Logisztikai szakemberre ma már gyakorlatilag minden nagyobb vállalatnál szükség van. Magyarországon a munkaerő-felhozatalt biztosítja, hogy gyakorlatilag minden gazdasági és műszaki egyetemen, főiskolán tanítanak logisztikát, sőt ez a folyamatosan fejlődő terület már nemcsak a szakirányok, hanem sokszor az alapképzés része is.
Hosszú távon is biztos szakma
Ma a magyar GDP mintegy 6 százaléka származik a logisztikai és szállítási tevékenységből, ezért aki most úgy dönt – legyen akár középiskolás, akár szakirányválasztó első-, másodéves egyetemi, főiskolai hallgató –, hogy logisztikus lesz, helyesen dönt. Minden bizonnyal könnyen el tud majd helyezkedni tanulmányai befejeztével – véli Szabó Andrea, Telkes Tanácsadó Zrt. vezető tanácsadója.
Legalább egy nyelv gyakorlatban is használható ismerete mellett ma bármilyen diplomával el lehet helyezkedni, de valóban különösen nagy a keletjük a mérnököknek, a minőségbiztosítási szakembereknek, a logisztikusoknak, a jó nevű helyen közgazdász végzettséget szerzetteknek – mondta lapunknak korábban Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének alelnöke, a Trenkwalder-Multiman Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető-helyettese.
Elsősorban a multinacionális nagyvállalatok, kisebb arányban azok a kkv-k keresik a logisztikusokat, amelyek méretükből adódóan „családon belül” már nem tudják megoldani az anyagmozgatással járó feladatokat. A magyar szakemberek fizetése korántsem marad el nyugat-európai kollégáikétól: jelenleg egy pályakezdő logisztikus 200 ezer, egy felső vezető akár 2 millió forint körül is kereshet havonta.
Sok múlik a nyelvtudáson
A beszerzés kurrens terület, de rendkívül keresettek például a facility managementtel foglalkozó szakemberek is. A nemzetközi színtéren is nagy az igény a magyar szakemberekre, tapasztalataink szerint a fő gondot a mobilitási készség okozza. A nemzetközi felmérések szerint egy szlovák vagy lengyel szakember sokkal könnyebben áttelepül külföldre, mint egy magyar – mondta Szabó Andrea. Már a vidéki megbízásokkal is sokat kell küzdenünk, nemhogy egy külföldi állásajánlattal. Projekteket szívesen vállal a hazai munkavállaló, de csak ha tudja, hogy 3–6 hónap múlva visszajöhet – tette hozzá a fejvadász.
Egy pályakezdő logisztikus számára a legfontosabb tulajdonság a megfelelő képesítés, a rátermettség és a nyelvtudás, a logisztika azonban a folyamatos technikai fejlődés, az új módszerek bevezetése miatt szüntelen továbbképzést, tanulást igényel. Rendkívül jó esélyekkel indulnak az álláspiaci versenyben a raktározási, szállítmányozási vagy fuvarszervezői területek ismerői, még ha pályakezdők is. Általában szinte azonnal, de legkésőbb két hónapon belül munkába állhatnak. Ők sem nélkülözhetik azonban a használható nyelvtudást. Ez kulcsfontosságú, hiányában ugyanis akár négy-öt hónapig is elhúzódhat az álláskeresés, még a többéves tapasztalattal rendelkező, gyakorlott pályázók számára is. A tapasztalat nélküli beszerzők, gyártástervezők és termeléstervezők, a két-három éves gyakorlatot szerzett logisztikusok álláskeresési idejét egy és három hónap közötti időszakra becsülik az álláspiaci szakemberek. A beszerzők, raktárvezetők két hónapot, a szállítmányozók három hónapot szánjanak az elhelyezkedésre.
Még növekszik, de várhatóan a telítettség és a túlképzés miatt a jövőben csökken az igény a logisztikusok iránt – véli Vitéz Gábor, a Tansped Közlekedési Szakközépiskola és Oktatási Központ munkatársa. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke szerint azonban ez a folyamat már beindult. Az előző évek tapasztalatai alapján azt kell mondanom, némi telítettség jelentkezik a logisztikuskínálatban, így előfordul, hogy egy-egy szakembernek Budapesten már nem jut hely, és kénytelen vidéken munkát vállalni. A vállalatoknak egyre nagyobb tere nyílik válogatni a végzettek között és ez óhatatlanul a logisztikusokat képző intézmények rangsorolásához vezet – véli az elnök. A magyarországi logisztikusképzés több lábon áll: a műszaki, gazdasági főiskolák és egyetemek gazdasági, mérnöki szakjai mellett sok a felnőtteknek szóló OKJ-s kurzus is. A masterképzés ma még nem megoldott, de a lehetőségéről már folynak a tárgyalások. Az alapfokú oktatási rendszer sincs teljesen kiépítve, pedig tapasztalataink azt mutatják, hogy szükség van ilyen típusú képzésre, hiszen azoknál a cégeknél, amelyek munkatársaikkal elvégeztették az MLE raktári dolgozóknak szánt tanfolyamát, mérhetően növekedett a hatékonyság, növekedett a válla-lathoz való hűség és csökkent a selejtszám – mondta az MLE elnöke.
Sok más szakmához hasonlóan a logisztikában is budapesti koncentráció mutatkozik, de kialakultak már és folyamatosan erősödnek a regionális logisztikai központok is, ahol igény keletkezik szakképzett munkaerőre. Az év elején megalakult a Logisztikai Egyeztető Fórum, egyik célja, hogy generálja a regionális logisztikai képzés megvalósulását Magyarországon – mondta Doór Zoltán. A magyar szakemberek nagy karriert futhatnak be a logisztikai területen, az itthoni sikerek után akár nemzetközi cégeknél is folytathatják pályájukat Nyugat-Európában, persze csak biztos angoltudás birtokában, derült ki korábban egy David Younggal, a magyarországi Amrop Hever ügyvezetőjével folytatott beszélgetés során.
