Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi MiCA (Markets in Crypto-Assets) szabályozás a 2024. évi VII. törvényen (Kriptotörvény) alapul, amely a 2024. júniusában hatályba lépett uniós rendeletnek magyar jogrendszerbe való implementálása. A szabályozás értelmében 2025. július 1-jétől már csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által engedélyezett, MiCA-engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók működhetnek jogszerűen az országban.
A Kriptotörvény 2025. júniusi módosításával került bevezetésre a validálási kötelezettség jogintézménye – amely 2025. december 29-től alkalmazandó teljeskörűen. A validálási kötelezettség nem csak a szolgáltatókra vonatkozó kötelezettség, hanem a szolgáltatást igénybe vevő személyekre is vonatkozik.
Utóbbi megszegése a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Kriptoeszközzel visszaélés 394/A. paragrafusa szerint az, ha valaki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, a bűncselekménytől függően 2-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A validálási kötelzetttséggel kapcsolatosan az SZTFH elnökének 10/2025. (X. 27.) rendelete tartalmazza a részletszabályokat és állapít meg kivételeket alóla.
Labirintusban
Ilyen törvénymódosítások után nem csoda, hogy mindenki teljesen elbizonytalanodott, ráadásul az állam részéről sem érkezett semmiféle pontosítás a validálási kötelezettség mibenlétéről, amely tiszta vizet öntött volna a pohárba. Megkérdeztük az SZTFH-t (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát) is, hiszen honlapján szakszerű iránymutatást láthatunk, illetve az MiCA-kompatibilis kriptotőzsdék listáját is megnézhetjük az MNB intézménykeresőjében. Az SZTFH azonban nem kompetens a törvény értelmezésében és a magánszemélyek kriptohasználati szokásainak meghatározásában.
Ezért megkérdeztük az eddigi egyetlen hazai validátort, a Caduceust is, akik ezt írták válaszukban: „a Caduceus Zrt. nem jogalkotó, nem is eljáró hatóság, a hozzánk érkező legtöbb megkeresésre pedig nem tudunk kimerítő választ adni anélkül, hogy jogértelmezési kérdések körét érintenénk, emiatt pedig nem kívánunk rájuk válaszolni, mivel ez nem a Mi feladatunk.”
Továbbá azt is írták: „szolgáltatásunkat magánszemélyek már a jogszabályokban meghatározott határidőktől igénybe vehetik. Ehhez regisztrálniuk szükséges, majd validációs kontingenst vásárolniuk, utána pedig a két érintett „pénztárca” megadásával lefolytatható a validáció.”
Ráadásul az Európai Bizottság a minap kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert a testület megítélése szerint a magyar szabályozás nem felel meg a kriptoeszközök piacáról szóló uniós MiCA-rendeletnek.
Az eljárás oka, hogy "az ország nem tartotta be teljes mértékben a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2023/1114 rendeletet a magyar kriptotörvény (2024. évi VII. törvény) módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény elfogadását követően."
Jöjjön a fény az éjszakában
Bár elvesztünk a magyar labirintusban, mint több százezer hazai sorstársunk, mégsem adtuk fel, és megkérdeztük dr. Pajor Dávid kripto szakértőt, aki Magyarországon kriptoeszközökkel az elsők között foglalkozik ügyvédként, és a MiCA-szabályozáshoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokban is részt vesz.
Ha magánszemélyként saját bankszámláról fiat pénzt küldünk be, vagy rögtön USDC-t vásárolunk az MNB intézménykeresőjében a Határon átnyúló kriptoeszköz szolgáltatást legálisan végző valamely kriptotőzsdén vagy más kriptoszolgáltatónál, akkor az legálisan megtehető?
A validálási kötelezettség alapvetően a kripto-kripto és a kripto-fiat tranzakciókra vonatkozik. A kripto-kripto tranzakciók, amennyiben az az ügyfél saját eszközei között végzett váltás, a kivételek közé esik. A kripto-fiat tranzakció akkor esik a kivételek közé, amennyiben nem rendszeres kriptoátváltáshoz kapcsolódik, vagy nem ellenérték fejében történik (jelenleg ilyen szolgáltatást nyújt a Bitpanda és a Crypto.com például). A validálási kötelezettség megszegésével végzett tranzakciók nem teljesíthetők, mivel érvénytelenek és joghatás kiváltására alkalmatlannak minősíti a Kriptotv.
A MiCA- és MNB-engedéllyel rendelkező kriptovállalatok, mint pl. a Coinbase, Magyarországon is rendben használhatók?
A validálási kötelezettség kizárólag a kriptováltás szolgáltatásra vonatkozik, egyéb, a MiCA-rendelet hatálya alá is tartozó kriptoeszköz szolgáltatásokra kizárólag a MiCA-rendelet vonatkozik.
Egyáltalán csak a MiCA- és MNB-engedélyezett tőzsdékre szabad fiat pénzt vagy USDC-t beküldeni és kriptózni?
A MiCA-rendelet a szolgáltatók részére fogalmaz meg kötelezettséget, az ügyfelek igénybe vehetnek harmadik országbeli nem MiCA-engedélyes szolgáltatást is és a harmadik országbeli szolgáltató is kiszolgálhat EU-s ügyfelet, amennyiben az ügyfél keresi meg a szolgáltatás igénybevételére. Ezt az általános szabályt árnyalja a validálási kötelezettség, amelynek megsértése 5 millió forint feletti jogügylet esetén a felhasználó részéről is bűncselekményt valósít meg, illetve értékhatártól függetlenül érvénytelennek minősül, amennyiben a ügylet nem esik a kivételek közé.
Ha a nem MiCA- és MNB-engedélyes kriptotőzsdén később az esetleges árfolyam-emelkedés utáni profitrealizálás után a nyereséget kripto formájában visszaküldjük a MiCA és MNB-engedélyes tőzsdére, akkor az legális? Ez azért merül fel, mert sok nagy MNB-engedélyes tőzsde nem listáz egyes coinokat, amelyek így csak nem engedélyes tőzsdéken vásárolhatók.
Ahogy említettem az előbb, a nem MiCA-engedélyes tőzsde is igénybe vehető adott esetben, azonban egy Pmt. vizsgálat esetén, amit mondjuk a bankunk folytat a leváltott kriptoeszközből származó pénz forrásának vizsgálatához, a validálási kötelezettség megszegése érvénytelenséget jelenthet, illetve az 5 milliós ügyletenkénti értékhatár felett bűncselekmény is megvalósulhat.
Ha valaki a kriptón szerzett árfolyamnyereséget vagy akár -veszteséget realizálva a kriptót USDC-re váltja, majd fiatra, vagy rögtön fiatra, és kiutalja a pénzt a saját bankkártyájára, akkor ezt zökkenőmentesen megteheti-e?
Validálási kötelezettség mellett alapvetően igen, de a fentiek szerint lehetőség van a validálási kötelezettség alóli kivétel alá eső módot is igénybe venni.
Mi a helyzet a non-custodial, vagyis saját pénztárcák (Metamask, Trust Wallet, Phantom, Ledger stb.) használatával? Már oda is be lehet küldeni fiatot vagy USDC-t, vagy akár már régóta, akár hónapot, évek óta is tarthatunk ott kriptót. De azt nem látja szinte senki. Ha onnan küldök ki kriptót, vagy USDC-t MiCA- és MNB-engedélyes kriptotőzsdére, majd átváltva a fiatot a bankkártyámra, akkor az rendben van?
A validálást ezekre a tárcákra is le lehet folytatni - a váltást végző alapvetően azt elvégzi. Harmadik országbeli, nem MiCA engedélyes váltóval lehet olyan probléma, hogy a bank esetleg nem fogadja a fiat összeget validálás igazolás nélkül, illetve 5 millió forint feletti ügylet bűncselekmény lehet.
Az MNB által engedélyezett, MiCA-engedéllyel is rendelkező kriptotőzsdék eleve elvégzik az ügyfeleken a KYC-azonosítást. Vagyis, ha az adóhatóságok adatot kérnek pénzmosás vagy adózás ügyében, akkor azt megtudják mondani. Ezen felül szükség van validálásra is?
A validálás és a Pmt. ellenőrzés két külön dolog.
Összességében magánszemélynek mikor kell igénybe vennie validátort?
Minden kriptováltás esetén, összeghatár nélkül, ami nem esik a kivételek hatálya alá.
