Alapvetően az európai kriptopiacon a MiCA-rendelet (Markets in Crypto-Assets) tagállamonként kihirdetett szabályai szerint kell eljárni, de Magyarországon még szigorúbbak az előírások, sőt, az úgynevezett validátori rendszert is bevezették. A hazai szabályozás a 2024. évi VII. törvényen (Kriptotörvény) alapul, amely szerint 2025. július 1-jétől már csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által engedélyezett, MiCA-engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók működhetnek jogszerűen az országban.
A Kriptotörvény módosításával került bevezetésre a validálási kötelezettség jogintézménye is, amely nem csak a szolgáltatókra, hanem a szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekre is vonatkozik. A validálási kötelezettséggel kapcsolatosan az SZTFH elnökének 10/2025. (X. 27.) rendelete tartalmazza a részletszabályokat és állapít meg kivételeket alóla.
„A validálási kötelezettség alapvetően a kripto-kripto és a kripto-fiat tranzakciókra vonatkozik. A kripto-kripto tranzakciók, amennyiben az az ügyfél saját eszközei között végzett váltás, a kivételek közé esik. A kripto-fiat tranzakció akkor esik a kivételek közé, amennyiben nem rendszeres kriptoátváltáshoz kapcsolódik, vagy nem ellenérték fejében történik. A validálási kötelezettség megszegésével végzett tranzakciók nem teljesíthetők, mivel érvénytelenek és joghatás kiváltására alkalmatlannak minősíti a Kriptotv.” – nyilatkozta korábban az Economx kérdésére dr. Pajor Dávid kripto szakértő.
A törvénymódosítások után nem csoda, hogy mindenki teljesen elbizonytalanodott, ráadásul az állam részéről sem érkezett semmiféle pontosítás a validálási kötelezettség mibenlétéről, amely tiszta vizet öntött volna a pohárba. Ha pedig ez nem volna elég: 2025 júliusában a Btk. módosítása 2 új bűncselekménytípust hozott létre, amellyel kifejezetten a kriptopiacot célozták. A törvénymódosítás értelmében már nem csak a szolgáltatók követhetnek el bűncselekményt, hanem a felhasználók is.
Majd jött a kiáltvány
Időközben nyert a Tisza Párt, majd a Kriptofeeder nyílt levelet tett közzé, amelyben többek között ez szerepel: „a 2025-ben életbe léptetett magyar kriptovaluta-szabályozás messze túlmutat az Európai Unió MiCA-rendeletén, és olyan kötelezettségeket ró a piaci szereplőkre, amelyek a gyakorlatban ellehetetlenítették a hazai piacot.
A szabályozás központi eleme az úgynevezett validálási kötelezettség: minden kriptoeszköz-átváltáshoz egy SZTFH által engedélyezett validátor szolgáltató ellenőrzése szükséges. Ez önmagában is jelentős adminisztratív teher, de a helyzetet drasztikusan súlyosbítja, hogy a kötelezettség megszegését büntetőjogi szankciókkal fenyegetik.”
Ennek hatására a nemzetközi szolgáltatók sorra húzták le a rolót Magyarországon, többek között a Revolut, a CoinCash, az eToro, a Moonpay vagy éppen a Kriptomat. Egyedül a Bitpanda döntött úgy, hogy marad: ők átvállalták a validálási folyamatot, ami hosszú távon nyilvánvalóan nem fenntartható módszer. Nem véletlenül az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel megítélésük szerint a magyar szabályozás nem felel meg a MiCA-rendeletnek.
Ez nem meglepő: a validálási kötelezettség egy olyan magyar sajátosság, amely az EU-s szabályozásban nem létezik, és amely mesterséges belépési korlátot állít a piaci szereplők elé. Nyilvánvalóan az új kormányon múlik, hogyan normalizálja a helyzetet, hiszen egy ilyen uniós eljárás akár két évig is elhúzódhat.
Mit ígért a Tisza Párt?
A Tisza Párt „Működő és Emberséges Magyarország” elnevezésű választási programja figyelmet fordít a kriptovalutákra és a blokklánc-technológiára, amelyet a jövő gazdaságának egyik alappilléreként kezel. A tervek szerint az új kormány szakítani kíván a jelenlegi, kockázatközpontú és sokszor büntető jellegű hatósági hozzáállással, helyette egy átlátható, kiszámítható és innovációbarát szabályozási környezet kialakítását tűzte ki célul.
Szerintük a szabályozásnak az európai uniós MiCA-rendelethez kell igazodnia, elkerülve a fölösleges adminisztratív terheket. A párt célja a jogbiztonság megteremtése a jóhiszemű felhasználók és szolgáltatók számára egyértelmű adózási szabályok bevezetésével és a büntetőjogi fenyegetettség felülvizsgálatával, hogy Magyarország vonzó célpont legyen a nemzetközi szereplők számára is.
Emellett a technológia állami szintű alkalmazására fókuszálnak, hangsúlyozva a blokklánc jelentőségét többek között a korrupció elleni harcban és a közigazgatás modernizációjában. A Tisza Párt olyan pilot projektek indítását javasolja, amelyek a digitális nyilvántartások és a közbeszerzési folyamatok átláthatóságát biztosítják a megmásíthatatlan, decentralizált rendszerek segítségével. Ez a megközelítés nemcsak a technológiai szektor fellendülését ígéri, hanem arra törekszik, hogy hazánk modern, digitálisan élenjáró állam legyen a régióban.
A jövő technológiája
A blokklánc-technológia és az ahhoz kapcsolódó innovációk alapjaiban formálhatják át a globális gazdaságot. Az Economx számos elemzésében már bemutattuk, hogy a kripto lassan kinővi a szektor vadnyugati fázisát, és a piaci szereplők a hasznosságra, valamint a technológiai fejlesztésekre fókuszálnak. Jelenleg több ígéretes eszköztípusról is beszélhetünk, így megemlíthetjük a DeFi-t (decentralizált pénzügyek), a dePIN-t (decentralizált fizikai infrastruktúra-hálózatok), az AI-t és az RWA-t.
Most koncentráljunk az RWA-szektorra (real world asset), vagyis a valós eszközökre, amelyeket a jövőben nem csak pénzért adhatunk-vehetünk, hanem tokenekért is. A tokenizáció lényege, hogy valós eszközök – ingatlanok, részvények, kötvények, állampapírok, műalkotások – tulajdonjogát digitálisan, blokkláncon rögzítik.
A legfontosabb követelmények a skálázható infrastruktúra, az egyértelmű szabályozási keretek és a vállalati szintű elterjedés. Az infrastruktúra többek között az Ethereum blokklánc innovatív megoldásai miatt szinte már adottak, a törvények az USA-ban elfogadásra kerültek és kerülnek, a Közel- és Távol-Keleten (pl. Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr) pedig már működőképes szabályok érvényesülnek, így a vállalati elfogadás töretlenül szélesedik. Elég csak a nagy amerikai alapkezelők tevékenységét megnézni, amelyek szerint a valós eszközök, azaz az RWA szektor tokenizációja új szintre emeli a globális pénzügyi rendszert.
A CoinFound adatai szerint az RWA piac 2026. március 31-én elérte a 92 milliárd dollárt. Az rwa.xyz platform két különböző mutató alapján követi nyomon a tokenizációs ökoszisztémát. Április 6-án az elosztott eszközérték – a tokenizált eszközök piaci értéke a stabilcoinok nélkül – 27,65 milliárd dollár volt, ami 4 százalékos növekedést jelent a harminc nappal korábbihoz képest. A reprezentált eszközérték – a tokenizációs ökoszisztémába bevitt mögöttes eszközök teljes értéke – 441 milliárd dollár volt, ami 32 százalékos növekedést jelent ugyanebben az időszakban.
A 441 milliárd dolláros érték jelentősebb jelzés az intézmények számára: ez tükrözi a vagyonkezelők, bankok és pénzügyi piaci infrastruktúrák által már meghozott döntéseket az eszközök tokenizált formába helyezéséről. A tokenizált amerikai állampapírok teszik ki a legnagyobb egyedi kategóriát a láncon belüli érték alapján. A magánhitel-tokenizáció százalékos arányban gyorsabban nőtt, emellett az intézményi alternatív alapok, a tokenizált árucikkek és a vállalati kötvények teszik ki a főbb eszközosztályokat.
A magyar kriptós közösség javaslatai
Az előbb említett kiáltvány szerint a hazai kripto-ökoszisztéma fejlődése érdekében elengedhetetlen a jelenlegi hazai szabályozási környezet felülvizsgálata, különös tekintettel a Btk. módosításokra és a MiCA-rendeleten túlmutató validálási kötelezettségekre. Javasolják a büntetőjogi tényállások arányosítását és a jóhiszemű felhasználók védelmét, valamint a piacot fojtogató adminisztratív gátak lebontását az EU-s normákkal harmonizált jogalkalmazás jegyében.
Az innováció ösztönzése érdekében indítványozzák egy versenyképesebb és egyszerűbb adózási struktúra kialakítását, amely a 15 százalékos kulcs megtartása mellett digitális bevallási megoldásokkal és a hosszú távú befektetéseket ösztönző adókedvezményekkel (például egy év feletti tartás esetén) segítené a szektort.
Emellett szorgalmazzák a blokklánc-technológia állami szintű integrációját, ahol pilot projekteken keresztül – például a közbeszerzések átláthatóságának növelésével vagy digitális nyilvántartásokkal – Magyarország valódi innovációs központtá válhatna. Ezen intézkedések együttesen biztosítanák a fogyasztóvédelmet, a piaci integritást és a technológiai haladást, elkerülve a nemzetközi szolgáltatók és tőke felesleges elriasztását.
