A tokenizáció, azaz az RWA (real world asset - valós eszközök tokenizációja) szektor már nem csak ígéret, hanem maga a valóság. A blokkláncok már régóta biztosították a technológiai hátteret, azóta a szabályozások is kezdik utolérni magukat, elég csak az amerikai hármas törvényre (GENIUS Act, CLARITY Act és a CBDC Anti-Surveillance State Act) vagy éppen az európai MiCA-szabályozásra gondolnunk.
Márciusban azonban újabb valódi mérföldkőnek számító események zajlottak le a hagyományos pénzügy (TradFi) és a blokklánc technológia (decenterlizált pénzügy - DeFi) integrációjában. Két hatalmas hír is érkezett, ami azt mutatja, hogy a tokenizáció hamarosan a globális piacok alapvető részévé válik.
A Nasdaq és az Amundi beindult
Március 18-án az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) zöld utat adott a Nasdaq szabálymódosítási javaslatának. Ez történelmi lépés, mert ez az első alkalom, hogy egy jelentős amerikai tőzsde engedélyt kap arra, hogy részvényeket tokenizált formában is jegyezzen és kereskedjen velük. A befektetők egyes részvényekkel már blokklánc-alapú tokenként is kereskedhetnek.
Az adás-vétel a Nasdaq meglévő infrastruktúráján belül zajlik, de a tokenizált eszközök lehetővé teszik a gyorsabb elszámolást és a programozhatóságot, miközben ugyanazokat a jogokat biztosítják, mint a hagyományos papírok. Ez a lépés hidat képez a DeFi és a Wall Street között. A Nasdaq partnere ebben a projektben többek között a Kraken kriptotőzsde, céljuk pedig egy olyan „átjáró” létrehozása, ahol a tokenizált részvények szabadon mozoghatnak a szabályozott tőzsdei környezet és a blokklánc között.
Az Economx kérdésére Pataki Gábor tőkepiaci és AI szakértő elmondta, hogy a szabályozás megvalósítja annak lehetőségét, hogy 7x24 órában lehessen kereskedni pénzügyi eszközökkel, ami a kriptovaluták esetében kezdetektől rendelkezésre áll. Ha 24 órában tudunk reagálni, akár algoritmikus kereskedéssel a világgazdasági és politikai hatásokra, az csökkentheti a kockázatot. A szakértő megjegyezte, hogy sok éves vágyát látja a szabályozásban lehetőségként, miszerint az ingatlanok tokenizációja is megvalósulhat pénzpiaci és blokklánc alapokon.
Azonban jött a második bombahír is múlt héten, így Európa legnagyobb alapkezelője, a több mint 2300 milliárd eurót kezelő Amundi elindította első teljesen tokenizált pénzpiaci alapját, a SAFO-t (Spiko Amundi Overnight Swap Fund), amely Ethereum és a Stellar hálózatokon fut. A digitalizációs háttér is érdekes, hiszen a Chainlink technológiáját használják az alap nettó eszközértékének on-chain jelentéséhez, ami valós idejű átláthatóságot biztosít. Elsősorban intézményi befektetőknek és vállalati kincstáraknak szánják.
Miért most történik ez a robbanás?
Több tényező állt össze 2026 elejére, így elsőként érdemes kiemelni, hogy a már említett törvényalkotási folyamattal párhuzamosan az USA-ban a barátságosabb felügyeleti környezet (Trump-adminisztráció alatti SEC váltások) felgyorsította a tokenizációs folyamatok szabályozását. Ez a már említett RWA-szektor robbanásszerű fejlődéséhez fog vezetni.
Másrészt ugyanilyen fontos fejlemény, hogy a blokklánc-technológia új megoldásai már zökkenőmentesen képesek kapcsolódni a hagyományos pénzügyi struktúrákhoz. Így például a Chainlink interoperabilitási (rendszerek együttműködési) megoldásai képessé tették a bankokat a biztonságos on-chain működésre, vagyis a blokklánc-alapú infrastruktúra kezd beérni. Ráadásul a tokenizációval az elszámolási idő közel azonnalira csökkenhet, ami dollármilliárdokat szabadít fel a rendszerben.
A Venturebloxx év eleji jelentése szerint az RWA-piac 2025 szeptemberére csaknem 30 milliárd dolláros nagyságrendet ért el, ami 2022-höz képest közel ötszörös növekedést jelent. A trendek azt mutatják, hogy 2030-ra 2-4 ezer milliárd dolláros piac jöhet létre, optimista esetben pedig akár 13-18 ezer milliárd dollárra is skálázódhat 2033-ra. Az Amundi elemzése pedig azt prognosztizálja, hogy a tokenizált alapok piaca 2030-ra elérheti az 1000 milliárd dolláros értéket.
A tokenizáció nemcsak a pénzügyi szektorban, hanem az ingatlanpiacon, az energiaiparban, a szellemi tulajdon kezelésében és a fogyasztói szegmensben is meghatározó változásokat indított el. 2030-ra a globális eszközök akár 10–30 százaléka is tokenizálttá válhat. Ez a folyamat nemcsak a pénzügyi szektor működését alakítja át, hanem a reálgazdaságban is alapvető változásokat hoz.
De mi az a tokenizáció? Mire jó?
Egy valós vagy digitális eszköz (például ingatlan, műalkotás vagy részvény) tulajdonjogát digitális tokenekké alakítják, amelyek egy decentralizált hálózaton – például az Ethereumon – nyomon követhetők és kereskedhetők. Ezek a tokenek rögzítik a tulajdonjogot és az értékátruházást, lehetővé téve az eszközök biztonságos, gyors és közvetítők nélküli adásvételét.
Ha a vállalatok tokenizálnak, akkor leegyszerűsítik a tőkebevonást, a befektetők kezelését és a globális piacokkal való kapcsolattartást. Lehetővé teszi számukra a működési költségek csökkentését, az azonnali globális elszámolást, a közvetítők elkerülését és a decentralizált pénzügyi rendszerekhez (DeFi protokollok) való hozzáférést a hozam növelése érdekében.
A hagyományos szerződések, közjegyzők és hosszú jóváhagyási folyamatok helyett a vállalatok néhány kattintással online értékesíthetnek részvényeket vagy részesedési jogokat. Minden digitálisan történik. A befektetői regisztráció, a KYC-ellenőrzés, az osztalékfizetés és a jelentéskészítés mind automatikusan elvégezhető.
A blokklánc a közjegyzőt, a tokenek a szerződéseket, a pénztárcák pedig a bankokat váltják fel. Ez csökkenti a költségeket és a bonyolultságot. A befektetők a világ bármely pontjáról részt vehetnek, időzóna vagy piaci korlátozások nélkül. A tokenek a másodlagos piacokon kereskedhetők, így a befektetők könnyen eladhatják a részüket.
A többiek sem alszanak
De érdemes a globális pénzügyi rendszer már óriásait is szemügyre vennünk, hiszen a BlackRock, mint a világ legnagyobb alapkezelője (14 ezer milliárd dollár feletti vagyonnal) 2026-os stratégiájának középpontjába a tokenizációt állította. A BlackRock zászlóshajó tokenizált alapja, a BUIDL idén márciusra már öt nyilvános blokkláncon (Aptos, Arbitrum, Avalanche, Optimism és Polygon) is elérhetővé vált.
A BlackRock kezeli a tokenizált eszközök piacának mintegy 65 százalékát. Larry Fink vezérigazgató víziója szerint a blokklánc lesz a modern pénzügy központi rendszere, az Ethereumot pedig a jövőbeni tokenizált eszközök elsődleges hálózatának tekinti.
Fink egyébként már 2024-ben látta a jövőt, hiszen akkor a részvényeseknek küldött éves levelében így fogalmazott: „a pénzügyi eszközök tokenizációja lesz a következő generáció a piacok számára. Ahogy az internet 1996-ban örökre megváltoztatta az információáramlást, a tokenizáció ugyanúgy fogja átalakítani a pénzügyi rendszert a hatékonyság és a hozzáférhetőség révén.”
De említsünk meg még néhány nagyágyút: a Fidelity idén márciusában hivatalosan is kérte az SEC-t, hogy dolgozzon ki keretrendszert a tokenizált értékpapírok brókerek közötti kereskedésére. Szeretnék elérni, hogy a tokenizált részvények és kötvények ne csak zárt rendszerekben, hanem egy nyitott, éjjel-nappal működő piacon cserélhessenek gazdát, hasonlóan a kriptovalutákhoz.
A Franklin Templeton sem ül a babérjain, hiszen 2026 elejére két meglévő pénzpiaci alapjukat is alkalmassá tették a tokenizált infrastruktúrára. Még számos projektek említhetnénk, talán még emeljük ki a BNP Paribast, hiszen Európa egyik legnagyobb bankja 2026 februárjában szintet lépett. Míg korábban privát hálózatokon kísérleteztek, most egy francia pénzpiaci alapjukat közvetlenül a nyilvános Ethereum hálózaton tokenizálták, ahol ugyan csak azonosított ügyfelek vásárolhatnak, de mégiscsak a blokkláncon vagyunk már.
