A korábban messze földön híres magyar oktatás alapvető reformra szorul. Nemcsak a háromévente megismételt nemzetközi tudásszintmérő PISA–vizsgálatok (Programme for International Student Assessment)-vizsgálatok, hanem a gazdasági élet szereplőinek visszajelzései is egyre inkább azt bizonyítják, hogy a magyar iskolarendszerből kikerülő diákok sokat tudnak, de lexikális ismereteiket nem képesek problémamegoldásra használni. Ez és a funkcionális analfabetizmus magas aránya az idetelepülést fontolgató nagy nemzetközi cégekre is riasztóan hat, hiszen olyan nem tervezett ráfordításokat vetít előre, mint a munkavállalók hosszabb betanulási ideje vagy külön kurzusok az iskolákban el nem sajátított képességek megszerzésére. Felmerül az átképzés, a szakmaváltás vagy az élethosszig tartó tanulás (life long learning, LLL) mikéntje is.
A versenyképes gazdasághoz versenyképes közoktatásra van szükség. Az alapképzések, szakképzések mércéje, hogy a kurzus végére a fiatalokban kialakul-e a kulcskompetenciáknak egy olyan magas szintje, amely felvértezi őket a felnőttlétre és a munkahelyi helytállásra – mondta Pála Károly, a suliNova Kht. ügyvezetője nemrégiben egy szakkonferencián.
A tantárgyakhoz köthető kompetenciákon kívül – mint az anyanyelven vagy idegen nyelven történő kommunikáció, a természet- és műszaki tudományokban való jártasság, a digitális kompetencia – kulcsfontosságú a tanulás „megtanulása”, az állampolgári, a vállalkozói kompetencia és a kulturális tudatosság, kifejezőkészség is. Ezeken a tárgyakhoz nem köthető területeken komoly hiányosságokat kell leküzdenie a magyar oktatási rendszernek, mert jelenleg nem hagy elég időt az ismeretek megszerzése után az alkalmazási képességek kifejlődésére. Modernizációra, innovációra van szükség – tette hozzá a suliNova szakembere.
Könnyebben megértik a gazdaság működését, ezáltal egyszerűbb dolguk lesz az utánpótlás képzésében a tanároknak, iskolaigazgatóknak, ráadásul a komoly anyagi nehézségekkel küzdő államot sem terhelik tovább, ha intézményeik működését minél gyorsabban gazdasági alapra helyezik, azaz szinte vállalkozásként folytatják munkájukat.
Kényszer a gondolkodásmód megváltoztatása, hiszen az oktatás óriási vagyon – az ingatlan- és immateriális javak mellett idén az ország teljes költségvetésének mintegy tizede – felett rendelkezik, az állam pedig nyilvánvaló lépéseket tesz azért, hogy gazdasági szempontból egyre több terület álljon meg a saját lábán – jelentette ki Kürt Sándor, a Kürt Zrt. és a Pannon Egyetem Gazdasági Tanácsának elnöke. A szakember elképzelése szerint a magyar iskoláknak az amerikai BSC rendszerhez (Balances Scorecard) hasonlóan kellene működnie.
Az iskoláknak számba kell venniük profitcentrumaikat, amelyek bevételt termelhetnek számukra. Értékeik közé tartozik például a külföldi hallgatók képzése, az ipari kapcsolatrendszer, az alkalmazott kutatási eredmények, a pályázatok vagy maga az iskolaépület, amely nyáron bérbe adható. A bevételi forrásokkal szemben a költségek – az oktatói, kutatói szervezet, a pályázatírók, a regionális együttműködés – állnak, és mindkettő az idődimenzióba ágyazódik. A napi szintű és a rövid távú tervek keretét egy hosszú távú stratégiának kell megadnia, amely lehet a túlélés, a szabadalmak értékesítése vagy a forrásfüggőség csökkentése. Az iskola működését a tervezés, végrehajtás és mérés, ellenőrzés, visszacsatolás (Plan, Do, Check, Act – PDCA-ciklus) során kell optimalizálni. A teljes folyamat természetesen nem választható el attól a gazdasági, társadalmi, politikai környezettől, amelyben maga az iskola létezik.
A sikerhez, még ha ez meglepő elképzelés is, nagyszámú, agresszív központi marketing- és értékesítői csapatra van szükség és arra, hogy a dolgozók képesek legyenek azonosulni az „iskola érdeke mindenekfelett” gondolkodásmóddal, ahogyan ezt egy sikeres cégnél is teszik a munkatársak – mondta Kürt Sándor.
A jelenlegi oktatási gyakorlatban elsősorban a törvényi szabályozás és – a felsőoktatási intézmények esetében – az igen erős akadémiai lobbi gátolja a szemléletmódváltást Magyarországon – derült ki a konferencián.
Willin-Tóth Kornélia