott eszköz egy jogi struktúrán, jellemzően egy speciális célú gazdasági egységen vagy vagyonkezelői alapon keresztül összekapcsolódik, és meghatározza a token birtokosának jogait az alapul szolgáló követelésre.

Új szabályozások
Az intézményi tokenizáció jogi keretei tekintetében a világ számos pontján történtek már előrelépések, ezen belül három fontos amerikai szabályozási fejleményt említhetünk 2026 első negyedévéből. Március 5-én a FED, az OCC (Valutaellenőrző Hivatal) és a FDIC (Szövetségi Betétbiztosítási Társaság) közös értelmezést tett közzé, amely szerint egy tokenizált értékpapír ugyanolyan eljárásban részesül, mint ugyanazon értékpapír nem tokenizált formája.
Vagyis más szavakkal egy tokenizált értékpapírra hivatkozó származtatott terméket ugyanúgy kezelnek, mint egy nem tokenizált megfelelőjére hivatkozó származtatott terméket. Az útmutató megszünteti azt a szabályozási bizonytalanságot, amely egyes intézményeket arra késztetett, hogy az ismerős vagyonelemek tokenizált változatait új eszközökként kezeljék, amelyek egyedi tőkeelemzést igényelnek.
A másik fontos fejlemény, hogy március 17-én az SEC (Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) és a CFTC (Pénzügyi Kereskedelmi Bizottság) közös értelmezést adott ki, amelyben tizenhat kriptovalutát digitális árucikknek, és nem értékpapírnak nevez. Az értelmezés meghatározza azt az áru- és értékpapír-besorolási keretet, amelyet a CLARITY törvény hivatott törvénybe iktatni. A törvényjavaslatot, amelyet a Képviselőház 2025 júliusában 294-134 arányban fogadott el, a Szenátus Bankbizottsága április végén tervezi módosítani.
A harmadik fontos fejlemény pedig, hogy a Circle-től a Morgan Stanley-ig tizenegy vállalat kapta meg az OCC (Pénzverdék Felügyelősége) engedélyét, amelynek birtokában ezek a cégek szabályozott bankként digitális eszközöket (tokeneket) tarthatnak és kezelhetnek letétben az ügyfeleik számára. Ez a biztonságos háttér lebontja a jogi akadályokat a nagybankok és a befektetési alapok előtt, akik így már törvényes keretek között kezelhetnek tokenizált vagyont. Vagyis a hagyományos intézményi tőke hatalmas mennyiségben áramolhat be a digitális eszközök piacára. Az új szövetségi szabályozás április 1-jén lép hatályba.
Európa is lépett
Európában a MiCA – a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet – biztosítja az engedélyezési keretet a kriptoeszköz-szolgáltatók számára. A CASP-ekre (koordinált termékbiztonsági tevékenységek) vonatkozó teljes körű alkalmazás 2024. december 30-án lépett hatályba, a meglévő szolgáltatók számára pedig 2026. július 1-jéig tart az átmeneti időszak. A MiCA szabályozza a tokenek kibocsátását, valamint az ezek köré épülő szolgáltatásokat. A tokenizált hagyományos pénzügyi eszközök kívül esnek a MiCA hatályán – rájuk a MiFID II (pénzügyi eszközök piacairól szóló eszközök) és a meglévő uniós pénzügyi szabályozási keret vonatkozik.
Emellett az EU DLT Pilot Regime kísérleti rendszere pedig létrehozott egy szabályozási tesztkörnyezetet, amely lehetővé teszi a tokenizált értékpapírok kereskedelmét és elszámolását elosztott főkönyvi infrastruktúrán, ideiglenes kivételekkel a meglévő uniós értékpapír-jog bizonyos rendelkezései alól. Európai intézmények már tesztelték is a modellt, így az Európai Beruházási Bank több tranzakcióban is kibocsátott digitális kötvényeket. Sőt, az Euroclear és a Société Générale digitális eszközökkel foglalkozó leányvállalata is részt vett tokenizált kötvénykibocsátásokban az EU szabályozási keretein belül.
Versenytársak
Vagyis a digitalizált eszközök, a tokenizáció szabályozása globális szinten is elindult, mind az USA, mind az EU lépett. Bár sokan attól tartanak, hogy Trump álma, miszerint Amerika lehet a kripto és a blokklánc hazája, gellert kaphat, ha túl lassan halad a szabályozás. Ugyanis ázsiai vetélytársak sokkal gyorsabban haladnak a digitális technológiák meghonosításában, így Dubajban vagy éppen Szingapúrban a törvényi feltételek egyre inkább adottak a tokenizációt tekintve. Nem véletlenül rendeznek nagy keleti metropoliszokban innovatív konferenciákat, ahol a startupok és a jövő nagyágyúi gyümölcsöző üzleti kapcsolatokat építhetnek ki.
