ppp nemcsak az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, hanem Magyarországon is egyre több területen alkalmazott technika, amely a magán- és a közszféra együttműködésével valósítja meg a döntően állami feladatok költséghatékony ellátását, beruházási és fenntartási költség, valamint a kockázatmegosztás szempontjából kölcsönösen előnyös módon.A ppp a magán- és a közszférának olyan együttműködése, ahol a befektetők átvállalják a közigazgatási feladatok teljesítéséhez szükséges beruházásokat, valamint a beruházásokban megvalósított eszközök üzemeltetését, továbbá az állam által vállalt szolgáltatások egy részét. Az állam a befektetőnek szolgáltatási díjat fizet, amely magában foglalja az elvégzett szolgáltatások ellenértékét, a beruházás finanszírozásához kapcsolódó kamatköltségeket és törlesztőrészleteket, valamint a befektetett tőkére számított elvárt hozamot.A ppp lényeges eleme, hogy a befektető szolgáltatást végez, ami azt jelenti, hogy a befektetők átvállalnak állami feladatokat és azokat szolgáltatásként teljesítik a lakosság felé.Tapasztalataink szerint a ppp sikeres megvalósítására több megoldás létezik – olvasható a Bull magyarországi honlapján. A tervezési és megvalósítási feladatok, DB (design and build) jellegű projektek esetében a megvalósítani kívánt célok pontos megfogalmazása, a megvalósítás lehetséges változatainak értékelése, amennyiben a ppp a legjobb megoldás, az ennek megfelelő üzleti terv kidolgozása, projekt-team létrehozása és a szerződés végrehajtása a Bull feladata. Ebbe a csoportba tartoznak a hagyományos államigazgatási rendszerintegrációs projektek. A tervezés, megvalósítás és üzemeltetés (design, build and operate, DBO) esetén e tevékenységek kiegészülnek az üzemeltetés feladataival, ami már valóban erőforrás-kihelyezés jellegű tevékenység. Az üzemeltetési szerződés tartalmazza a szolgáltatás és a rendelkezésre állás szintjét, valamint akciótervvel rendelkezik rendkívüli eseményekre is. A tervezés, megvalósítás, üzemeltetés és finanszírozás (design, build, finance and operate, DBFO) projektek esetében a Bull gondoskodik az eszközök finanszírozásáról. A szerződés teljes időtartama alatt a szoftverek használati joga és a hardvereszközök tulajdonjoga a Bull birtokában marad. A közszféra számára elérhető előnyökA ppp széles körű elterjedésében jelentős szerepet játszott a magánszektor innovációs képessége, valamint beruházási tapasztalatai és hatékonysága. A magánszektor szakértelmének kihasználása a működtetésben a beruházások gyorsabb megvalósítását és a működés gyorsabb megkezdését hozta magával. A rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása a magánszektorra jellemző költséghatékonyság, megfelelő ár–érték arány biztosításával, a beruházással kapcsolatos kockázatok jelentős mértékű áthárítása a magánszférára.A sikeres megvalósítás feltétlenül megköveteli, hogy a beszerző meghatározza: mire van szüksége, illetve milyen szolgáltatást kíván igénybe venni. A jól definiált igény teremti meg a későbbiekben a számonkéréshez szükséges paraméterek meghatározhatóságát. Ezután el kell készíteni az adott projektre vonatkozó referenciadokumentumot, amely egy üzleti terv az adott területre jellemző ismert paraméterek figyelembevételével, esetleg rögzítve: mekkora megtérülést hajlandó fizetni a befektetett tőke után, illetve mekkora hasznot ismer el a szolgáltatási díjakban.Legyen projekttársaságA ppp-projektek megvalósítása során jellemzően megalakul a projekttársaság: ez a társaság köti meg az állammal a projektszerződést, valamint a finanszírozásban részt vevőkkel a hitelszerződést, illetve a fővállalkozóval a kivitelezési szerződést, az üzemeltetésre létrehozott társasággal pedig az üzemeltetési szerződést. A konstrukció kiegészülhet egy garanciavállaló szereplővel is, aki a bankok és az állam felé is garantálja, hogy a beruházás elkészül, és a szolgáltatásokat az előírt szinten, megfelelő minőségben végzik el, valamint garantálja a bank felé a hitelek visszafizetését. A szolgáltatások színvonalával és mennyiségével kapcsolatban megfogalmazott elvárásokat a projektszerződésben rögzítik, amely az állam által fizetendő szolgáltatási díj nagyságát is tartalmazza. A szolgáltatásokért megállapított díjból a projekttársaság kifizeti a hitelhez kapcsolódó kötelezettségeket, az üzemeltető társaság felé az üzemeltetési díjat, a fennmaradó összeg a beruházásban részt vevő tőkebefektető által elvárt hozam. A projektek fontos része a kockázatok felmérése, amelyeket alapvetően a magánbefektető visel. A beszerző a nem a szerződés szerinti szolgáltatásokért nem köteles fizetni, továbbá nem érintik a beruházás megvalósításához és az üzemeltetéshez kapcsolódó kockázatok.Ahogy az a hagyományos outsourcing-konstrukcióknál is látható: a beszerző nem kényszerül arra, hogy a beruházás megvalósításához jelentős forrásokat biztosítson és az üzemeltetéshez kapcsolódóan esetleg felmerülő többletkiadások kockázatát viselje. A szerződés időtartama alatt a tervezhető, egyösszegű vagy folyamatos szolgáltatási díjat fizetve, ez a díj csak a benne szereplő, az inflációval változó elemekben bekövetkező változásokat követve módosulhat.A beszerző a megvalósításra vonatkozó modelleknek megfelelően dönthet a fizetési formák közül: teljes egészében lemond-e az üzemeltetésből származó bevételekről és nem fizet szolgáltatási díjat (koncesszió), a használattal arányosan, de nem a használó által fizetett díjat téríti, vagy egységes díjmegállapodás alapján a díjfizetést saját forrásokból teljesíti (költségvetés, EU-források).