A Munka Törvénykönyve továbbra is védi azokat az idősebb munkavállalókat, akiknek a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 évük van hátra - hívta fel a figyelmet Farkas András.
A nyugdíjszakértő legfrissebb hírlevelében aláhúzta, hogy e védelmi időszakban csak nagyon nyomós indokkal mondhatnak fel a munkáltatók a dolgozóiknak, és a végkielégítésre is más szabályok vonatkoznak.
A rendelkezések értelmében a 65 éves nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha
- a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg
- olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait pedig a munkáltatónak kell bizonyítania.
Emellett a munkaviszony megszüntethető a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.
Ennek azonban feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló elutasítja az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot.
A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül - hívta fel a figyelmet a Nyugdíjguru.
A normál esetben járó végkielégítéshez képest azok, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben mondanak fel,
- legalább 3, illetve legalább 5 év munkaviszony esetén további egyhavi,
- legalább 10, illetve legalább 15 év munkaviszony esetén további kéthavi,
- legalább 20, illetve illetve legalább 25 év munkaviszony esetén további háromhavi végkielégítést kapnak.
Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Miként akkor sem jár, ha az érintett dolgozót már nyugdíjasként foglalkoztatták- tette hozzá a nyugdíjszakértő.
E szabályok változására ugyan nem kell számítani, ám az bizonyos, hogy több ponton át kell alakítani a nyugdíjrendszert, már csak az uniós források hazahozatala érdekében is. Az Európai Bizottság e téren is módosításokat vár el a kormánytól, szakértőik egyértelműen figyelmeztettek: az elöregedő társadalomhoz kapcsolódó kiadások érdemi kezelése nélkül a magyar államadósság a következő évtizedben a GDP 100 százaléka fölé emelkedhet.
