Bár a kormányváltás és a Tisza Párt földrengésszerű győzelme társadalmi szinten felüdülést hozhatott, önmagában még nem eredményezett gazdasági csodát.
Az államháztartás legfrissebb adatai rámutatnak a hazai gazdaság sérülékenységére: a fogyasztáshoz és a vállalatokhoz köthető májusi költségvetési bevételek látványosan alulmúlták a tavalyi számokat, jelezve, hogy a gazdaság önerőből egyelőre képtelen talpra állni.
A friss számok nemcsak azt mutatják meg, hogy a tavaszi lendület elmaradt, hanem azt is, hogy az ország jelen pillanatban rendkívül védtelen a 2026 második félévében borítékolható inflációs és energiasokkokkal szemben. Ha a nagyképet nézzük, május végéig hatalmas, 3806,2 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás, miközben egy évvel ezelőtt ez az érték még "csak" mínusz 2800,9 milliárd forint volt. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint bár a központi alrendszer önmagában a májusi hónapot 43,5 milliárd forintos többlettel zárta, ez is töredéke az előző évi azonos havi 129,5 milliárd forintos szufficitnek.
A helyzet komolyságát jól mutatja a központi alrendszer május végi pénzforgalmi hiánya, amely már most eléri az előző évi azonos időszaki deficit 135,9 százalékát. Ez a tetemes mínusz az idei évre prognosztizált GDP 4,1 százalékát teszi ki. Még aggasztóbb, hogy ez a szám a 2026-os évre eredetileg megállapított hiányelőirányzat 90,2 százalékát, míg a hivatalosan módosított hiánycélnak is már a 69,9 százalékát felemésztette mindössze öt hónap alatt. Ugyan a központi alrendszer május végi, 17 204,2 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 7,1 százalékkal (1136,5 milliárd forinttal) magasabban alakultak, és a szaktárca kiemelte a 6 százalékos adó- és járulékbevétel-növekedést is, a felszín alatt egy sokkal borúsabb trend rajzolódik ki.
A gazdasági szereplők részéről ugyanis továbbra is látványosan csökkennek a befizetések. Idén május végéig a vállalatoktól mindössze 1389,7 milliárd forint realizálódott, szemben az egy évvel korábbi 1428,9 milliárd forinttal. Társasági adóból a tavalyi 521,1 milliárd forint helyett csupán 473 milliárd forint folyt be. Az sem ad optimizmusra okot, hogy míg az előző kormányzati ciklusban az első öt hónapban az éves előirányzat 40,4 százaléka teljesült, addig idén az elvárt számok mindössze 35 százaléka jelent meg az államháztartásban.
A fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében látszólag félig teli a pohár, hiszen az év első öt hónapjában összességében 4459,7 milliárd forint folyt be a vásárlások után a tavalyi 4315,1 milliárddal szemben. Az áfabevételek is magasabbak éves bázison (3311 milliárd helyett 3444,3 milliárd forint), azonban a tisztán májusi adatok drámai fordulatot és komoly beszakadást mutatnak. Idén májusban ugyanis egy hónap alatt mindössze 475,8 milliárd forintnyi áfabevétel érkezett a költségvetésbe, ami súlyos visszaesés a 2025-ös esztendő azonos hónapjában mért 531,3 milliárd forinthoz képest. Ez a beszakadás azért is szimbolikus, mert a világjárvány óta ez az első május, amikor év per év szinten csökkent az áfából származó bevétel – egyértelműen jelezve, hogy a NER utolsó osztogatásának pörgető hatása végleg kifutott a gazdaságból. A csökkenő trend a jövedéki adónál is tetten érhető, ahol a bevételek 136,8 milliárdról 123,1 milliárd forintra estek vissza.
A tavasz végi megtorpanás mértékét jól érzékelteti, hogy a májusi adatok szerint a gazdálkodó szervezetek havi befizetései a tavalyi érték mindössze 85,5 százalékát, míg a fogyasztáshoz kapcsolt adók csupán a 90,7 százalékát érték el. Az összképet egyedül a lakossági befizetések kozmetikázták némileg, amelyek 3 százalékponttal nőttek, nagyban köszönhetően a személyi jövedelemadóból beérkező 471 milliárd forintnak.
Mindent egybevetve beszédes adat, hogy idén májusban, a Tisza-kormány legelső hónapjában a költségvetés a tavalyi egy havi mérleg csupán 33,6 százalékát tudta teljesíteni. Ezek után nem meglepő, hogy a Kármán András vezette pénzügyi tárca augusztus 31-ig kapott haladékot a büdzsé teljes és elkerülhetetlen felülvizsgálatára.
