Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amely szerint a Kormány felülvizsgálja a magyarországi hulladékgazdálkodási koncessziót.
A Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett dokumentum rögzíti:
a Magyar Állam és a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. között, egységes hulladékgazdálkodási tevékenységek tárgyában megkötött koncessziós szerződés felülvizsgálata szükséges.
A határozat ennek érdekében felhívja Gajdos Lászlót, az élő környezetért felelős minisztert, hogy átfogó elemzés alapján készítsen jelentést a kormány részére a hulladékgazdálkodási koncesszió eddigi működéséről, beruházásairól, valamint a célértékek teljesítésének helyzetéről.
A kormányfő szeptember 1-jei határidőt szabott a MOHU Hulladékgazdálkodó tevékenységének áttekintésére.
A munkában az élő környezetért felelős miniszter mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter, a közlekedési és beruházási miniszter, valamint a pénzügyminiszter vesz részt.
Az Economx információi szerint
a MOHU-t nem érte váratlanul a koncesszió felülvizsgálatának kormányzati szándéka.
Forrásaink szerint a hulladékgazdálkodó vállalat korábban maga kereste meg az illetékes Élő Környezetért Felelős Minisztériumot egy javaslatcsomaggal. Ennek célja az volt, hogy a kormányzat és a társaság közösen tekintse át, milyen irányt kapjon az állami hulladékgazdálkodás, illetve ebben a stratégiai ágazatban milyen szerepet szánnak a MOHU-nak.
MOHU-közeli forrásaink szerint Magyarországon jelen pillanatban
szexi és profitábilis recycling nem létezik
, de a MOL-csoport célja, hogy ez minél hamarabb valóság legyen, de most nem az. A vállalatnál úgy látják, Magyarországon ezt az alaphelyzetet tovább nehezíti a rezsicsökkentés, mivel a lakosság 2012 óta változatlan áron veszi igénybe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.
Forrásaink azt is megerősítették, hogy
a társaságon belül is fenntarthatatlannak tartják a MOHU működésének évi mintegy 50 milliárd forintos veszteségét.
Álláspontjuk szerint érdemi változást a vállalat önállóan nem tud végrehajtani, ezért szükségesnek tartják az állami beavatkozást, illetve legalább a kormányzat és a koncessziós társaság közös stratégiai gondolkodását.
A hulladékgazdálkodási koncesszió egyik központi célja a 65–10 százalékos célpár teljesítése: a települési hulladék 65 százalékos újrahasznosítása és a lerakás 10 százalékra mérséklése. A rendszerben viszont tovább él a 2012-ből örökölt széttagoltság: a mintegy 3200 településhez lényegében 3200 eltérő tarifa társul, országosan egységes tarifarendszer és minőségi követelményrendszer nélkül.
Forrásaink szerint bár a MOHU-nál nem tartják indokolatlannak a felülvizsgálatot, a társaság környezetében ugyanakkor úgy látják, hogy a rendszer jelenlegi feltételek mellett nem tud fenntarthatóan működni.
Azzal is tisztában vannak, hogy a koncesszióból jogi lehetőség szerint bármelyik fél kiléphet. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az évtizedekig toldozott-foltozott hulladékgazdálkodást át kell alakítani az EU-s céloknak megfelelőre. Forrásunk szerint a Mohusok továbbra is eltökéltek ebben a cél elérésében, ezt a feladatukat nagyon komolyan gondolják.
A beszámolók alapján a rezsicsökkentés lehet az egyik olyan terület, ahol a rendszerhez hozzá lehet nyúlni.
A jelenlegi lakossági díjszerkezet ugyanis forrásaink szerint nem ösztönzi kellően a szelektív gyűjtést, így környezetvédelmi és finanszírozási oldalról is korlátokat teremt.
A MOHU a 2022-es 55,3 százalékos lerakási arányt 2025-re 44,4 százalékra csökkentette, miközben az újrafeldolgozási arány 32,8 százalékról 37,4 százalékra emelkedett.
A pénzügyi oldal ettől függetlenül továbbra is jelentős terhet mutat. A társaság adózott eredménye 2025-ben mínusz 47,8 milliárd forint lett, míg 2024-ben mínusz 50,3 milliárd forintot tett ki.
A rendelkezésre álló adatok szerint mind a DRS, vagyis a visszaváltási rendszer, mind a közszolgáltatások, mind az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer veszteséget termelt. A DRS mínusza 37,8 milliárd forint, a közszolgáltatásoké 69,4 milliárd forint, az EPR-é 1,8 milliárd forint volt.
A MOHU ugyanakkor jelentős fejlesztéseket hajtott végre. A társaság 2023 és 2025 között összesen 81,5 milliárd forintot költött biztonságtechnikai, hulladékbegyűjtési, hulladékkezelési, informatikai és DRS-beruházásokra.
Ebben az időszakban összesen a MOL 191 milliárd forintot fordított a MOHU finanszírozására.
A visszaváltási rendszer kiépítésével gyorsan nőtt a kihelyezett automaták száma. Míg 2023-ban 1443 visszaváltó automata működött, 2024-ben már 3198, 2025-ben pedig már mintegy 4000 berendezés segítette a lakossági hulladék visszagyűjtését. Tavaly 3,4 milliárd darab műanyag palack került forgalomba, ezekből a MOHU valamivel több mint 3 milliárd darabot gyűjtött vissza.
Háttérbeszélgetéseink alapján a MOHU oldalán úgy értékelik, hogy a társaság érdemi hozzáadott értéket és új rendszerhatékonysági szempontokat képvisel a magyar hulladékgazdálkodási rendszerben. A vállalatnál jelenleg azt várják, hogy a MOHU a jövőben is jól el tudja látni a feladatát, tovább tudja növelni a hatékonyságot, és országosan tudja a lehető legoptimálisabb működési modellt kialakítani. Nyilván ez a kisebb, helyi rendszerekben gondolkodó szereplőknek okozhat kihívásokat, hiszen egy erősebb versenyben kell helytállni, és egymással is versenyezni egy nagyobb terület ellátásáért. Aki ebben a költséghatékonyabb - vagyis a korábbihoz képest olcsóbb, illetve az uniós célszámokat nagyobb eséllyel teljesítő - országos rendszerben nem tud lépést tartani, veszíthet piacokat és bevételeket, amely természetesen ellenállást válthat ki az érintett szereplőkben.
Ezért is kritikus kérdés, hogy a kormány milyen következtetésre jut a szeptember 1-jéig elkészülő jelentés alapján, és hogyan akarja kezelni a korábbi veszteséges működést felváltani kívánó, az uniós célszámok elérésére hivatott országos MOHU-s rendszert.
A magyar hulladékgazdálkodási koncesszió 2023. július 1-jén indult, miután a Magyar Állam a MOL Nyrt.-vel kötött szerződést az egységes hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátására. A rendszer operatív szereplője a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., amely a háztartási és gazdálkodói települési hulladék, valamint az EPR-rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladék átvételében, gyűjtésében, elszállításában, előkezelésében, kezelésre átadásában és a kapcsolódó létesítmények működtetésében kapott központi szerepet. A kormány a koncessziós modell bevezetését annak idején az országosan egységesebb, kiszámíthatóbb és az uniós célokhoz igazodó hulladékgazdálkodással indokolta.
A koncessziós szerződés nyilvános szerződéstári adatai szerint a konstrukció határozott időre szól: a teljesítés kezdete 2023. július 1., a modell így több mint három évtizedes időtávra rendezi át az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség összefoglalója szerint az uniós hulladékpolitikai célok között szerepel, hogy 2035-re a települési hulladék 65 százalékát újrahasználatra előkészítsék vagy újrahasznosítsák, a lerakott települési hulladék aránya pedig legfeljebb 10 százalék legyen.
A koncesszió uniós-jogi szempontból is vizsgálat alá került. Az Európai Bizottság 2025 novemberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélése miatt. A Bizottság álláspontja szerint az eljárásban alkalmazott alkalmassági feltételek diszkriminatívak lehettek, a 35 éves időtartam pedig meghaladhatja az uniós koncessziós szabályok alapján indokolható időtávot. Ez a brüsszeli eljárás külön jogi nyomást ad a mostani kormányzati felülvizsgálatnak, amely így egyszerre érinti a hazai finanszírozási, szolgáltatási, környezetpolitikai és uniós megfelelési kérdéseket.