Willin-Tóth Kornélia

Aranyrészvények: megvan a kiskapu?

A kormány többéves kínlódás után gyorsan pontot akar tenni az aranyrészvénysztori végére. Egy tollvonással megszüntetné ezt az intézményt, miközben a részvényeseknek lehetővé teszi, hogy – egyfajta kiskapuként – az állam javára új szavazatelsőbbségi részvényt bocsássanak ki.

A MAPEI és a Microsoft beelőzte a Syngentát

A Hewitt hatodik alkalommal, ezúttal a HVG-vel karöltve készítette el a Legjobb Munkahely Femérést. A kutatás 123 vállalat és mintegy 24 ezer munkavállaló részvételével zajlott.

Államkincstári munkát nyert el a Meló-Diák

A Meló-Diák Országos Diákvállalkozás-szervező Kft. nyerte meg azt a közbeszerzési eljárást, amelyet a Magyar Államkincstár írt ki egyéves diákfoglalkoztatásra – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A beszerzés értékét előzetesen nettó 48,7 millió forintra becsülték. A diákok feladata adatrögzítés, irattározás, ügyiratrendezés, postázás és egyéb adminisztratív tevékenységek ellátása az Államkincstár Hold utcai központjában és területi igazgatóságain. Az eljárást Magyarország vezető diákfoglalkoztatási szervezete négy másik pályázó – Humánia Kft., Mind-Diák Iskolai Szövetkezet, Pannon-Work Zrt. és Universitas Iskolai Szövetkezet – előtt nyerte meg. Azok a társaságok jelentkezhettek az eljárásra, amelyek – az elmúlt három évet tekintve – legalább három országos lefedettségű diákfoglalkoztatási referenciát tudtak bemutatni. Az értékelés során a megyeszékhelyekre vonatkozó árajánlatokat nagyobb súlyszámmal vette figyelembe az Államkincstár, mint a budapestit. A Meló-Diák minkét esetben 484 forintos óradíjat kért.

Még könnyen állást találnak a kezdő logisztikusok is

Legtöbb sorstársukhoz képest még mindig igen jó helyzetben vannak a friss diplomás vagy néhány éves gyakorlattal rendelkező, állásra vadászó logisztikusok, ám a szélesedő kínálat miatt egyre nagyobb lehetősége van a munkaadóknak válogatni, például egyre nehezebb a fővárosban munkát találni – derül ki a NAPI Gazdaság körképéből.

A TVK előtt végzett az Audi

Környezetvédelmi díjeső hullott az elmúlt napokban a magyarországi vállalatokra. A Környezetbarát termék díj kiosztása után csütörtökön a Deloitte alapította Zöld Békát adták át.

Több száz kiállító és konferenciahegyek

Idén a hulladék- és vízgazdálkodás, valamint a megújuló energia került a ma nyíló budapesti Ökotech környezetvédelmi szakkiállítás középpontjába. A négynapos rendezvényre 10 országból összesen 240 kiállítót várnak a szervezők.

„A kkv-k jobban megfelelnek a fenntartható fejlődés követelményének”

Magyarországon nő a környezettudatosság, és mára kialakult egy fizetőképes réteg is – véli Kapusy Pál, a KÖVET-INEM Hungária ügyvezető igazgatója. Tapasztalatai szerint a környezetvédelmi intézkedések zöme a környezetre gyakorolt jótékony hatásokon kívül gazdasági megtakarítást is jelent, és szokatlanul hamar megtérül.

Riasztó a tudást alkalmazni képtelen diák a cégek számára

A korábban messze földön híres magyar oktatás alapvető reformra szorul. Nemcsak a háromévente megismételt nemzetközi tudásszintmérő PISA–vizsgálatok (Programme for International Student Assessment)-vizsgálatok, hanem a gazdasági élet szereplőinek visszajelzései is egyre inkább azt bizonyítják, hogy a magyar iskolarendszerből kikerülő diákok sokat tudnak, de lexikális ismereteiket nem képesek problémamegoldásra használni. Ez és a funkcionális analfabetizmus magas aránya az idetelepülést fontolgató nagy nemzetközi cégekre is riasztóan hat, hiszen olyan nem tervezett ráfordításokat vetít előre, mint a munkavállalók hosszabb betanulási ideje vagy külön kurzusok az iskolákban el nem sajátított képességek megszerzésére. Felmerül az átképzés, a szakmaváltás vagy az élethosszig tartó tanulás (life long learning, LLL) mikéntje is. A versenyképes gazdasághoz versenyképes közoktatásra van szükség. Az alapképzések, szakképzések mércéje, hogy a kurzus végére a fiatalokban kialakul-e a kulcskompetenciáknak egy olyan magas szintje, amely felvértezi őket a felnőttlétre és a munkahelyi helytállásra – mondta Pála Károly, a suliNova Kht. ügyvezetője nemrégiben egy szakkonferencián. A tantárgyakhoz köthető kompetenciákon kívül – mint az anyanyelven vagy idegen nyelven történő kommunikáció, a természet- és műszaki tudományokban való jártasság, a digitális kompetencia – kulcsfontosságú a tanulás „megtanulása”, az állampolgári, a vállalkozói kompetencia és a kulturális tudatosság, kifejezőkészség is. Ezeken a tárgyakhoz nem köthető területeken komoly hiányosságokat kell leküzdenie a magyar oktatási rendszernek, mert jelenleg nem hagy elég időt az ismeretek megszerzése után az alkalmazási képességek kifejlődésére. Modernizációra, innovációra van szükség – tette hozzá a suliNova szakembere. Könnyebben megértik a gazdaság működését, ezáltal egyszerűbb dolguk lesz az utánpótlás képzésében a tanároknak, iskolaigazgatóknak, ráadásul a komoly anyagi nehézségekkel küzdő államot sem terhelik tovább, ha intézményeik működését minél gyorsabban gazdasági alapra helyezik, azaz szinte vállalkozásként folytatják munkájukat. Kényszer a gondolkodásmód megváltoztatása, hiszen az oktatás óriási vagyon – az ingatlan- és immateriális javak mellett idén az ország teljes költségvetésének mintegy tizede – felett rendelkezik, az állam pedig nyilvánvaló lépéseket tesz azért, hogy gazdasági szempontból egyre több terület álljon meg a saját lábán – jelentette ki Kürt Sándor, a Kürt Zrt. és a Pannon Egyetem Gazdasági Tanácsának elnöke. A szakember elképzelése szerint a magyar iskoláknak az amerikai BSC rendszerhez (Balances Scorecard) hasonlóan kellene működnie. Az iskoláknak számba kell venniük profitcentrumaikat, amelyek bevételt termelhetnek számukra. Értékeik közé tartozik például a külföldi hallgatók képzése, az ipari kapcsolatrendszer, az alkalmazott kutatási eredmények, a pályázatok vagy maga az iskolaépület, amely nyáron bérbe adható. A bevételi forrásokkal szemben a költségek – az oktatói, kutatói szervezet, a pályázatírók, a regionális együttműködés – állnak, és mindkettő az idődimenzióba ágyazódik. A napi szintű és a rövid távú tervek keretét egy hosszú távú stratégiának kell megadnia, amely lehet a túlélés, a szabadalmak értékesítése vagy a forrásfüggőség csökkentése. Az iskola működését a tervezés, végrehajtás és mérés, ellenőrzés, visszacsatolás (Plan, Do, Check, Act – PDCA-ciklus) során kell optimalizálni. A teljes folyamat természetesen nem választható el attól a gazdasági, társadalmi, politikai környezettől, amelyben maga az iskola létezik. A sikerhez, még ha ez meglepő elképzelés is, nagyszámú, agresszív központi marketing- és értékesítői csapatra van szükség és arra, hogy a dolgozók képesek legyenek azonosulni az „iskola érdeke mindenekfelett” gondolkodásmóddal, ahogyan ezt egy sikeres cégnél is teszik a munkatársak – mondta Kürt Sándor. A jelenlegi oktatási gyakorlatban elsősorban a törvényi szabályozás és – a felsőoktatási intézmények esetében – az igen erős akadémiai lobbi gátolja a szemléletmódváltást Magyarországon – derült ki a konferencián.

Résfalas izolációval kármentesítik a pestszentlőrinci pakuratavakat

Év végére megszűnhetnek a XVIII. kerület szégyenfoltjai, az erősen környezetszennyező pakuratavak. A terület kálváriája egy áruházlánc befektetése nyomán ér véget.